Egy aktív magyar felhasználó átlagosan két streamingszolgáltatásra fizet elő – áll a GKID kutatócég februári riportjában. Itthon körülbelül 2,1 millióan használnak vagy férnek hozzá valamilyen előfizetéshez – ez a bázis hónapok óta stagnál, avagy a magyar piacra egyre nehezebb bekerülni ebbe az átlagosan használt két előfizetésbe. Ráadásul nemrég nálunk is megjelent az új streamingóriás, a Skyshowtime, lássuk, mennyi most az annyi, és erre az annyira mennyit vagyunk hajlandók áldozni.
Ki melyiket használja itthon? Netflix → 1,81 millió fő HBO Max → 1,19 millió fő Disney+ → 720 ezer fő Amazon Prime Video → 220 ezer fő Apple TV+ → 140 ezer fő
Megjegyzés: Becsült, aktív hozzáférői bázis. Az adatfelvétel 2022 októberében történt, emiatt még nincs mérve sem a tavaly novemberben elindított RTL+, sem a februárban kezdő Skyshowtime.
„A kollégák küzdenek, mint malac a jégen.” Ezt a covidjárványban mondta nekünk egy interjúban. Azóta jött háború, energiakrízis, óriási infláció, a tejtermékek a duplájára drágultak. Most mit csinálnak a kollégák?Most? Vészhelyzet van. Ez teljesen abnormális, tervezhetetlen állapot. Én értem, hogy van olyan, hogy üzleti terv, de ki a csuda tudta volna ezt lemodellezni? A legnagyobbak is milliárdos veszteségeket fognak elszenvedni, nagyon komoly […]
„A kollégák küzdenek, mint malac a jégen.” Ezt a covidjárványban mondta nekünk egy interjúban. Azóta jött háború, energiakrízis, óriási infláció, a tejtermékek a duplájára drágultak. Most mit csinálnak a kollégák? Most? Vészhelyzet van. Ez teljesen abnormális, tervezhetetlen állapot. Én értem, hogy van olyan, hogy üzleti terv, de ki a csuda tudta volna ezt lemodellezni? A legnagyobbak is milliárdos veszteségeket fognak elszenvedni, nagyon komoly átrendeződést várok. Csak az a kérdés, hogy ki éli túl. A Cserpes túléli? Annyira okos nem vagyok, hogy lássam a jövőt, de én mindig a jót várom. És látok is már jó jeleket. Egy hónapja visszatértem, nagyon erősen vissza kellett szállnom a napi operatív ügyekbe. Most szükség van rám, akkor is, ha egyszer a Forbes rám sütötte, hogy én vagyok a tökéletes antimenedzser. És talán így is van, de ha ott vagyok, akkor azért sok mindent látok. Mit kell rendbe tenni? Alapvetően az emberek fejében kell rendet tenni. Vannak hatékonysági tartalékok a rendszerben, kicsit be is aludtunk az árazásban, van körülbelül százmillió forint, ami sohasem fog visszajönni. Közben pozitív, hogy a Cserpes sokaknak vonzó lett, olyanoknak, akik korábban nem tudták megvenni. De egy kereskedelmi kollégát biztosan be kell újítanunk, a logisztikán is kell javítanunk, kontrollerünk, sőt ügyvezetőnk sincs. Nálunk azért sok minden hiányzik, ami egy normális cégnél van. (Nevet.) Nem is értem, hogy működnek harminc éve, és jutottak hárommilliárdos forgalom fölé. Nagyon szeretnek bennünket a fogyasztók, az odafent való, na, meg az égiek. Mit vár az idei évtől? A kollégáknak is mondtam, hogy nagyon nehéz időszak jön. Pont most kell hatékonyabbnak lennünk, amikor mindenkinek nehezebb a megélhetés. De azt az élelmiszer-drágulást és azt a reálbércsökkenést, ami történt, nem tudjuk kompenzálni. Szerintem mások sem tudják. És közben szükség van a folyamataink átszervezésére és legalább ötszázalékos leépítésre is. De megyünk tovább, rengeteg termékötletünk van, és a tejivókat is meg kell újítanunk. Melyik a kedvenc Cserpes-terméke? A Trudi. Meg a kefir, szerintem az egy csoda, a legjobb a piacon, az bizton állítható. A tejberizsát ismeri? Így, hogy tejberizsa? Igen, már van olyanunk is. Kaptunk egy-két megjegyzést az interneten, de nem vettük komolyan.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, […]
A Flix hatékony üzleti modelljével tíz év alatt átalakította és letarolta a távolsági buszos piacot, a helyi buszüzemeltetők sorra festik át zöldre a járműveiket szinte az egész világon. Nem látni, mi állhatna az útjukba a következő tíz évben. Felkészül a hódításra a világ legnagyobb buszos piaca, Ázsia.
Ha ránézünk a telefonunkra, legyen az bármilyen márka, valószínűleg nem sokunkban merül fel, hogy egy hazai cégnek köze volt a gyártásához. Széles körben a Semilab neve sem mond sokat, legfeljebb azok találkozhattak vele, akik elvillamosoztak már a cég Fehérvári úti központja mellett, vagy azok a fizikushallgatók, akik részt vettek a Műegyetem és a Semilab valamelyik közös projektjében. Pedig nagy eséllyel van olyan kütyüd vagy autód, aminek a tökéletesítésében a Semilabnak is szerepe volt.