A bérszakadék stagnál, az elégedetlenség egyre aggasztóbb, a főbb technológiai területeken pedig továbbra sem kapnak igazán lehetőséget a munkavállaló nők. Lesz valaha megoldás?
1. Nők vezető tisztségekben a legnagyobb cégekben: Magyarország: 17,9% Uniós átlag: 21,1%
2. A 25–54 éves magyar nők 12,8 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon – a férfiaknál ez az arány 6,3 százalék (2021-es adat). A fő okok: 7,6% gondoskodási kötelezettségek, családi okok 2,4% betegség vagy fogyatékosság 2,8% egyéb
3. Évről évre nő a nőket érintő diszkrimináció és mikroagresszió a munkahelyeken. Az esetek csupán 31 százalékát jelentették a cégnél.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, […]
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, szív- és érrendszeri problémákkal, a harmadik a genom instabilitással és rákkal, míg a negyedik a fertőző társbetegségekkel foglalkozik.
A HCEMM-et vezető Dr. Christoph W. Sensen főigazgató és CEO emlékeztetett: a magyarok átlagosan hét évvel élnek kevesebbet az uniós átlagnál, és erről részben az életmódjuk tehet. A szomorú valóságra a covid kezdeti időszaka is rámutatott, hiszen „kiderült, hogy a fertőző betegség különösen veszélyes azokra az emberekre, akik eleve immunhiányosak”. Mint mondta, van számos olyan betegség, ami Magyarországon nagyban hozzájárulhat a korai halálozáshoz, de a kutatóintézet új megoldásokat kínálhat a legelterjedtebbekkel szemben. A jelenlegi finanszírozási ciklusuk 2026 végéig tart – ez idő alatt arra összpontosítanak, hogy új diagnosztikai megközelítéseket dolgozzanak ki és elvégezzék az új kezelések kifejlesztéséhez szükséges alapmunkát.
„Nem jutunk el egészen addig, hogy kezelés kerüljön a piacra, hiszen ez ekkora időkerettel nem reális, de olyan témákat vizsgálunk, amelyek idővel elvezethetnek a kezeléshez. A diagnosztika gyorsabban elérhető eredményekkel kecsegtet, mivel egy új megközelítés ezen a területen akár három-négy év alatt megvalósítható” – magyarázta Dr. Christoph W. Sensen.
„Az elmúlt tíz évben rengeteg előrelépés történt: felfedeztük, hogy a DNS, az RNS, a fehérjék és a lipidek, vagyis az informatív molekulák populációi megváltoznak, ha betegség alakul ki a szervezetben. Grazban például kifejlesztettünk egy megoldást, ami plazma alapú DNS marker segítségével két nappal előbb detektálja a szepszis, vagyis a vérmérgezés kialakulását, mint a hagyományos módszerek. Mit jelent ez? A szepszis halálozási aránya nyolc óránként megduplázódik, ezért ha két nappal hamarabb felfedezzük, akkor nagyon jó esélyünk van olyan betegek kezelésére, akik egyébként meghalnának, vagy súlyos maradandó károsodást szenvednének.”
A HCEMM laboratóriumait tavaly kezdték el felszerelni a szegedi Science Parkban található Inkubátorházban, egy 1800 négyzetméter alapterületű létesítményben. Jelenleg is zajlik a berendezések telepítése, a jéggépektől a víztisztítókon át a fagyasztókig, és a főigazgató szerint hamarosan megkezdhetik az első kísérleteket. A nagyrészt már elvégzett alapkutatásokat integrált munkafolyamatok létrehozása, emberi minták gyűjtése, ipari partnerek bevonása követi, hogy végül eljussanak a termékekig.
Olyan ipari partnereket is keresünk, akikkel kezdetben szolgáltatási munkát, majd hosszú távú együttműködést folytathatunk Magyarországon. Természetesen a világ más részein szintén vannak olyan vállalatok, amelyekkel elkezdtünk tárgyalni.”
A főigazgató megjegyezte: a HCEMM kutatóitól elvárják, hogy illeszkedjenek a kész üzleti tervekbe, mivel a cél végső soron a társadalom számára hasznos eredmény. Ez az igény már a toborzás során felmerül, hiszen ha valaki náluk akar csoportvezető lenni, először részletesen vázolnia kell a kutatásában rejlő ipari potenciált. Dr. Christoph W. Sensen leszögezte: éppen a kutatásokban rejlő üzleti lehetőségek miatt jött létre a HCEMM Magyarországon, ahol az elmúlt két évben 220 százalékkal nőtt a tudományos élet finanszírozása. Az állam azt tervezi, hogy 2030-ra már a GDP három százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. A koncepciót nagymértékben támogatja a hazai természettudományos oktatás magas szintje, hiszen az intézet munkájához jelentős mértékben alkalmaznak nagy adathalmazokat, programozást vagy például mesterséges intelligenciát.
A világ nagyot változott az elmúlt 30 évben, és ez talán hatványozottan igaz a pénzügyi szolgáltatások, biztosítások piacára Magyarországon. Ha egy személyes kapcsolatokra és bizalomra építő cég nemcsak meg tudott maradni ezen a piacon, hanem az alapoktól indulva eljutott a piacvezető pozícióba, az azért jelent valamit. Az OVB magyarországi leányvállalata pedig pontosan ezt tette. Az […]
Négy egymást követő évtizedben nem volt olyan hét, néha nap sem, hogy Máté Krisztinát ne láttuk volna képernyőn, a 90-es, 2000-es évek túlzás nélkül róla szóltak. Kevesen vannak a magyar médiában, akik pályájuk alatt politikai, bűnügyi és kvízműsort is vezethettek, híreket mondtak be és szerkesztettek, producerként főműsoridős üzleti show-t készítettek, közben tanították is a szakmát, és emellett még a könyvkiadásban vagy a szépségápolásban is kipróbálták magukat. A tévé aktuális bombasikere, a Cápák között Kriszta szerint nem szimpla műsor – és magát sem feltétlenül gondolja szimpla tévésnek. Aki ismeri, dolgozik vele, ódákat zeng odaadásáról. Mégis, miért a szigorú műsorvezetőt látják meg benne mind a mai napig?
Fejleszti a mozgásos és idegrendszeri funkciókat, segíti a szocializálódást és az asszertivitást, és nem utolsósorban megtanítja, miért fontos a türelem. A zsonglőrködés és az akrobatika nemcsak szórakoztató, de az integrációt és a közösségépítést is segítik – ezt üzenik a szociális cirkusz foglalkozásai.