Ha ránézünk a telefonunkra, legyen az bármilyen márka, valószínűleg nem sokunkban merül fel, hogy egy hazai cégnek köze volt a gyártásához. Széles körben a Semilab neve sem mond sokat, legfeljebb azok találkozhattak vele, akik elvillamosoztak már a cég Fehérvári úti központja mellett, vagy azok a fizikushallgatók, akik részt vettek a Műegyetem és a Semilab valamelyik közös projektjében. Pedig nagy eséllyel van olyan kütyüd vagy autód, aminek a tökéletesítésében a Semilabnak is szerepe volt.
A legtöbb magyar cégnél bizonyos méret fölött szinte elkerülhetetlen, hogy szerepeljenek a médiában, a Semilabról azonban az alapítása óta eltelt több mint harminc évben szinte semmi sem jelent meg, egy-egy szaklapot leszámítva. Nálunk évente egyszer szerepelnek rendszeresen, a novemberi Magyar100 listánkon, amikor a legértékesebb tisztán magyar kézben lévő cégeket rangsoroljuk.
A százas listát hat éve állítottuk össze először, ők azóta rajta vannak, sőt nem volt év, ahol ne kerültek volna be a top 20-ba. Legutóbb a hetedik helyen végeztek 165 milliárd forintra becsült cégértékkel – több mint négyszer akkorával, mint öt évvel korábban. A Semilab azonban, köszöni szépen, a megjelenések nélkül is jól megvan, a fizikusok alapította és a ma is főleg fizikusok által irányított cég három évtizede teszi a dolgát szép csendben – világszínvonalon.
Három-négy részecske A Semilab félvezetőipari mérőberendezéseket fejleszt és gyárt, méghozzá elég jól, a világ egyik vezető vállalata ebben a szegmensben. A félvezetőipar fő anyaga a szilícium, ebbe az iparágba tartoznak a szilíciumszeleteket gyártó cégek, és azok is, amik ezekből a szeletekből aztán elektronikai eszközöket készítenek. Ezek a félvezetőipari gyártók óriási összegeket költenek kutatás-fejlesztésre és a hatékonyság növelésére – és ezen a ponton jön képbe a Semilab.
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera […]
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA), a könyvtár, a Felsőfokú Tanulmányok Intézete, a Bioetikai és Jogi Központ, a Határtalan tudás előadássorozat, a Bibó István Szabadegyetem, a Socrates és a Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért programok, a FreeSZFE együttműködés – elég csak felsorolni a CEU-n belüli egységeket és tevékenységeket, hogy lássuk, mennyi minden zajlik a Nádor utcai épületben. Kontler Lászlóval, a CEU rektorhelyettesével beszélgettünk.
„A CEU missziója mindig is a régióhoz kapcsolódott, emiatt fontos volt, hogy a költözés után is megőrizzük a budapesti tudásközpontot, az itthoni partnereink és a közönség számára izgalmas és tartalmas jelenlétet” – kezd mesélni a Közép-európai Egyetemről (CEU) Kontler László, aki maga is kétlaki életet él Budapest és Bécs között.
Kutatás, tudásátadás, kultúra
„Diplomát adó képzéseink Bécsben indulnak (igaz, továbbra is vannak a magyar rendszerű képzésekre beiratkozott hallgatóink), de a CEU tevékenysége soha nem korlátozódott ezekre. A kutatómunka mellett, vagy ahhoz kapcsolódóan, jelenleg is számos rendezvénynek, programnak adunk otthont. A CEU Demokrácia Intézet kutatócsoportjai tematikusan vizsgálják a demokráciát érintő kihívásokat. Az intézet emellett Review of Democracy néven online folyóiratot és podcastot is üzemeltet, és számos előadással várja az érdeklődőket. Az OSA rendszeresen szervez vetítéseket, szakmai programokat, például a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. A CEU mindig is fontosnak tartotta a társadalmilag érzékeny témák felkarolását és a civil szervezetek támogatását, a tudásmegosztásnak ez is egy nagyon fontos része” – folytatja a rektorhelyettes.
A modern épületegyüttes rendezvényhelyszínként is funkcionál, évente több száz szakmai és közéleti-kulturális eseménynek ad otthont; a civil szervezetek, kulturális és oktatási intézmények, valamint egyesületek számára pedig ingyenesen biztosítanak helyszínt.
A tudás mindenkié
A CEU missziója, hogy a tudás és a kutatási eredmények mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé váljanak. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a tavalyi év végén a magyar egyetemek és főiskolák hallgatói, oktatói, a tanárok, a Magyar Tudományos Akadémia egykori intézeteinek tudományos munkatársai, valamint a sajtó képviselői előtt is megnyitották a könyvtárukat, amely Közép-Európa egyik leggazdagabb angol nyelvű társadalom- és bölcsészettudományi gyűjteménye. A Socrates program keretében olyanoknak kínálnak kurzusokat, akik valamilyen okból kiszorultak a felsőoktatásból. A magyar nyelvű Határtalan tudás előadássorozat anyagaiból elkészült a Határtalan Iskola digitális tudástár, amely összekapcsolja az előadássorozat tudományos anyagát a középiskolás tananyaggal. A Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért program a háború miatt az oktatásból kiesett ukrán diákokat karolja fel. „Nem utolsósorban támogatást nyújtunk a hozzánk hasonló helyzetbe jutott FreeSZFE-nek. Nekik is megnyitottuk a kollégiumot, ahogy más egyetemek magyar és külföldi diákjai számára is. A Nádor utcai épületben tartják foglalkozásaikat, és közös eseményeket is szervezünk. A lista korántsem teljes, hiszen szép számmal vannak egyedi programjaink és konferenciáink is” – sorolja Kontler László a CEU egyedülálló tevékenységi portfólióját, mely hiánypótló nem csak Budapest, de Magyarország tudományos és kulturális életében is.
Tudtad, hogy a BlueVoyant nevű, világméretű kibervédelmi unikornis egyik legfontosabb bázisa Budapesten van? Mi a titkuk, miért döntenek úgy az iparág nagyágyúi akár FBI-os múlttal is, hogy itt folytatják pályájukat? Exkluzív cégportré a Forbes.hu-ról.
Bárki lehet tulajdonosa egy horgászappnak, egy sörfőzdének vagy egy vegán étteremláncnak, ha minicápának szeretné magát érezni, fantáziát lát egy startupban, és van kockáztatni való pénze. Szeles Nóra több évtizedes tőkepiaci rutinnal és átlagon felüli energiával csinál mindent, amit csinál, most éppen a befektetési célú közösségi finanszírozás kultúrájának építését. Hogy a Tőkeportál tudja-e sikerre vinni ezt a crowdfundingot Magyarországon, az szerinte lehet kérdés, de hogy maga a modell működik, az nem.
Fejleszti a mozgásos és idegrendszeri funkciókat, segíti a szocializálódást és az asszertivitást, és nem utolsósorban megtanítja, miért fontos a türelem. A zsonglőrködés és az akrobatika nemcsak szórakoztató, de az integrációt és a közösségépítést is segítik – ezt üzenik a szociális cirkusz foglalkozásai.
