Ha ránézünk a telefonunkra, legyen az bármilyen márka, valószínűleg nem sokunkban merül fel, hogy egy hazai cégnek köze volt a gyártásához. Széles körben a Semilab neve sem mond sokat, legfeljebb azok találkozhattak vele, akik elvillamosoztak már a cég Fehérvári úti központja mellett, vagy azok a fizikushallgatók, akik részt vettek a Műegyetem és a Semilab valamelyik közös projektjében. Pedig nagy eséllyel van olyan kütyüd vagy autód, aminek a tökéletesítésében a Semilabnak is szerepe volt.
A legtöbb magyar cégnél bizonyos méret fölött szinte elkerülhetetlen, hogy szerepeljenek a médiában, a Semilabról azonban az alapítása óta eltelt több mint harminc évben szinte semmi sem jelent meg, egy-egy szaklapot leszámítva. Nálunk évente egyszer szerepelnek rendszeresen, a novemberi Magyar100 listánkon, amikor a legértékesebb tisztán magyar kézben lévő cégeket rangsoroljuk.
A százas listát hat éve állítottuk össze először, ők azóta rajta vannak, sőt nem volt év, ahol ne kerültek volna be a top 20-ba. Legutóbb a hetedik helyen végeztek 165 milliárd forintra becsült cégértékkel – több mint négyszer akkorával, mint öt évvel korábban. A Semilab azonban, köszöni szépen, a megjelenések nélkül is jól megvan, a fizikusok alapította és a ma is főleg fizikusok által irányított cég három évtizede teszi a dolgát szép csendben – világszínvonalon.
Három-négy részecske A Semilab félvezetőipari mérőberendezéseket fejleszt és gyárt, méghozzá elég jól, a világ egyik vezető vállalata ebben a szegmensben. A félvezetőipar fő anyaga a szilícium, ebbe az iparágba tartoznak a szilíciumszeleteket gyártó cégek, és azok is, amik ezekből a szeletekből aztán elektronikai eszközöket készítenek. Ezek a félvezetőipari gyártók óriási összegeket költenek kutatás-fejlesztésre és a hatékonyság növelésére – és ezen a ponton jön képbe a Semilab.
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera […]
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA), a könyvtár, a Felsőfokú Tanulmányok Intézete, a Bioetikai és Jogi Központ, a Határtalan tudás előadássorozat, a Bibó István Szabadegyetem, a Socrates és a Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért programok, a FreeSZFE együttműködés – elég csak felsorolni a CEU-n belüli egységeket és tevékenységeket, hogy lássuk, mennyi minden zajlik a Nádor utcai épületben. Kontler Lászlóval, a CEU rektorhelyettesével beszélgettünk.
„A CEU missziója mindig is a régióhoz kapcsolódott, emiatt fontos volt, hogy a költözés után is megőrizzük a budapesti tudásközpontot, az itthoni partnereink és a közönség számára izgalmas és tartalmas jelenlétet” – kezd mesélni a Közép-európai Egyetemről (CEU) Kontler László, aki maga is kétlaki életet él Budapest és Bécs között.
Kutatás, tudásátadás, kultúra
„Diplomát adó képzéseink Bécsben indulnak (igaz, továbbra is vannak a magyar rendszerű képzésekre beiratkozott hallgatóink), de a CEU tevékenysége soha nem korlátozódott ezekre. A kutatómunka mellett, vagy ahhoz kapcsolódóan, jelenleg is számos rendezvénynek, programnak adunk otthont. A CEU Demokrácia Intézet kutatócsoportjai tematikusan vizsgálják a demokráciát érintő kihívásokat. Az intézet emellett Review of Democracy néven online folyóiratot és podcastot is üzemeltet, és számos előadással várja az érdeklődőket. Az OSA rendszeresen szervez vetítéseket, szakmai programokat, például a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. A CEU mindig is fontosnak tartotta a társadalmilag érzékeny témák felkarolását és a civil szervezetek támogatását, a tudásmegosztásnak ez is egy nagyon fontos része” – folytatja a rektorhelyettes.
A modern épületegyüttes rendezvényhelyszínként is funkcionál, évente több száz szakmai és közéleti-kulturális eseménynek ad otthont; a civil szervezetek, kulturális és oktatási intézmények, valamint egyesületek számára pedig ingyenesen biztosítanak helyszínt.
A tudás mindenkié
A CEU missziója, hogy a tudás és a kutatási eredmények mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé váljanak. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a tavalyi év végén a magyar egyetemek és főiskolák hallgatói, oktatói, a tanárok, a Magyar Tudományos Akadémia egykori intézeteinek tudományos munkatársai, valamint a sajtó képviselői előtt is megnyitották a könyvtárukat, amely Közép-Európa egyik leggazdagabb angol nyelvű társadalom- és bölcsészettudományi gyűjteménye. A Socrates program keretében olyanoknak kínálnak kurzusokat, akik valamilyen okból kiszorultak a felsőoktatásból. A magyar nyelvű Határtalan tudás előadássorozat anyagaiból elkészült a Határtalan Iskola digitális tudástár, amely összekapcsolja az előadássorozat tudományos anyagát a középiskolás tananyaggal. A Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért program a háború miatt az oktatásból kiesett ukrán diákokat karolja fel. „Nem utolsósorban támogatást nyújtunk a hozzánk hasonló helyzetbe jutott FreeSZFE-nek. Nekik is megnyitottuk a kollégiumot, ahogy más egyetemek magyar és külföldi diákjai számára is. A Nádor utcai épületben tartják foglalkozásaikat, és közös eseményeket is szervezünk. A lista korántsem teljes, hiszen szép számmal vannak egyedi programjaink és konferenciáink is” – sorolja Kontler László a CEU egyedülálló tevékenységi portfólióját, mely hiánypótló nem csak Budapest, de Magyarország tudományos és kulturális életében is.
A Flix hatékony üzleti modelljével tíz év alatt átalakította és letarolta a távolsági buszos piacot, a helyi buszüzemeltetők sorra festik át zöldre a járműveiket szinte az egész világon. Nem látni, mi állhatna az útjukba a következő tíz évben. Felkészül a hódításra a világ legnagyobb buszos piaca, Ázsia.
Négy egymást követő évtizedben nem volt olyan hét, néha nap sem, hogy Máté Krisztinát ne láttuk volna képernyőn, a 90-es, 2000-es évek túlzás nélkül róla szóltak. Kevesen vannak a magyar médiában, akik pályájuk alatt politikai, bűnügyi és kvízműsort is vezethettek, híreket mondtak be és szerkesztettek, producerként főműsoridős üzleti show-t készítettek, közben tanították is a szakmát, és emellett még a könyvkiadásban vagy a szépségápolásban is kipróbálták magukat. A tévé aktuális bombasikere, a Cápák között Kriszta szerint nem szimpla műsor – és magát sem feltétlenül gondolja szimpla tévésnek. Aki ismeri, dolgozik vele, ódákat zeng odaadásáról. Mégis, miért a szigorú műsorvezetőt látják meg benne mind a mai napig?
Komoly elvárásokkal indultam el a Glow Up Bőrgyógyászati és Esztétikai Klinikára. Belépve egyből éreztem, hogy a Glow Up kilóg az esztétikai klinikák sorából. A kortárs elvárásoknak megfelelő, karakteres, high-end enteriőrben a brand megálmodója, Dr. Faluhelyi Dóra fogadott. „Klinikánkon a bőrgyógyászat, a sebészet, az esztétika és a kozmetika szoros együttműködésben, teljes komplexitásában foglalkozik pácienseink megjelenésével, a […]
