Ha ránézünk a telefonunkra, legyen az bármilyen márka, valószínűleg nem sokunkban merül fel, hogy egy hazai cégnek köze volt a gyártásához. Széles körben a Semilab neve sem mond sokat, legfeljebb azok találkozhattak vele, akik elvillamosoztak már a cég Fehérvári úti központja mellett, vagy azok a fizikushallgatók, akik részt vettek a Műegyetem és a Semilab valamelyik közös projektjében. Pedig nagy eséllyel van olyan kütyüd vagy autód, aminek a tökéletesítésében a Semilabnak is szerepe volt.
A legtöbb magyar cégnél bizonyos méret fölött szinte elkerülhetetlen, hogy szerepeljenek a médiában, a Semilabról azonban az alapítása óta eltelt több mint harminc évben szinte semmi sem jelent meg, egy-egy szaklapot leszámítva. Nálunk évente egyszer szerepelnek rendszeresen, a novemberi Magyar100 listánkon, amikor a legértékesebb tisztán magyar kézben lévő cégeket rangsoroljuk.
A százas listát hat éve állítottuk össze először, ők azóta rajta vannak, sőt nem volt év, ahol ne kerültek volna be a top 20-ba. Legutóbb a hetedik helyen végeztek 165 milliárd forintra becsült cégértékkel – több mint négyszer akkorával, mint öt évvel korábban. A Semilab azonban, köszöni szépen, a megjelenések nélkül is jól megvan, a fizikusok alapította és a ma is főleg fizikusok által irányított cég három évtizede teszi a dolgát szép csendben – világszínvonalon.
Három-négy részecske A Semilab félvezetőipari mérőberendezéseket fejleszt és gyárt, méghozzá elég jól, a világ egyik vezető vállalata ebben a szegmensben. A félvezetőipar fő anyaga a szilícium, ebbe az iparágba tartoznak a szilíciumszeleteket gyártó cégek, és azok is, amik ezekből a szeletekből aztán elektronikai eszközöket készítenek. Ezek a félvezetőipari gyártók óriási összegeket költenek kutatás-fejlesztésre és a hatékonyság növelésére – és ezen a ponton jön képbe a Semilab.
Tudtad, hogy a BlueVoyant nevű, világméretű kibervédelmi unikornis egyik legfontosabb bázisa Budapesten van? Mi a titkuk, miért döntenek úgy az iparág nagyágyúi akár FBI-os múlttal is, hogy itt folytatják pályájukat? Exkluzív cégportré a Forbes.hu-ról.
Miért dönt úgy valaki hatvan felett, hogy startupot alapít – tizenhárom év McKinsey-vel, hat év Lehman Brothersszel és tíz év Morgan Stanley-vel a háta mögött? „Az utóbbinál döbbentem rá: közel sincs minden cégnek ugyanekkora anyagi forrása, szakértelme kiberbiztonságra, sokan nagyon is sebezhetők. Ez ellen akartam tenni valamit” – foglalja össze a Forbes.hu-nak adott exkluzív interjújában James Rosenthal.
2017-ben elindított egy kibervédelmi startupot, a New York-i BlueVoyantot. 2022 februárjában már 250 millió dolláros tőkebevonási kört zártak, négy kör alatt több mint hatszázmillió dollárt vontak be, a cégérték már hivatalosan is egymilliárd dollár felett van. A pontos érték nem ismeretes, az európai központ székhelye viszont igen: Budapest.
Már több mint harminc országban nyolcszáznál több piaci és állami ügyfélnél tartanak. 2022 tavaszán megnyitott a szingapúri központ, Ausztráliában is épülget már a jelenlétük. „Sosem egy apró, szűk fókuszú kibervédelmi céget akartam felhúzni, hogy aztán tovább is adjak rajta, és kiszálljak. Mi globális méretben gondolkodunk, minden cég életére, a teljes iparágra hatni kívánunk.”
A BlueVoyantot két szál köti Magyarországhoz. Rosenthal anyai ágon magyar felmenőkkel bír, dédszülei innen vándoroltak az Egyesült Államokba. Másrészt, 2022-ben választották ki Budapestet az európai regionális székhelynek, egyben technológiai és biztonsági műveleti központnak is. Pár hónap, és az utolsó simítások is készen lesznek a kétszintes belvárosi irodában.
Rácz György Róbert több mint húsz év IBM után, az IBM Security üzletágának vezetői székéből ment át 2021-ben a BlueVoyanthoz. „Garantálta, hogy hozzánk tud majd csábítani tehetségeket az IT-szektorból” – indokolja döntését Rosenthal. Rácz építőnek vallja magát, az IBM-nél a keleteurópai kiberbiztonsági üzletágat a nulláról húzta fel, majd a teljes európai kiberbiztonsági üzletág vezetésével is megbízták. A BlueVoyanttal ezekhez a gyökerekhez vágyott vissza. „A hátterem miatt választottak ki, és én is a hátterük miatt csatlakoztam hozzájuk.”
Nem egyedül az IBM-ből sikerült lecsapni nagy iparági koponyákra. Az amerikai nemzetbiztonságtól kezdve a brit GCHQ titkosszolgálaton át akár az FBI-ig ép ésszel felfoghatatlan tapasztalat gyűlt össze a cégnél. Pedig alig több mint hatszázötvenen dolgoznak itt világszerte. Ebből százhúsz felett van az európai csapatok létszáma, a magyar központ már ennek is durván a fele. Ide Csehországtól Romániáig toboroznak IT-mérnöki, biztonsági vagy termékfejlesztési pozíciókba szakembereket. Kezdetek óta ez az irány: idecsábítani a szakma krémjét. Hogy mi az értékajánlat? Erről bővebben már a Forbes.hu-n, keresd a teljes cikket online!
Üzleti szereplő több évtizedes karriert maga mögött hagyva civilnek áll. Láttam pár ilyet a közelmúltban. Még nem trendgyanús, inkább első fecskék, de üdvözlendő a bátorság, tulajdonképpen vakmerőség. Nyilvánvaló jószándékkal és hittel elkövetett egzisztenciális kamikaze. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Áprilisban Tilesch György tér vissza! Pályámat az üzleti oldalon kezdtem. Majd amikor tíz éve a Bridge Budapest […]
A bérszakadék stagnál, az elégedetlenség egyre aggasztóbb, a főbb technológiai területeken pedig továbbra sem kapnak igazán lehetőséget a munkavállaló nők. Lesz valaha megoldás?
A gigászi metropolisz lakossága meghaladja egész Magyarországét, nem éppen a csendről és a nyugalomról híres. Emiatt különösen fontos, hogy legalább pihenni jó körülmények között lehessen.
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera […]
