A Flix hatékony üzleti modelljével tíz év alatt átalakította és letarolta a távolsági buszos piacot, a helyi buszüzemeltetők sorra festik át zöldre a járműveiket szinte az egész világon. Nem látni, mi állhatna az útjukba a következő tíz évben. Felkészül a hódításra a világ legnagyobb buszos piaca, Ázsia.
Nem igazán van olyan eldugott tája az országnak, ahol az elmúlt években ne tűntek volna fel nagy zöld buszok Flixbus felirattal. Az autópályákon megszokottak a mindenféle turistajáratok, legfeljebb az lehetett feltűnő, hogy hirtelen milyen sok Flixbus lepte el a magyar sztrádákat. Amikor viszont Zalaegerszegen vagy éppen a Mátra szerpentinjein is magyar rendszámú Flixbusokba lehetett botlani, bizonyára sokan felkapták a fejüket: ezek vajon hogy kerülnek ide?
Az, hogy a Flixbus az elmúlt tíz év egyik legnagyobb európai céges sikersztorija egy rendkívül gyorsan növekvő, müncheni székhelyű szolgáltatóról, még nem indokolja, hogy ilyen zöld buszok kóricáljanak az elmúlt években Szarvason vagy Gatyatetőn. Erre egyrészt az üzleti modellje ad magyarázatot: a cégnek nincsenek buszai, ő „csak” nevet ad, szervez, népszerűsít, útvonalakat talál ki, áraz, jegyet ad el, de a járatokat mindenhol az ehhez értő partnerek üzemeltetik. Egyik, de persze legnagyobb magyar partnerük pedig pár évig a Volánbusz volt, amely bevitte a nemzetközi járatait az együttműködésbe.
Na, de a Mátrába nincs is nemzetközi járat, szól a teljesen jogos felvetés. Azért jutottak el az ország minden szegletébe a Flixbus-gúnyába öltözött járművek, mert a covid idején először leálltak a nemzetközi járatok, és a jó minőségű buszokat a magyar állami szolgáltató ezidőtájt beforgatta a belföldi útvonalakra. Az üzemeltetési együttműködés befejezése után pedig néhány buszt nem fóliáztak vissza azonnal az eredeti színére.
Fejleszti a mozgásos és idegrendszeri funkciókat, segíti a szocializálódást és az asszertivitást, és nem utolsósorban megtanítja, miért fontos a türelem. A zsonglőrködés és az akrobatika nemcsak szórakoztató, de az integrációt és a közösségépítést is segítik – ezt üzenik a szociális cirkusz foglalkozásai.
Gyerekek hada rohanja le Pál László Bendegúz zsonglőroktatót, ahogy a Kesztyűgyár Közösségi Házba lépünk. Nem csoda, hiszen van nála minden, mi szem-szájnak ingere: ördögbot, zsonglőrlabdák, képzeletbeli egerek és mesék – no, meg rengeteg türelem és figyelem, amit a környékbeli gyerekek nagy része talán csak itt kap meg. A mai foglalkozásra 8. kerületi romákat várnak, de a szociális cirkusz eseményein megfordultak már menekültek, fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek, drogfüggők, valamint frissen szabadlábra helyezettek is.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
A cirkusz mindenkié Bár Magyarországon még kevesen ismerik a szociális cirkusz mozgalmat, nemzetközi története a 70-es évekig nyúlik vissza. Igazi lendületet azáltal kapott, hogy a kanadai Cirque de Soleil társulat kallódó fiatalokkal foglalkozott szabadidős cirkuszi foglalkozásain. Ebből nőtte ki magát a pedagógiai mozgalom, felismerve, hogy a cirkusz több magasba dobott tüzes botoknál és egykerekező bohócoknál: megtartó, biztonságos közösség, rendszer és kiszámíthatóság a káoszban, valamint a szocializálódást, az önfelvállalást és a kapcsolatépítést segítő terápia. „A cirkusz nem cél, hanem eszköz. Közösséget építhetünk vele, és sérülékeny csoportokat szólíthatunk meg” – mondja Gallyas Veronika mozgásoktató, a Magyar Zsonglőr Egyesület egyik vezetője.
A vízió aztán egyre gyorsabban terjedt. Míg 1979-ben összesen nyolc szociális cirkusz volt világszerte, 2014-re már hetven ország 502 csapatában segítették a cirkusz eszközeivel a hátrányos helyzetű gyerekeket. Ehhez a hullámhoz csatlakozott a Magyar Zsonglőr Egyesület is: először 2001-ben a Cseppkő Gyermekotthonban szerveztek foglalkozásokat, tizenkét évvel később, az Educircation európai hálózat megalapításával elindították első egyéves felkészítő munkacsoportjukat is, hogy mélyszegénységben élő borsodi gyerekekkel dolgozhassanak. A társulat akkori projektvezetői, Veronika, Szabó Marcell (a szegregált csoportok szakértője) és Csűrös Dóra (pszichológus) ezzel letették az azóta egyre erősödő magyar szociális cirkusz első tartópillérét.
Míg a klasszikus cirkuszban a gyakorlatok profi kivitelezésére koncentrálnak, a szociális a szociális munkának teremt új színteret, magyarázza Bendegúz. Ő amellett, hogy zsonglőroktató, még cirkuszpedagógus és projektvezető is. Azt mondja, a cirkusz globális közös nyelv, és színpadán bárki otthon érezheti magát. „Egy prágai előadáson úgy konferáltuk fel az egész testére lebénult, néma kisgyereket, mint a jógit, aki ezer éve egyhelyben ül. Vastapsot kapott, az arca ragyogott, hiszen végre büszke lehetett magára. Az a célunk, hogy egy pszichiátriai gondozott vagy egy mélyszegénységben élő sajókazai fiatal is érezhesse: nekik is vannak szuper képességeik, ők is különlegesek valamiben.”
Mindig a fejlődés A magyar szociális cirkusz általában társszervezetek segítségével kerül kapcsolatba aktuális közönségével. Hetven százalékban mélyszegénységben élő, borsodi, nógrádi, pesterzsébeti és 8. kerületi cigányokkal foglalkoznak. Jelenleg egyik kiemelt projektjük Veszprémben, a Napsugár klubban zajlik. Egy felmérésből ugyanis az derült ki, hogy a helyi Haszkovó lakótelepről nem kerülnek emberek a veszprémi kulturális életbe, ezért a közösségi bevonásra különös figyelmet fordít az Európa Kulturális Fővárosa program, részben a Zsonglőr Egyesület révén. A terápiás jellegű cirkusz rengeteg különböző aspektusból segíti az egyének testi-lelki fejlődését, szocializálódását és társadalmi integrációját.„Az előadás és a megnyilvánulás a szociális képességeket, az önfelvállalást és az asszertivitást fejleszti – mondja Veronika –, az alkotói és művészeti vonal megmozgatja a fantáziát és a kreativitást, a trükkök tanulása a mozgásos és idegrendszeri funkciókat, a motoros képességeket javítja. A nonverbális technika segít az idegrendszer fejlesztésében, és remekül alkalmazható csökkent képességű csoportok támogatásában.”
A foglalkozásokon a gyerekek sokat tanulnak arról is, mit jelent a türelem, az alkalmazkodás és az együttműködés képessége, és miért fontos összefogva, egymásra figyelve gyakorolniuk egy cél érdekében. A csapat szakmai partnere Gyarmathy Éva neveléslélektani szakpszichológus is, aki módszertanába is beemelte a zsonglőrködést a sakk és a zeneterápia mellé, mert ez is segít összehangolni az úgynevezett diszeseknél a két agyfélteke működését.
És mivel az innovatív technikákra egyre több szociális munkás és pedagógus kíváncsi, az egyesület 2013 óta tanárképzési anyagokat is összeállít, oktatóvideókat tesznek közzé Youtube-on, és digitális konferenciákon adják át tudásukat.
„Hogy miben mérjük a sikert, azt nehéz megmondani – mondja Veronika. – Inkább úgy fogalmaznék, hogy magokat vetünk el. Eddig körülbelül százhatvanan végezték el a szakemberképzésünket, emellett rengeteg gyerek jutott el rajtunk keresztül külföldre. Jártunk már Isztambulban, Szlovéniában, Liverpoolban, Spanyolországban is előadni európai ifjúsági csereprogramokon, ahol külföldi sorstársakkal együtt készítettek előadást a tanítványaink.” Bende hozzáteszi: volt olyan tizenhat éves, aki csak azért csináltatott személyit, hogy velük mehessen külföldre, és akadt olyan, meglehetősen rossz magatartású pesterzsébeti fiúbanda, akiket az igazgató kerületi versenyekre küldött diabolótudásukkal. A csapat egyik ékköve Joci, aki anno a pesterzsébeti Pinceklubban szeretett bele a zsonglőrködésbe, ma pedig már oktatóként erősíti az egyesületet.
Magyar ZsonglőR Egyesület Alapítás éve: 2002 A csapat: Öt csoportvezető, húsz oktató. Éves költségvetés: 50 millió forint, a bevétel forrása önkéntes munka és önerő, pályázatok. Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal? 10 000: Ajándék eszközt vásárolnának a foglalkozásuk egyik rászoruló résztvevőjének. 100 000: Ingyenes továbbképzésre küldenék az oktatóikat, hogy még kreatívabban tartsanak foglalkozásokat. 1 000 000: A most működő Inspirál Cirkuszközpont egyik termét alakítanák úgy át, hogy az a szociálisan rászoruló és fogyatékkal élő csoportok fejlesztésére alkalmas legyen.
Elismerésem a hagyománynak, hogy a Forbes minden hónapban ír egy támogatásra méltó szervezetről. Joggal kapott a helyet a Magyar Zsonglőr Egyesület. Én is adakozom, de mivel nem tudom vállalni az erre érdemes célok és szervezetek közötti ragsorolást, a középiskolai matematikaoktatást választottam ki a sok közül. A Graphisoft is ennek köszönhette sikerét.
Komoly elvárásokkal indultam el a Glow Up Bőrgyógyászati és Esztétikai Klinikára. Belépve egyből éreztem, hogy a Glow Up kilóg az esztétikai klinikák sorából. A kortárs elvárásoknak megfelelő, karakteres, high-end enteriőrben a brand megálmodója, Dr. Faluhelyi Dóra fogadott. „Klinikánkon a bőrgyógyászat, a sebészet, az esztétika és a kozmetika szoros együttműködésben, teljes komplexitásában foglalkozik pácienseink megjelenésével, a […]
Bárki lehet tulajdonosa egy horgászappnak, egy sörfőzdének vagy egy vegán étteremláncnak, ha minicápának szeretné magát érezni, fantáziát lát egy startupban, és van kockáztatni való pénze. Szeles Nóra több évtizedes tőkepiaci rutinnal és átlagon felüli energiával csinál mindent, amit csinál, most éppen a befektetési célú közösségi finanszírozás kultúrájának építését. Hogy a Tőkeportál tudja-e sikerre vinni ezt a crowdfundingot Magyarországon, az szerinte lehet kérdés, de hogy maga a modell működik, az nem.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) szegedi székhelyű kutatóintézete az egészséges öregedéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztésben érdekelt és legfőbb célkitűzése a diagnosztika, illetve a kezelések fejlesztése. Ebben partnerintézménye a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). Az öregedéssel járó egészségügyi panaszokkal kapcsolatban négy kutatási pillért hoztak létre. Az első az immunológiai-gyulladásos betegségekkel, a második az anyagcsere-, […]
