Egy több mint három évtizedes családi cég, élén három nővel: anya, lánya, unokája. A Medito mátriárkája, Osztián Gabriella friss amerikai munkatapasztalatokkal, ötszázalékos jutalékért kezdett el edzőcipőtől babakocsin át ruhákig mindenfélével kereskedni a rendszerváltás után, az unoka, Letícia már a jövő és a fenntarthatóság felé vezeti a játékbizniszt. Közben felkészül a negyedik generáció.
„Bátorság kell, és határozottság. Szégyenlősen nem lehet odamenni senkihez, ha el szeretnék adni valamit. Emberi kapcsolatokat kell kötni. Amikor elkezdtem, sokkal inkább erről szólt a kereskedelem.” Kemény, méltóságteljes üzletember ül velem szemben a cég 13. kerületi telephelyének irodájában. Osztián Gabriella szemét csak akkor futják el a könnyek, amikor családjáról beszél. Mellettünk lánya, Ildikó és unokája, Letícia a legifjabb családtagot, a három hónapos Lilient dajkálják. A Medito Kft. több mint harminc éve van erős női kezekben, és a három generációt hallgatva úgy tűnik, a következő évtizedekkel sem lesz gond.
Ma már a huszonnyolc éves Borbély Letícia is vezető pozíciót tölt be a családi cégben, három éve nagyanyja mellett ügyvezető, megosztják a feladatokat. Gabriella a pénzügyeket és a beszerzést viszi, Letícia felel a kapcsolattartásért, az eladásért, a cégfejlesztésért és a munkatársakért. Ő az, aki a jól működő rendszert modernizálva felkészíti a céget a jövő feladataira. Friss édesanya, de így is szentel napi egy-két órát az ügyintézésre, azt mondja, igényli is.
Jó üzlet az Osztián, vásároljon Óbudán Gabriella, a „mátriárka”, már gyerekkorában megélte a kereskedők mindennapjait. A háború után apjának fűszerüzlete volt, sokat sürgölődött nála, segített a leltározásban, a cukormérésben. „Jó üzlet az Osztián, vásároljon Óbudán” – emlékezik vissza a fülbemászó kis rigmusra. Miután elvették a családtól az üzletet, apja az állami Közért vállalatnál dolgozott, aztán 1956-ban Kanadába disszidált. Gabriella az estin elvégzett közgazdasági szakközépiskola után látogatta meg apját Winnipegben, aki addigra, nyolc év alatt étterem- és billiárdterem-tulajdonos lett.
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera […]
Bár a CEU 2019-ben arra kényszerült, hogy oktatási tevékenységét Bécsbe helyezze át, a kétlaki életet élő egyetem budapesti helyszínén korántsem szűnt meg az élet. Az intézmény missziója mindig is a nyitott, elérhető tudás és annak terjesztése volt, ezt a küldetést pedig a diplomát adó képzések elköltöztetése után sem adta fel. A Demokrácia Intézet, a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (OSA), a könyvtár, a Felsőfokú Tanulmányok Intézete, a Bioetikai és Jogi Központ, a Határtalan tudás előadássorozat, a Bibó István Szabadegyetem, a Socrates és a Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért programok, a FreeSZFE együttműködés – elég csak felsorolni a CEU-n belüli egységeket és tevékenységeket, hogy lássuk, mennyi minden zajlik a Nádor utcai épületben. Kontler Lászlóval, a CEU rektorhelyettesével beszélgettünk.
„A CEU missziója mindig is a régióhoz kapcsolódott, emiatt fontos volt, hogy a költözés után is megőrizzük a budapesti tudásközpontot, az itthoni partnereink és a közönség számára izgalmas és tartalmas jelenlétet” – kezd mesélni a Közép-európai Egyetemről (CEU) Kontler László, aki maga is kétlaki életet él Budapest és Bécs között.
Kutatás, tudásátadás, kultúra
„Diplomát adó képzéseink Bécsben indulnak (igaz, továbbra is vannak a magyar rendszerű képzésekre beiratkozott hallgatóink), de a CEU tevékenysége soha nem korlátozódott ezekre. A kutatómunka mellett, vagy ahhoz kapcsolódóan, jelenleg is számos rendezvénynek, programnak adunk otthont. A CEU Demokrácia Intézet kutatócsoportjai tematikusan vizsgálják a demokráciát érintő kihívásokat. Az intézet emellett Review of Democracy néven online folyóiratot és podcastot is üzemeltet, és számos előadással várja az érdeklődőket. Az OSA rendszeresen szervez vetítéseket, szakmai programokat, például a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. A CEU mindig is fontosnak tartotta a társadalmilag érzékeny témák felkarolását és a civil szervezetek támogatását, a tudásmegosztásnak ez is egy nagyon fontos része” – folytatja a rektorhelyettes.
A modern épületegyüttes rendezvényhelyszínként is funkcionál, évente több száz szakmai és közéleti-kulturális eseménynek ad otthont; a civil szervezetek, kulturális és oktatási intézmények, valamint egyesületek számára pedig ingyenesen biztosítanak helyszínt.
A tudás mindenkié
A CEU missziója, hogy a tudás és a kutatási eredmények mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé váljanak. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a tavalyi év végén a magyar egyetemek és főiskolák hallgatói, oktatói, a tanárok, a Magyar Tudományos Akadémia egykori intézeteinek tudományos munkatársai, valamint a sajtó képviselői előtt is megnyitották a könyvtárukat, amely Közép-Európa egyik leggazdagabb angol nyelvű társadalom- és bölcsészettudományi gyűjteménye. A Socrates program keretében olyanoknak kínálnak kurzusokat, akik valamilyen okból kiszorultak a felsőoktatásból. A magyar nyelvű Határtalan tudás előadássorozat anyagaiból elkészült a Határtalan Iskola digitális tudástár, amely összekapcsolja az előadássorozat tudományos anyagát a középiskolás tananyaggal. A Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért program a háború miatt az oktatásból kiesett ukrán diákokat karolja fel. „Nem utolsósorban támogatást nyújtunk a hozzánk hasonló helyzetbe jutott FreeSZFE-nek. Nekik is megnyitottuk a kollégiumot, ahogy más egyetemek magyar és külföldi diákjai számára is. A Nádor utcai épületben tartják foglalkozásaikat, és közös eseményeket is szervezünk. A lista korántsem teljes, hiszen szép számmal vannak egyedi programjaink és konferenciáink is” – sorolja Kontler László a CEU egyedülálló tevékenységi portfólióját, mely hiánypótló nem csak Budapest, de Magyarország tudományos és kulturális életében is.
Üzleti szereplő több évtizedes karriert maga mögött hagyva civilnek áll. Láttam pár ilyet a közelmúltban. Még nem trendgyanús, inkább első fecskék, de üdvözlendő a bátorság, tulajdonképpen vakmerőség. Nyilvánvaló jószándékkal és hittel elkövetett egzisztenciális kamikaze. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Áprilisban Tilesch György tér vissza! Pályámat az üzleti oldalon kezdtem. Majd amikor tíz éve a Bridge Budapest […]
Egy aktív magyar felhasználó átlagosan két streamingszolgáltatásra fizet elő – áll a GKID kutatócég februári riportjában. Itthon körülbelül 2,1 millióan használnak vagy férnek hozzá valamilyen előfizetéshez – ez a bázis hónapok óta stagnál, avagy a magyar piacra egyre nehezebb bekerülni ebbe az átlagosan használt két előfizetésbe. Ráadásul nemrég nálunk is megjelent az új streamingóriás, a Skyshowtime, lássuk, mennyi most az annyi, és erre az annyira mennyit vagyunk hajlandók áldozni.
A bérszakadék stagnál, az elégedetlenség egyre aggasztóbb, a főbb technológiai területeken pedig továbbra sem kapnak igazán lehetőséget a munkavállaló nők. Lesz valaha megoldás?
Jókor voltak jó helyen, mondják szinte mindig a Forbes alanyai, és mi ezt olyan ritkán írjuk le, amilyen ritkán csak lehet. Tudjuk, hogy szerencséje sokaknak sokszor van, de csak kevesen ismerik fel és használják ki. A mindentől független, égből pottyanó szerencse ritka, még a lottószelvényhez is kell lottót venni.Te is jókor vagy most jó helyen, és te is […]
A borítón a legértékesebb magyar influenszerek, az utolsó oldalon a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó. A februári szám megünneplésével visszatért magazinindító eseményünk, a Kilövés.
Tíz-tizenkét éve már sztárok voltak, most újra támadnak a tőke- és hozamvédett alapok. Van esélyük akkor, amikor az inflációkövető állampapír idén tizenhat, jövőre akár húsz százalékot is fialhat?
