Ha ránézünk a telefonunkra, legyen az bármilyen márka, valószínűleg nem sokunkban merül fel, hogy egy hazai cégnek köze volt a gyártásához. Széles körben a Semilab neve sem mond sokat, legfeljebb azok találkozhattak vele, akik elvillamosoztak már a cég Fehérvári úti központja mellett, vagy azok a fizikushallgatók, akik részt vettek a Műegyetem és a Semilab valamelyik közös projektjében. Pedig nagy eséllyel van olyan kütyüd vagy autód, aminek a tökéletesítésében a Semilabnak is szerepe volt.
A legtöbb magyar cégnél bizonyos méret fölött szinte elkerülhetetlen, hogy szerepeljenek a médiában, a Semilabról azonban az alapítása óta eltelt több mint harminc évben szinte semmi sem jelent meg, egy-egy szaklapot leszámítva. Nálunk évente egyszer szerepelnek rendszeresen, a novemberi Magyar100 listánkon, amikor a legértékesebb tisztán magyar kézben lévő cégeket rangsoroljuk.
A százas listát hat éve állítottuk össze először, ők azóta rajta vannak, sőt nem volt év, ahol ne kerültek volna be a top 20-ba. Legutóbb a hetedik helyen végeztek 165 milliárd forintra becsült cégértékkel – több mint négyszer akkorával, mint öt évvel korábban. A Semilab azonban, köszöni szépen, a megjelenések nélkül is jól megvan, a fizikusok alapította és a ma is főleg fizikusok által irányított cég három évtizede teszi a dolgát szép csendben – világszínvonalon.
Három-négy részecske A Semilab félvezetőipari mérőberendezéseket fejleszt és gyárt, méghozzá elég jól, a világ egyik vezető vállalata ebben a szegmensben. A félvezetőipar fő anyaga a szilícium, ebbe az iparágba tartoznak a szilíciumszeleteket gyártó cégek, és azok is, amik ezekből a szeletekből aztán elektronikai eszközöket készítenek. Ezek a félvezetőipari gyártók óriási összegeket költenek kutatás-fejlesztésre és a hatékonyság növelésére – és ezen a ponton jön képbe a Semilab.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, […]
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, szív- és érrendszeri problémákkal, a harmadik a genom instabilitással és rákkal, míg a negyedik a fertőző társbetegségekkel foglalkozik.
A HCEMM-et vezető Dr. Christoph W. Sensen főigazgató és CEO emlékeztetett: a magyarok átlagosan hét évvel élnek kevesebbet az uniós átlagnál, és erről részben az életmódjuk tehet. A szomorú valóságra a covid kezdeti időszaka is rámutatott, hiszen „kiderült, hogy a fertőző betegség különösen veszélyes azokra az emberekre, akik eleve immunhiányosak”. Mint mondta, van számos olyan betegség, ami Magyarországon nagyban hozzájárulhat a korai halálozáshoz, de a kutatóintézet új megoldásokat kínálhat a legelterjedtebbekkel szemben. A jelenlegi finanszírozási ciklusuk 2026 végéig tart – ez idő alatt arra összpontosítanak, hogy új diagnosztikai megközelítéseket dolgozzanak ki és elvégezzék az új kezelések kifejlesztéséhez szükséges alapmunkát.
„Nem jutunk el egészen addig, hogy kezelés kerüljön a piacra, hiszen ez ekkora időkerettel nem reális, de olyan témákat vizsgálunk, amelyek idővel elvezethetnek a kezeléshez. A diagnosztika gyorsabban elérhető eredményekkel kecsegtet, mivel egy új megközelítés ezen a területen akár három-négy év alatt megvalósítható” – magyarázta Dr. Christoph W. Sensen.
„Az elmúlt tíz évben rengeteg előrelépés történt: felfedeztük, hogy a DNS, az RNS, a fehérjék és a lipidek, vagyis az informatív molekulák populációi megváltoznak, ha betegség alakul ki a szervezetben. Grazban például kifejlesztettünk egy megoldást, ami plazma alapú DNS marker segítségével két nappal előbb detektálja a szepszis, vagyis a vérmérgezés kialakulását, mint a hagyományos módszerek. Mit jelent ez? A szepszis halálozási aránya nyolc óránként megduplázódik, ezért ha két nappal hamarabb felfedezzük, akkor nagyon jó esélyünk van olyan betegek kezelésére, akik egyébként meghalnának, vagy súlyos maradandó károsodást szenvednének.”
A HCEMM laboratóriumait tavaly kezdték el felszerelni a szegedi Science Parkban található Inkubátorházban, egy 1800 négyzetméter alapterületű létesítményben. Jelenleg is zajlik a berendezések telepítése, a jéggépektől a víztisztítókon át a fagyasztókig, és a főigazgató szerint hamarosan megkezdhetik az első kísérleteket. A nagyrészt már elvégzett alapkutatásokat integrált munkafolyamatok létrehozása, emberi minták gyűjtése, ipari partnerek bevonása követi, hogy végül eljussanak a termékekig.
Olyan ipari partnereket is keresünk, akikkel kezdetben szolgáltatási munkát, majd hosszú távú együttműködést folytathatunk Magyarországon. Természetesen a világ más részein szintén vannak olyan vállalatok, amelyekkel elkezdtünk tárgyalni.”
A főigazgató megjegyezte: a HCEMM kutatóitól elvárják, hogy illeszkedjenek a kész üzleti tervekbe, mivel a cél végső soron a társadalom számára hasznos eredmény. Ez az igény már a toborzás során felmerül, hiszen ha valaki náluk akar csoportvezető lenni, először részletesen vázolnia kell a kutatásában rejlő ipari potenciált. Dr. Christoph W. Sensen leszögezte: éppen a kutatásokban rejlő üzleti lehetőségek miatt jött létre a HCEMM Magyarországon, ahol az elmúlt két évben 220 százalékkal nőtt a tudományos élet finanszírozása. Az állam azt tervezi, hogy 2030-ra már a GDP három százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. A koncepciót nagymértékben támogatja a hazai természettudományos oktatás magas szintje, hiszen az intézet munkájához jelentős mértékben alkalmaznak nagy adathalmazokat, programozást vagy például mesterséges intelligenciát.
Komoly elvárásokkal indultam el a Glow Up Bőrgyógyászati és Esztétikai Klinikára. Belépve egyből éreztem, hogy a Glow Up kilóg az esztétikai klinikák sorából. A kortárs elvárásoknak megfelelő, karakteres, high-end enteriőrben a brand megálmodója, Dr. Faluhelyi Dóra fogadott. „Klinikánkon a bőrgyógyászat, a sebészet, az esztétika és a kozmetika szoros együttműködésben, teljes komplexitásában foglalkozik pácienseink megjelenésével, a […]
A bérszakadék stagnál, az elégedetlenség egyre aggasztóbb, a főbb technológiai területeken pedig továbbra sem kapnak igazán lehetőséget a munkavállaló nők. Lesz valaha megoldás?
Hétköznapi emberek nem hétköznapi munkákról – vagy pont hétköznapiról, csak nem mindennapi történetekkel. A Forbes.hu-n elindított Szeretem a munkám rovatban olyan munkavállalók mesélnek sikerről, fizetésről, lemondásokról, akik szenvedélyesen szeretik a hivatásukat. Három cikket is ajánlunk.
