Az I. kerület bevett-felkapott éttermeinek egyelőre nem kell aggódniuk a naphegyi edzőközpont eklektikus koncepciójú bisztrója miatt.
„Jöjjenek nyugodtan, lesz hely” – mondja egy derűs női hang a telefonban, amikor egy szerdán aznap estére, pár órával későbbre foglalnánk asztalt a Sunhill Bistróba. Nevet nem is kér – ez lehetne akár intő jel is, de mi totális optimizmusának tudjuk be. Valójában meg annak kéne, hogy a naphegyi NER-celebszálkásító Oxygen Wellness több koncepcióváltást megélt oldalhajója elsősorban reggeliző-bruncholó helynek, hétvégente lehet erős. Erre utal az is, hogy amióta januárban az edzőközponttal együtt Mészáros Lőrinc berkein belülre került az étterem, a Facebook-oldalt ellepték gazdagon sminkelt TV2-s műsorvezetők becsekkolásai, de egyikük sem az á la carte étlap valamelyik elemével látható. Pedig az már csak azért is hasznos volna, mert ugyanezen a közösségi szájton egy teljesen más menükártyáról láthatók fotók, mint ami a honlapon elérhető, és odaértünking találgatjuk, vajon melyik lehet az igazi. (A facebookos.)
Négy-öt asztalnál ülnek, úgy tizenöt–húsznál tehát nem, ránézésre a vendégek nagyobb részének van magasépítő vállalkozása. Egy percnél hosszabban álldogálunk, amíg valaki megszólít minket, ajánlásának megfelelően (ti. hogy üljünk bárhová) az átriumot választjuk, ami stratégiai hibának bizonyul: étlapot több mint tíz perc után kapunk, a rendelésfelvételig további tizenöt perc alatt jutunk el. Lehetne pizzázni is egy impozáns kemencéből, prémiumnak tűnő feltétekkel, de mi azt akarjuk kideríteni, az áll-e a bevásárlás mögött, hogy Mészáros Lőrinc Várkonyi Andrea után a Sunhill séfjébe is beleszeretett, úgyhogy összetettebb dolgok iránt érdeklődünk.
Érlelt sajttal töltött céklás raviolival kezdünk, és a fejünkben megjelenő nyelvhasználati kérdőjelekkel, merthogy nem egy lilára színezett tésztabatyu jön, hanem két céklazselé-korong között a minden különösebb karaktert nélkülöző sajt, szóval cékla-„ravioli”. Merész alkotás, mármint: hatezerért merész. A tejszínes halleves leve kellemesen selymes emulzió, ha nem is emlékezetes, a betétek jól készült kagylók, semlegesre főtt rákok és rágósnak bizonyuló bébipolipok.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, […]
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, szív- és érrendszeri problémákkal, a harmadik a genom instabilitással és rákkal, míg a negyedik a fertőző társbetegségekkel foglalkozik.
A HCEMM-et vezető Dr. Christoph W. Sensen főigazgató és CEO emlékeztetett: a magyarok átlagosan hét évvel élnek kevesebbet az uniós átlagnál, és erről részben az életmódjuk tehet. A szomorú valóságra a covid kezdeti időszaka is rámutatott, hiszen „kiderült, hogy a fertőző betegség különösen veszélyes azokra az emberekre, akik eleve immunhiányosak”. Mint mondta, van számos olyan betegség, ami Magyarországon nagyban hozzájárulhat a korai halálozáshoz, de a kutatóintézet új megoldásokat kínálhat a legelterjedtebbekkel szemben. A jelenlegi finanszírozási ciklusuk 2026 végéig tart – ez idő alatt arra összpontosítanak, hogy új diagnosztikai megközelítéseket dolgozzanak ki és elvégezzék az új kezelések kifejlesztéséhez szükséges alapmunkát.
„Nem jutunk el egészen addig, hogy kezelés kerüljön a piacra, hiszen ez ekkora időkerettel nem reális, de olyan témákat vizsgálunk, amelyek idővel elvezethetnek a kezeléshez. A diagnosztika gyorsabban elérhető eredményekkel kecsegtet, mivel egy új megközelítés ezen a területen akár három-négy év alatt megvalósítható” – magyarázta Dr. Christoph W. Sensen.
„Az elmúlt tíz évben rengeteg előrelépés történt: felfedeztük, hogy a DNS, az RNS, a fehérjék és a lipidek, vagyis az informatív molekulák populációi megváltoznak, ha betegség alakul ki a szervezetben. Grazban például kifejlesztettünk egy megoldást, ami plazma alapú DNS marker segítségével két nappal előbb detektálja a szepszis, vagyis a vérmérgezés kialakulását, mint a hagyományos módszerek. Mit jelent ez? A szepszis halálozási aránya nyolc óránként megduplázódik, ezért ha két nappal hamarabb felfedezzük, akkor nagyon jó esélyünk van olyan betegek kezelésére, akik egyébként meghalnának, vagy súlyos maradandó károsodást szenvednének.”
A HCEMM laboratóriumait tavaly kezdték el felszerelni a szegedi Science Parkban található Inkubátorházban, egy 1800 négyzetméter alapterületű létesítményben. Jelenleg is zajlik a berendezések telepítése, a jéggépektől a víztisztítókon át a fagyasztókig, és a főigazgató szerint hamarosan megkezdhetik az első kísérleteket. A nagyrészt már elvégzett alapkutatásokat integrált munkafolyamatok létrehozása, emberi minták gyűjtése, ipari partnerek bevonása követi, hogy végül eljussanak a termékekig.
Olyan ipari partnereket is keresünk, akikkel kezdetben szolgáltatási munkát, majd hosszú távú együttműködést folytathatunk Magyarországon. Természetesen a világ más részein szintén vannak olyan vállalatok, amelyekkel elkezdtünk tárgyalni.”
A főigazgató megjegyezte: a HCEMM kutatóitól elvárják, hogy illeszkedjenek a kész üzleti tervekbe, mivel a cél végső soron a társadalom számára hasznos eredmény. Ez az igény már a toborzás során felmerül, hiszen ha valaki náluk akar csoportvezető lenni, először részletesen vázolnia kell a kutatásában rejlő ipari potenciált. Dr. Christoph W. Sensen leszögezte: éppen a kutatásokban rejlő üzleti lehetőségek miatt jött létre a HCEMM Magyarországon, ahol az elmúlt két évben 220 százalékkal nőtt a tudományos élet finanszírozása. Az állam azt tervezi, hogy 2030-ra már a GDP három százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. A koncepciót nagymértékben támogatja a hazai természettudományos oktatás magas szintje, hiszen az intézet munkájához jelentős mértékben alkalmaznak nagy adathalmazokat, programozást vagy például mesterséges intelligenciát.
Csíphet-e a fine dining? Thaiföldre gondolva mindenkinek megvan a maga nagy kedvence, legyen az pad thai, tom yam, zöld curry vagy épp a som tam (zöldpapaja-saláta). De hogy lehet ezeket a markáns, erőteljes ízeket lefordítani a fine dining nyelvére úgy, hogy ne sérüljön meg az eredeti étel identitása?
Fejleszti a mozgásos és idegrendszeri funkciókat, segíti a szocializálódást és az asszertivitást, és nem utolsósorban megtanítja, miért fontos a türelem. A zsonglőrködés és az akrobatika nemcsak szórakoztató, de az integrációt és a közösségépítést is segítik – ezt üzenik a szociális cirkusz foglalkozásai.
Tudtad, hogy a BlueVoyant nevű, világméretű kibervédelmi unikornis egyik legfontosabb bázisa Budapesten van? Mi a titkuk, miért döntenek úgy az iparág nagyágyúi akár FBI-os múlttal is, hogy itt folytatják pályájukat? Exkluzív cégportré a Forbes.hu-ról.
