Fritz Péter több mint hatvan éve emigrált Ausztráliába Aradról, „a nép paradicsomából”, mára kétmilliárd dollár forgalmú vállalatcsoportot épített fel. Nonprofit agytrösztje, a Global Access Partners többek között a Fehér Házzal, az OECD-vel és a Nobel Alapítvánnyal áll kapcsolatban, Magyarországon pedig utazási irodát működtet Péter az egyik kuzinjával. Nyolcvanévesen könyvet írt kiterjedt, Montághokat, Hatvanykat és Weisseket felvonultató családja életéről, de a világért sem költözne haza azok után, ami a második világháborúban errefelé történt.
„Úgy ötven éve, nem sokkal azután, hogy megalapítottuk a céget, nyertünk egy díjat. Mi lettünk a legjobb exportőr kisvállalat. Húsvét előtt két nappal felhívott egy Paul nevű úriember, hogy szeretne velem találkozni. Mondom: »all right, de miért?« Azt mondja: »Azért, mert megnyertétek ezt a díjat, én meg az adóhivatalból vagyok, és meg szeretném nézni a könyveiteket, hogy nem volt-e valami zűrös valutaüzletetek.« Gyönyörű sztori, igaz? Szép húsvétom volt, végig idegeskedtem, mert az ünnepek utáni csütörtökre jelentkezett be. Komoly razzia lett belőle, két hétig ott kutakodtak. Persze nem találtak semmit. És hogy mi ebből a tanulság? Az, hogy nem szabad kiemelkedni, mert azonnal célba veszik az embert. Még Ausztráliában is.”
Fritz Péter – vagy ahogy a névjegyén áll: Peter von Fritz – díszzsebkendős zakóban, makulátlan üzletember-öltözékben ül velem szemben az Open Books könyvkiadó irodájában, a hazai sztenderdhez képest szokatlanul sokat mosolyog, és időnként kedvesen érdeklődve át akarja venni a kérdező szerepét. Nyolcvanéves, több mint hatvan éve költözött el aradi szülőhelyéről Sydney-be, de pont úgy beszél magyarul, mintha csak a legutóbbi kivándorlási boomban hagyta volna el az országot. Mégsem hallottam még róla soha, és amikor ezt felvetem neki, akkor hozakodik elő Paul, az adóellenőr sztorijával.
Rejtőzködőnek mégsem nevezhető, hiszen vagy százötven céget alapított az elmúlt fél évszázadban, köztük Ausztrália legrégebbi IT vállalatát, a Technical Computing and Graphicsot (TCG), ami monumentális cégcsoporttá nőtt. Neve a 70-es évek elején nagyon avantgarde-nak számított, és olyan innovációk köthetők hozzá, mint az első lottóvalidáló terminál (1988), az első online részvényellenőrzési rendszer (1972), egy a biztonságos átutalások területén úttörőnek számító hitelkártya-ellenőrző rendszer, egy pénztárgépes memóriaegység megalkotása, és még sok hasonló, ma már félig-meddig értelmezhetetlen találmány. Aztán elkezdett tech startupokba fektetni, akcelerátorként tevékenykedni, űrprogramokban részt venni, ingatlanüzlettel foglalkozni. „Dacára annak, hogy ismeretlen vagyok, több társaságunkat a tőzsdére is bevezették” – mondja.
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni. Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. […]
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni.
Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. A válasz közismert: apró darabokban. A példa a karbonlábnyom csökkentése okán merült fel, amivel kapcsolatban a japán nagyvállalat komoly vállalásokat tett. „Célunk, hogy a teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátást termékenként 3 százalékkal csökkentsük évről évre. Ha ezt fenntartjuk, akkor 2030-ra nagyjából 50 százalékkal csökken a kibocsátás a 2008-as bázisévhez képest. Jó úton haladunk, már elértük a 43 százalékot” – teszi hozzá a Canon lengyelországi, csehországi, szlovákiai és magyarországi piacokért felelős vezetője. A vállalat kitűzött célja, hogy 2050-re nettó nullára redukálja a szén-dioxid-kibocsátását.
Növekvő eredmények, csökkenő karbonlábnyom
A Canon üzletileg remek formában van. Az értékesítés árbevétele 2020 óta évről évre nő, akárcsak a vállalat nyeresége. Mindez már csak azért is fontos, mivel az így befolyt pénzek teremtik meg a folyamatos innovációk anyagi hátterét. A Canon globális bevételeinek 8 százalékát forgatja vissza évente kutatás-fejlesztésbe, mellyel célja jobbá tenni az emberek mindennapi életminőségét. Ezt nem csak szebb képekkel és jobb minőségű nyomtatással teszi: kevésbé közismert tény, hogy a Canon az orvostechnológiában (a diagnosztikai képalkotó rendszerek területén) és az ipari technológiában (nanotechnológia, ipari automatizálás a gyárakban, szoftverfejlesztés stb.) is meghatározó szerepet tölt be.
„Nyereségesek vagyunk? Igen. Fejlődünk? Igen – hangsúlyozza Jaap van ’t Ooster. – Az első félévben teljesítettük az előzetesen kitűzött tervet, a második félév még nem teljesen lefutott.” A legnagyobb nehézséget jelenleg egyértelműen az infláció okozza, különösen a magyarországi piacon. „A Canon árbevételének 70–75 százalékát a nyomtatási üzletág adja. „Nyomtatókból a kisméretű, pár hetente otthon használt géptől kezdve a professzionális, akár napi több millió oldalt nyomtató nyomdagépekig kínálunk megoldásokat. Adunk el nyomtatókat 40 euróért és 4 millió euróért is. Ez a tény óriási hatással van ránk mint cégre, hiszen ugyanazon a területen belül maradva is hatalmas ügyféligény-különbségekkel találkozunk” – fejti ki a regionális ügyvezető igazgató. Az összetett éves növekedési ütem a digitális nyomdapiacon 6,4 százalék, a Canon pedig folyamatosan jelentős – hardveres és szoftveres – fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy minél magasabb szinten szolgálja ki a kreatív szakemberek újonnan felmerülő igényeit.
„Mindezek mellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak akkor nyomtass, ha valóban szükséged van rá! – hívja fel a figyelmet a Canon holland származású regionális vezérigazgatója. – Lehet, hogy ez elsőre ellentétesen hangzik az érdekeinkkel, de nem az, hiszen azoknak a fenntarthatóság is fontos része. Szerencsére a papír a legkönnyebben újrahasznosítható anyag, ráadásul már a tintamentesítésre is elérhető technológia van.”
Tervezés, javítás, újrahasznosítás
Már az eddig elért eredményekből is tisztán látszik, hogy a Canon nem veszi félvállról a CO2-kibocsátás csökkentését, ám – az elefántos hasonlathoz visszatérve – azt is érdemes megnézni, hogyan érik el ezt. „A 4CE régiónkban tudatos tervezés előz meg minden egyes nemzetközi utazást – meséli Jaap van ’t Ooster. A személyes találkozókhoz gondosan választjuk ki az úti célokat, ezzel is minimalizálva az utazás környezetterhelését. Külföldi vagy vidéki üzleti utakra több munkatárs gyakran egy autóval utazik, vagy a vonatot választják, ahol ez egy jó lehetőség. A repülőgépes utak számát jelentősen lecsökkentettük, ezzel párhuzamosan növeltük az online konferenciák gyakoriságát. Ez utóbbit már csak azért is tudtuk problémamentesen megtenni, mivel kameragyártó cég vagyunk” – teszi hozzá egy félmosoly kíséretében a regionális ügyvezető igazgató.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szempontjából az is kulcsfontossággal bír, hogy az egyes termékek a lehető leghosszabb ideig használhatóak maradjanak, és gondoskodjanak arról, hogy élettartamuk végéig a lehető legtöbb értéket nyerjék ki belőlük. Előbbi érdekében a Canon évente több mint 80 ezer fogyasztói elektronikai terméket – elsősorban fényképezőgépeket és otthoni nyomtatókat – javít meg. A márka emellett vezető szerepet tölt be a miniatürizálási technológia terén: a termékek kisebbé és könnyebbé tétele már önmagában is hozzájárul a környezeti hatások csökkentéséhez. A termékek csomagolása, ahol megoldható, újrahasznosított műanyagból készül, vagy eleve kevesebb csomagolóanyagot használnak.
A nyomdákban alkalmazott digitális nyomtatókkal a nagy felbontású fotóból akár tapéta is gyártható. Kereskedelmi vagy oktatási céllal takarékosan készíthetők könyvek, akár pár tíz vagy pár száz példányt is megéri nyomtatni. Igény szerint újra előállítható a kívánt mennyiség, így optimalizálhatók a kiadók költségei, csökkenthető a remittenda és a környezeti terhelés. Akinek a vállalkozása szinte 100 százalékban digitális munkafolyamatok mentén működik, annak is kínál a Canon megoldásokat dokumentumkezelési alkalmazásokkal, testre szabott szoftverekkel.
Ezeken felül Magyarországon is elérhető a Canon festékkazetták újrahasznosítási programja, az erdőírtásmentes papírokat használva pedig garantált, hogy az újratelepítés mértéke megegyezik a kitermelési szinttel, így biztosítva a biodiverzitást és megakadályozva az erdőirtás miatti élőhelyveszteséget.
Fényképezők kontra mobiltelefonok
Más cégekkel ellentétben a Canon nem az ellenséget, sokkal inkább a lehetőséget látja az elmúlt években elképesztő fejlődést produkáló, mobiltelefonokba épített fényképezőgépekben. „A mobiltelefonos fotózás rendkívül jó belépési pontot kínál a fotózás iránt érdeklődők számára. A kettő sokkal inkább egy szinergia, mintsem egy verseny. Akit pedig a mobiltelefonon keresztül behúz a fotózás, az rövid időn belül egy komolyabb fényképezőgépet fog keresni” – osztja meg tapasztalatait Jaap van ’t Ooster. Közben a professzionális fényképezőgépek piacán is épp paradigmaváltás zajlik, hiszen a digitális tükörreflexes (DSLR) gépek helyét folyamatosan átveszik a tükör nélküli (MILC) kamerák. „A jövő egyértelműen a tükör nélküli gépeké, a DSLR gépek azonban alacsonyabb belépési küszöböt jelentenek a kezdő fotósoknak” – teszi hozzá a civilben is aktívan fotózó van ’t Ooster. A Canon elsőségét ugyanakkor 2023-ban sem veszélyezteti semmi: idén is messze ők adják el a legtöbb fényképezőgépet világszerte.
Technikák és érzelmek A nyomtatók és a kamerák azonban csupán eszközök, amelyek segítenek megvalósítani az egyes emberek céljait. „Beszélhetünk kamerákról, nyomtatókról és más hardverekről, mindezeken felül azonban az a fontos, mit szeretnénk velük csinálni. A nyomtatás népszerűsítésével például azt kívánjuk elérni, hogy az emberek ne csak a képernyőn keresztül nézzék a képeiket, hanem nagyban is láthassák azokat, amelyek azt megérdemlik. Az emberekről és az ő érzéseikről van szó, amiket kivált bennük egy-egy fotó. Hiszem, hogy mindehhez kiváló megoldásaink vannak” – vallja Jaap van ’t Ooster.
Ha az utcán sétáló járókelőket arról kérdeznénk, mire is jó a molekuláris medicina, valószínűleg kevesen tudnának érdemben válaszolni. Még nehezebbnek bizonyulna az a kérdés, hogy mi a transzlációs medicina, pedig a definíció egyszerű: alapkutatási eredmények orvosi gyakorlatba való átültetése, ami a betegek javát szolgálja és javítja az egészségügyi ellátást. Viszont ha arra lennénk kíváncsiak, hogy […]
Kerepesi Csabát az élet meghosszabbítása, az öregedés feltérképezése és megállítása érdekli, a Hun-Ren Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Informatikai Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársa egy évtizede fordult az öregedéskutatás felé. Mesterségesintelligencia-alapú eszközökkel járul hozzá ennek a még mindig sok titkot rejtő természetes folyamatnak a megfejtéséhez.
Mi a közös a 3-as metróban, a budapesti rakpartokban, egy berlini egyetemi parkban és egy menő apartmanházban Miamiban? Sokan nem is tudják – legfeljebb érezték –, hogy ültek már a magyar VPI dizájnmanufaktúra betonpadjain. Vagy sakkoztak az egyik köztéri asztaluknál, ittak az egyik kútjukból, vagy támasztották a tárolójukhoz biciklijüket.
