Hét gyerek, akiknek a témazáró dolgozat helyett az ülés, az evés vagy a kommunikáció a legnagyobb feladat. A Völgyzugolyházban jártunk, és megtudtuk, milyen a munkaerőpiac egyik legnagyobb mentális terheléssel járó pozíciója.
Egy gyerekszobából indultak, végül egy egész házat alakítottak gyerekszobává – így lehetne összefoglalni a rákoskeresztúri Völgyzugolyház hétéves történetét. Az iskolát két szülő alapította, és egy pedagógus meg egy asszisztens segítségével tanították, nevelték súlyosan, halmozottan sérült gyerekeiket. A kicsi szoba a harmadik gyerek és a harmadik pedagógus megjöttével egyre szűkebbé vált.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
„Az önkormányzattól bérleménybe kapott épület teljes felújítását kellett önerőből megoldanunk” – mondja Somlai Zsuzsanna, az egyik alapító. A Vanília utcai ház lakhatatlan volt, lényegében csak a négy külső fala állt. Zsuzsáék padló, belső falak, fűtés, vezetékek nélkül vették át. Kívülről most sem nyerne szépségversenyt, de belül – száz önkéntessel – szépen helyrepofozták.
2018-ban költöztek be. Azóta nem csak a gyerekek száma nőtt, a terápiás lehetőségek is bővülnek a Völgyzugolyházban. Most hét súlyosan, halmozottan sérült gyerekkel foglalkoznak. A létszám az egyetlen, amiben hasonlítanak az állami oktatáshoz – a gyógypedagógiai intézmények csoportjaiban általában hat–nyolc gyerek van. Itt viszont a hétfőtől péntekig, kilenctől háromig tartó foglalkozások mellett elindult a napközi is, és hetente legalább háromszor ötig tart. „Részben arra gyűjtünk adományokat, hogy a plusz feladatokhoz szükséges szakember bérére legyen forrás” – mondja Zsuzsanna. Míg az állami intézményekben két-három pedagógus foglalkozik a csoportokkal, itt minden gyerekre jut egy szakember, munkáját logopédus, gyógytornász és masszőr segíti. Egy önkéntes pedig hetente tart kutyaterápiát.
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni. Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. […]
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni.
Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. A válasz közismert: apró darabokban. A példa a karbonlábnyom csökkentése okán merült fel, amivel kapcsolatban a japán nagyvállalat komoly vállalásokat tett. „Célunk, hogy a teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátást termékenként 3 százalékkal csökkentsük évről évre. Ha ezt fenntartjuk, akkor 2030-ra nagyjából 50 százalékkal csökken a kibocsátás a 2008-as bázisévhez képest. Jó úton haladunk, már elértük a 43 százalékot” – teszi hozzá a Canon lengyelországi, csehországi, szlovákiai és magyarországi piacokért felelős vezetője. A vállalat kitűzött célja, hogy 2050-re nettó nullára redukálja a szén-dioxid-kibocsátását.
Növekvő eredmények, csökkenő karbonlábnyom
A Canon üzletileg remek formában van. Az értékesítés árbevétele 2020 óta évről évre nő, akárcsak a vállalat nyeresége. Mindez már csak azért is fontos, mivel az így befolyt pénzek teremtik meg a folyamatos innovációk anyagi hátterét. A Canon globális bevételeinek 8 százalékát forgatja vissza évente kutatás-fejlesztésbe, mellyel célja jobbá tenni az emberek mindennapi életminőségét. Ezt nem csak szebb képekkel és jobb minőségű nyomtatással teszi: kevésbé közismert tény, hogy a Canon az orvostechnológiában (a diagnosztikai képalkotó rendszerek területén) és az ipari technológiában (nanotechnológia, ipari automatizálás a gyárakban, szoftverfejlesztés stb.) is meghatározó szerepet tölt be.
„Nyereségesek vagyunk? Igen. Fejlődünk? Igen – hangsúlyozza Jaap van ’t Ooster. – Az első félévben teljesítettük az előzetesen kitűzött tervet, a második félév még nem teljesen lefutott.” A legnagyobb nehézséget jelenleg egyértelműen az infláció okozza, különösen a magyarországi piacon. „A Canon árbevételének 70–75 százalékát a nyomtatási üzletág adja. „Nyomtatókból a kisméretű, pár hetente otthon használt géptől kezdve a professzionális, akár napi több millió oldalt nyomtató nyomdagépekig kínálunk megoldásokat. Adunk el nyomtatókat 40 euróért és 4 millió euróért is. Ez a tény óriási hatással van ránk mint cégre, hiszen ugyanazon a területen belül maradva is hatalmas ügyféligény-különbségekkel találkozunk” – fejti ki a regionális ügyvezető igazgató. Az összetett éves növekedési ütem a digitális nyomdapiacon 6,4 százalék, a Canon pedig folyamatosan jelentős – hardveres és szoftveres – fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy minél magasabb szinten szolgálja ki a kreatív szakemberek újonnan felmerülő igényeit.
„Mindezek mellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak akkor nyomtass, ha valóban szükséged van rá! – hívja fel a figyelmet a Canon holland származású regionális vezérigazgatója. – Lehet, hogy ez elsőre ellentétesen hangzik az érdekeinkkel, de nem az, hiszen azoknak a fenntarthatóság is fontos része. Szerencsére a papír a legkönnyebben újrahasznosítható anyag, ráadásul már a tintamentesítésre is elérhető technológia van.”
Tervezés, javítás, újrahasznosítás
Már az eddig elért eredményekből is tisztán látszik, hogy a Canon nem veszi félvállról a CO2-kibocsátás csökkentését, ám – az elefántos hasonlathoz visszatérve – azt is érdemes megnézni, hogyan érik el ezt. „A 4CE régiónkban tudatos tervezés előz meg minden egyes nemzetközi utazást – meséli Jaap van ’t Ooster. A személyes találkozókhoz gondosan választjuk ki az úti célokat, ezzel is minimalizálva az utazás környezetterhelését. Külföldi vagy vidéki üzleti utakra több munkatárs gyakran egy autóval utazik, vagy a vonatot választják, ahol ez egy jó lehetőség. A repülőgépes utak számát jelentősen lecsökkentettük, ezzel párhuzamosan növeltük az online konferenciák gyakoriságát. Ez utóbbit már csak azért is tudtuk problémamentesen megtenni, mivel kameragyártó cég vagyunk” – teszi hozzá egy félmosoly kíséretében a regionális ügyvezető igazgató.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szempontjából az is kulcsfontossággal bír, hogy az egyes termékek a lehető leghosszabb ideig használhatóak maradjanak, és gondoskodjanak arról, hogy élettartamuk végéig a lehető legtöbb értéket nyerjék ki belőlük. Előbbi érdekében a Canon évente több mint 80 ezer fogyasztói elektronikai terméket – elsősorban fényképezőgépeket és otthoni nyomtatókat – javít meg. A márka emellett vezető szerepet tölt be a miniatürizálási technológia terén: a termékek kisebbé és könnyebbé tétele már önmagában is hozzájárul a környezeti hatások csökkentéséhez. A termékek csomagolása, ahol megoldható, újrahasznosított műanyagból készül, vagy eleve kevesebb csomagolóanyagot használnak.
A nyomdákban alkalmazott digitális nyomtatókkal a nagy felbontású fotóból akár tapéta is gyártható. Kereskedelmi vagy oktatási céllal takarékosan készíthetők könyvek, akár pár tíz vagy pár száz példányt is megéri nyomtatni. Igény szerint újra előállítható a kívánt mennyiség, így optimalizálhatók a kiadók költségei, csökkenthető a remittenda és a környezeti terhelés. Akinek a vállalkozása szinte 100 százalékban digitális munkafolyamatok mentén működik, annak is kínál a Canon megoldásokat dokumentumkezelési alkalmazásokkal, testre szabott szoftverekkel.
Ezeken felül Magyarországon is elérhető a Canon festékkazetták újrahasznosítási programja, az erdőírtásmentes papírokat használva pedig garantált, hogy az újratelepítés mértéke megegyezik a kitermelési szinttel, így biztosítva a biodiverzitást és megakadályozva az erdőirtás miatti élőhelyveszteséget.
Fényképezők kontra mobiltelefonok
Más cégekkel ellentétben a Canon nem az ellenséget, sokkal inkább a lehetőséget látja az elmúlt években elképesztő fejlődést produkáló, mobiltelefonokba épített fényképezőgépekben. „A mobiltelefonos fotózás rendkívül jó belépési pontot kínál a fotózás iránt érdeklődők számára. A kettő sokkal inkább egy szinergia, mintsem egy verseny. Akit pedig a mobiltelefonon keresztül behúz a fotózás, az rövid időn belül egy komolyabb fényképezőgépet fog keresni” – osztja meg tapasztalatait Jaap van ’t Ooster. Közben a professzionális fényképezőgépek piacán is épp paradigmaváltás zajlik, hiszen a digitális tükörreflexes (DSLR) gépek helyét folyamatosan átveszik a tükör nélküli (MILC) kamerák. „A jövő egyértelműen a tükör nélküli gépeké, a DSLR gépek azonban alacsonyabb belépési küszöböt jelentenek a kezdő fotósoknak” – teszi hozzá a civilben is aktívan fotózó van ’t Ooster. A Canon elsőségét ugyanakkor 2023-ban sem veszélyezteti semmi: idén is messze ők adják el a legtöbb fényképezőgépet világszerte.
Technikák és érzelmek A nyomtatók és a kamerák azonban csupán eszközök, amelyek segítenek megvalósítani az egyes emberek céljait. „Beszélhetünk kamerákról, nyomtatókról és más hardverekről, mindezeken felül azonban az a fontos, mit szeretnénk velük csinálni. A nyomtatás népszerűsítésével például azt kívánjuk elérni, hogy az emberek ne csak a képernyőn keresztül nézzék a képeiket, hanem nagyban is láthassák azokat, amelyek azt megérdemlik. Az emberekről és az ő érzéseikről van szó, amiket kivált bennük egy-egy fotó. Hiszem, hogy mindehhez kiváló megoldásaink vannak” – vallja Jaap van ’t Ooster.
Az első intró első mondatai kopognak, rövidek. Aztán belejövök. Jó sztorik is vannak itthon, nézek vissza magamra 2013-ból. A jó hír: ma is számtalan jó sztori van itthon, és (bocs) én már akkor is tudtam, hogy nem fognak elfogyni. Jönnek fiatalok, akiknek minden, ami addig volt, történelem, és meg akarják magukat csinálni. Mint Bence, Albert, Kirill […]
Október 19–20-át végig a Corinthia Hotel Budapestben töltöttük. A második Forbes Money Summittal nyitottunk. Még zuhanunk, vagy ez már a landolás? Ács Gábor főmunkatárs vezényletével a legmegbízhatóbb magyar befektetőkkel, alapkezelőkkel és elemzőkkel próbáltuk megfejteni. Elhangzott pár fontos mondat.
Madarász Tamás megjárta Etont, Cambridge-et, majd csellistaként Európát. Aztán át kellett programoznia az agyát a zenéről a matematikára. New Yorkban igazi nagyágyúktól tanulva, az első sorból nézte végig a mesterséges intelligencia (MI) berobbanását már akkor, amikor a ChatGPT még a kanyarban sem volt. Azt mondja, az MI megy előre, mint az úthenger, és nekünk meg kell próbálnunk a legtöbbet kihozni belőle. Annak is, aki most úgy gondolja, hogy ez az egész
őt nem fogja érinteni. Mert fogja.
Ma már számtalan kutatás bizonyítja, hogy emberi kapcsolataink a legértékesebb kincseink, kapcsolati tőkénk a legidőtállóbb befektetésünk. Bánitzky Kata pártaláló mentor és csapata így közelít a társkereséshez. Klubrendszerben működő közösségükben nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly. Partnerajánlás randevúszervezéssel Az online felületek személytelen és ellenőrizetlen világa sokak számára inkább ijesztő, mint vonzó. A Duals […]