Huszonévesek, üzletük mögé közösséget építenek az ételpazarlás elleni küzdelemmel, és közben profitra és világsikerre is törnek. Egészen másképp vállalkoznak, mint a szüleik generációja, már nemzetközi befektetőik, nemzetközi piacaik és még nemzetközibb álmaik vannak. Perepelica Kirill, Wettstein Albert, Zwecker Bence és Zsoldos Botond, avagy az egyetemről elinduló Munch sztorija – mostantól új üzleti modellel.
„Túl hangosak voltunk, ezért elköltöztek” – nevet Wettstein Albert, a Munch társalapítója és rögtönzött túravezetője. A startup Hercegprímás utcai lakáslabirintusában járunk. Albert egy gipszkarton fal hűlt helyére mutat: kivetették, így már a szomszéd iroda is a Munché. Meg a második emeleti, még félig üres helyiség is. Kell a hely, terjeszkednek, lassan az egész társasházat belakják. Hároméves menetelés után új üzletágat indítanak, ami még több megmentett ételt és féláron beszerzett jó fogásokat hoz a felhasználóiknak. Meg persze jutalékot a Munchnak.
Mintha egy kollégiumban sétálnánk. Az átlagéletkor alig lehet huszonhétnél több, a bútorok bájosan hektikus összképe, a falon lógó fotókollázsok meg a kúl munkahelyek kötelező kellékei – a csocsóasztal vagy a félig-meddig formát öltött bárpult – tovább erősítik a fiatal közösség hangulatát. Alberték régi konyhabútorát egy hűséges Munch-felhasználó szerelte be, a csempét a közösségimédia-menedzser, Virág édesapja rakta le, a falakat szombati munkanapokon festették zöldre.
Itt-ott sejlik csak fel a multik első érintése: az új részleg dizájnasztalai inkább passzolnának egy menő tanácsadó irodához, mint egy kolesz kinézetűre bootstrappelt vállalkozáshoz. A körbevezetés után ülünk be a már kellemetlenül hideg ősz ellen tüntetően szaunamelegre fűtött kis tetőtéri tárgyalóba. Ez a Munch origója. Innen kezdte a négy alapító – Albert mellett Zwecker Bence, Zsoldos Botond és Perepelica Kirill – meghódítani a társasházat, és ételmentő bizniszükkel most itt gyűjtenek lendületet fél Európa meghódítására is.
Ha az utcán sétáló járókelőket arról kérdeznénk, mire is jó a molekuláris medicina, valószínűleg kevesen tudnának érdemben válaszolni. Még nehezebbnek bizonyulna az a kérdés, hogy mi a transzlációs medicina, pedig a definíció egyszerű: alapkutatási eredmények orvosi gyakorlatba való átültetése, ami a betegek javát szolgálja és javítja az egészségügyi ellátást. Viszont ha arra lennénk kíváncsiak, hogy […]
Ha az utcán sétáló járókelőket arról kérdeznénk, mire is jó a molekuláris medicina, valószínűleg kevesen tudnának érdemben válaszolni. Még nehezebbnek bizonyulna az a kérdés, hogy mi a transzlációs medicina, pedig a definíció egyszerű: alapkutatási eredmények orvosi gyakorlatba való átültetése, ami a betegek javát szolgálja és javítja az egészségügyi ellátást. Viszont ha arra lennénk kíváncsiak, hogy fontos-e időskorban is egészségesen élni, megfizethető és hatékony orvosi kezeléshez jutni, esetleg megelőzni egy újabb, a covidhoz hasonló világjárványt, már biztosan egyértelmű válaszokat kapnánk.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) fő transzlációs kutatási területei éppen azok a betegségek, amelyek a leggyakrabban állnak a hosszú és egészséges élet útjában. Ezek elsősorban a rákos és neurodegeneratív megbetegedések, a kardiovaszkuláris betegségek, valamint a különböző, idősekre különösen veszélyes fertőzések.
Új lehetőségek nyomában
„Újszerű diagnosztikai megközelítések és új kezelési eljárások kifejlesztésén dolgozunk, amelyek lehetővé teszik a betegségek korai felismerését és eredményesebb kezelését” – mondja Christoph W. Sensen, a HCEMM főigazgatója. – Magam is tökéletes példája vagyok annak, hogy mennyit jelenthet egy-egy új eljárás, hiszen rákos betegként az immunterápiának köszönhetően (amelyet csak nemrégiben kezdtek alkalmazni Magyarországon) sikerült a három hónappal ezelőtti önmagamhoz képest 10 kilóval gyarapodni, és teljesen visszanyertem a munkaképességemet is.”
A HCEMM mindezek mellett annak a lehetőségét is kutatja, hogy a már engedélyezett és forgalomban lévő gyógyszerhatóanyagokat milyen egyéb területeken lehet eredményesen felhasználni.
„A gyógyszertárban rengeteg gyógyszert lehet kapni, és egyes engedélyezett hatóanyagok jó eséllyel hatásosak lehetnek akkor is, ha az eredeti céljuktól eltérően, más betegségek kezelésére használják őket. Ha találunk ilyen termékeket, akkor – mivel már jóváhagyott, biztonságos hatóanyagokról van szó – az új engedélyeztetési eljárás 20 év helyett akár néhány évre is csökkenthető” – magyarázza a főigazgató. És ez nem csak elvi lehetőség; a HCEMM égisze alatt működő kutatócsoportok egyikének már számos ígéretes hatóanyagjelöltje van.
Ilyen jellegű kutatások természetesen nem csak Magyarországon folynak. De lehetséges vajon, hogy éppen hazánkban születik meg a következő nagy felfedezés? A HCEMM pontosan ezért és ezen dolgozik, a cél elérésében pedig egy neves nemzetközi kutatóintézet is támogatja a hazai központot.
Nemzetközi utakon
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) egy nemzetközi szervezet, amely 50 éves múltra tekint vissza a tudományos kutatás-fejlesztés területén. „Jelenleg harminc ország működik együtt velünk és támogatja munkánkat – mondja el Plamena Markova, az EMBL nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője. – Célunk az élettudományi kutatások határokon átnyúló integrációja Európában, és egy olyan tudományos közösség fenntartása, amely a lehető legtöbbet tudja kihozni a rendelkezésre álló erőforrásokból. Ehhez nyújtunk segítséget létesítményeinkkel és szolgáltatásainkkal, amelyek számos igényt lefednek.” Bár a magyarországi kutatóhelyek közül az EMBL-nek egyedül a HCEMM-mel van partnerségi megállapodása, mégis páratlan lehetőségeket biztosítanak a teljes magyar kutatói társadalom számára.
„Magyarország EMBL tagságának köszönhetően a kutatók olyan technológiákhoz férnek hozzá, amelyek itthon nem állnak rendelkezésre, és ez nagyban támogatja a nemzetközi szinten is versenyképes kutatási eredmények elérését” – hívja fel a figyelmet Christoph W. Sensen. A HCEMM és az EMBL partnersége kiváló alapot biztosít a tudás- és tapasztalatcseréhez, illetve ahhoz is hozzájárul, hogy a hasonló területen dolgozó tudósok nemzetközi együttműködéseket alakítsanak ki, közös projekteket valósítsanak meg.
De ez csak az érem egyik oldala. Az EMBL-nél rengeteg tapasztalat halmozódott fel a kutatásmenedzsment, a kutatásfinanszírozás és az adminisztráció terén is, a partnerségnek köszönhetően pedig a HCEMM hozzáférhet ezen területek jó gyakorlataihoz, bevált módszereihez is. „Az Európai Unió kutatási forrásainak jelenleg csupán 5 százaléka realizálódik a kelet-európai országokban, ezen az arányon mindenképpen javítani szeretnénk. Az EMBL-től e téren is komoly szakmai támogatásra számíthatunk” – mutat rá a főigazgató.
Biztos alapokkal a jövőbe
A HCEMM és partnerintézményei már három, a kutatásokat támogató csúcstechnológiás műszerközpontot alakítottak ki hazánkban, az EMBL mintáját követve. Ezek a kiváló kutatási infrastruktúrák nagyban hozzájárulnak a magyar molekuláris biológia fejlődéséhez; akadémiai és vállalati együttműködések keretében pedig a HCEMM-hez közvetlenül nem kapcsolódó kutatóknak is lehetőségük van igénybe venni a műszerközpontok szolgáltatásait.
„Alapkutatások nélkül nincsenek alkalmazott eredmények. Azért is fontos a HCEMM és az EMBL együttműködése, mert stabil hátteret biztosít az alapkutatásoknak, és kiszámítható jövőképet adhat a hazatérésen gondolkozó, jelenleg külföldön dolgozó magyar kutatók számára” – teszi hozzá Vladimir Benes, az EMBL Genomikai Intézetének vezetője. „A két magyar tudósnak odaítélt Nobel-díjak reflektorfénybe állították a magyar tudományt, ám ez önmagában még nem lesz elég ahhoz, hogy megszűnjön a Kelet- és Nyugat Európa közötti tudományos megosztottság. Ehhez éppen az ilyen partnerségekre van szükség. A HCEMM kiváló példája annak, hogyan válhat a régió releváns szereplővé a nemzetközi tudományos világban.”
Dr. Vladimir Benes, Genomics Core Facility
Dr. Vladimir Benes, Genomics Core Facility
„Építeni akarunk Magyarország erősségeire és nemzeti prioritásaira, össze akarjuk kötni az itt fellelhető óriási tehetséget és tapasztalatot a többi európai partnerünk erőforrásaival. A HCEMM példájából a teljes magyar tudományos közösség profitálhat” – mondja Plamena Markova.
Christoph W. Sensen úgy gondolja, még mindig rengeteg a kihasználatlan lehetőség Magyarországon az élettudományok területén. „Az alapfokú oktatás színvonala jobb, mint bármelyik országban, ahol korábban éltem, például Kanadában vagy Ausztriában, és a kormányzat is hatalmas erőfeszítéseket tesz a tudomány támogatására. Mindezek ellenére sajnos a magyarországi kutatási feltételek még mindig nem érik el azt a színvonalat, amelyet jónéhány más uniós országban tapasztalhatunk, de dolgozunk azon, hogy felzárkózzunk. Azt szeretnénk, hogy az itt, Magyarországon dolgozó tudósok nyerjenek Nobel-díjat, de ez persze csak távlati cél. Abban viszont biztos vagyok, hogy néhány éven belül elérhetők lesznek olyan diagnosztikai eszközök és kezelési eljárások az országban, amelyek a HCEMM és az EMBL erőfeszítéseinek köszönhetők, hiszen mindent megteszünk azért, hogy a kutatók a legjobb körülmények között dolgozhassanak. A legjobb ötletek nem mindig a legnagyobb országok legnagyobb laboratóriumaiban születnek.”
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, amelynek kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM Program jelenleg többek között a H2020 Teaming Projekt támogatásával működik, melynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel mint partnerintézménnyel dolgozik együtt. A magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlen a HCEMM működéséhez, ez jelenleg a Tématerületi Kiválósági Program és a Nemzeti Laboratóriumok Program projektjein keresztül valósul meg. A HCEMM célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez. A szervezet sokrétű munkáját a szegedi székhelyű HCEMM Nonprofit Kft. irányítja.
Az első hétfőn találkoztunk az után a hétvége után, amikor a Hamasz megtámadta Izraelt. Intenzíven figyelik a híreket, de nem idegeskednek. A már több válságot átélt, az aktív vezetéstől most visszavonuló Bilibók Botond hosszabban és olykor filozofikusabban beszél. Harmincegy éves utódja, Szabó Balázs fókuszáltan, gondolatait inkább elhadarva elemez, de mindketten a hosszú távú meggyőződéseket emlegetik. Más habitusúak, sok mindenhez másképp nyúlnak, ez a Hold Alapkezelő működésén is meg fog látszani. Az ország legnagyobb, magyar kézben lévő, független befektetési alapkezelője tizennyolc év után nem csak vezetőt vált.
Főhajtás az első búváróra előtt, játékos beütéssel, ez a Blancpain és a Swatch együttműködéséből született új Fifty Fathoms. A modelleket az óceánok élővilága ihlette, a szíjak a környezettudatosság jegyében régi halászhálókból készültek.
Gombócból sok, Forbes Flow-ból sosem. A hely, ahol megtapsolják a húszéves sneakerárust, mert azt mondja, idén forgalmat dupláz. Vagy ahol Gulyás Márton helyet cserél Vitray Tamással, hogy utóbbi ne tekerje ki középen ülve a nyakát. És ahol együtt fotózkodik tíz év sok-sok Forbes-munkatársa, régi és új egyaránt, mintha csak tegnap találkoztak volna legutóbb a szerkiben. (Igen, leírtam!) Nincs belőle két ugyanolyan, az idei viszont tényleg megismételhetetlen. Jubileumi év jubileumi eseménnyel a Corinthia Hotel Budapestben, a QR-kódok mögött Forbes.hu-s tudósításokkal.
Idén ünnepli harmincadik születésnapját a Concorde. A három alapítóval – Jaksity Györggyel, Borda Gáborral és Streitmann Norberttel –, valamint a Concorde-ot több mint egy évtizede vezető Régely Károllyal beszélgettünk többek között a rendszerváltás éveiről, az álmatlan éjszakák szépségeiről és a megegyezések fontosságáról. Közel tucatnyi ember gyűlt össze 1993 szeptemberében a Novotel szálló egyik kisebb termében […]
