Sokféle program van, ami – többek között az újságírók munkáját megkönnyítendő – a hangfájlból szó szerint leírja a felvett interjút. Gyorsítja a munkát, gondoltam, amikor először kipróbáltam egy ilyet. Nem szerettem meg. Pedig egész okos: a szóismétléseket kihagyja, nem teszi bele az ö-zéseket és hümmögéseket. Cserébe egy kétórás interjú akár negyven oldal is lehet a wordben, én meg ott vakarom […]
Sokféle program van, ami – többek között az újságírók munkáját megkönnyítendő – a hangfájlból szó szerint leírja a felvett interjút. Gyorsítja a munkát, gondoltam, amikor először kipróbáltam egy ilyet. Nem szerettem meg. Pedig egész okos: a szóismétléseket kihagyja, nem teszi bele az ö-zéseket és hümmögéseket. Cserébe egy kétórás interjú akár negyven oldal is lehet a wordben, én meg ott vakarom a fejem, hogyan csinálok ebből hármat, maximum négyet. Az esetleges hadarásokat, idegen szavakat rendszeresen félreérti. Legutóbb az „itthon kódoltam különböző chatbotokat, amik a ChatGPT-re épültek” mondat végét úgy értette, hogy „amik az egyik viccre épültek”.
Egy ideje csak a rövidebb interjúknál vagy a tudhatóan nyomdakészen nyilatkozó alanyoknál használom az MI-t, mert akkor tényleg gyorsabb a munka. A hosszabb beszélgetéseknél viszont ugyanannyi idő nulláról leírnom a szöveget, mint a negyvenből négy oldalt csinálni. Csak van egy fontos különbség: amikor én írom le, akkor átszűrve, keretezve, egymáshoz igazítva pötyögöm a mondatokat. Közben cserélgetem őket oda-vissza, és egyszer csak kikerekedik a cikk. Ezt a differenciálást nem tudja az MI, legalábbis egyelőre.
Merthogy megy előre, mint az úthenger – ezt már belső címlaposunk, Madarász Tamás agykutató-matematikus mondja. Tamás a New York-i Egyetemen doktorált agykutatásból, és az Egyesült Államokban igazi nagyágyúktól tanulva, az első sorból nézte végig az MI berobbanását akkor, amikor a ChatGPT még sehol sem volt. Úgy látja, a fejlődés kívánatos, és azon kell dolgoznunk, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle.
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni. Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. […]
A nyomtatás globális piaca üzletileg hatszorosa a teljes videójáték-piacnak, mégis sokkal kevesebbet beszélünk róla. A Canon nem csak nyomtatásban erős. A márka a fényképezők terén világelső, és közben képes évről évre környezettudatosabban működni.
Hogyan eszel meg egy elefántot? – teszi fel a nyilvánvalóan költői kérdést Jaap van ’t Ooster, a Canon 4CE (regionális) ügyvezető igazgatója. A válasz közismert: apró darabokban. A példa a karbonlábnyom csökkentése okán merült fel, amivel kapcsolatban a japán nagyvállalat komoly vállalásokat tett. „Célunk, hogy a teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátást termékenként 3 százalékkal csökkentsük évről évre. Ha ezt fenntartjuk, akkor 2030-ra nagyjából 50 százalékkal csökken a kibocsátás a 2008-as bázisévhez képest. Jó úton haladunk, már elértük a 43 százalékot” – teszi hozzá a Canon lengyelországi, csehországi, szlovákiai és magyarországi piacokért felelős vezetője. A vállalat kitűzött célja, hogy 2050-re nettó nullára redukálja a szén-dioxid-kibocsátását.
Növekvő eredmények, csökkenő karbonlábnyom
A Canon üzletileg remek formában van. Az értékesítés árbevétele 2020 óta évről évre nő, akárcsak a vállalat nyeresége. Mindez már csak azért is fontos, mivel az így befolyt pénzek teremtik meg a folyamatos innovációk anyagi hátterét. A Canon globális bevételeinek 8 százalékát forgatja vissza évente kutatás-fejlesztésbe, mellyel célja jobbá tenni az emberek mindennapi életminőségét. Ezt nem csak szebb képekkel és jobb minőségű nyomtatással teszi: kevésbé közismert tény, hogy a Canon az orvostechnológiában (a diagnosztikai képalkotó rendszerek területén) és az ipari technológiában (nanotechnológia, ipari automatizálás a gyárakban, szoftverfejlesztés stb.) is meghatározó szerepet tölt be.
„Nyereségesek vagyunk? Igen. Fejlődünk? Igen – hangsúlyozza Jaap van ’t Ooster. – Az első félévben teljesítettük az előzetesen kitűzött tervet, a második félév még nem teljesen lefutott.” A legnagyobb nehézséget jelenleg egyértelműen az infláció okozza, különösen a magyarországi piacon. „A Canon árbevételének 70–75 százalékát a nyomtatási üzletág adja. „Nyomtatókból a kisméretű, pár hetente otthon használt géptől kezdve a professzionális, akár napi több millió oldalt nyomtató nyomdagépekig kínálunk megoldásokat. Adunk el nyomtatókat 40 euróért és 4 millió euróért is. Ez a tény óriási hatással van ránk mint cégre, hiszen ugyanazon a területen belül maradva is hatalmas ügyféligény-különbségekkel találkozunk” – fejti ki a regionális ügyvezető igazgató. Az összetett éves növekedési ütem a digitális nyomdapiacon 6,4 százalék, a Canon pedig folyamatosan jelentős – hardveres és szoftveres – fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy minél magasabb szinten szolgálja ki a kreatív szakemberek újonnan felmerülő igényeit.
„Mindezek mellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak akkor nyomtass, ha valóban szükséged van rá! – hívja fel a figyelmet a Canon holland származású regionális vezérigazgatója. – Lehet, hogy ez elsőre ellentétesen hangzik az érdekeinkkel, de nem az, hiszen azoknak a fenntarthatóság is fontos része. Szerencsére a papír a legkönnyebben újrahasznosítható anyag, ráadásul már a tintamentesítésre is elérhető technológia van.”
Tervezés, javítás, újrahasznosítás
Már az eddig elért eredményekből is tisztán látszik, hogy a Canon nem veszi félvállról a CO2-kibocsátás csökkentését, ám – az elefántos hasonlathoz visszatérve – azt is érdemes megnézni, hogyan érik el ezt. „A 4CE régiónkban tudatos tervezés előz meg minden egyes nemzetközi utazást – meséli Jaap van ’t Ooster. A személyes találkozókhoz gondosan választjuk ki az úti célokat, ezzel is minimalizálva az utazás környezetterhelését. Külföldi vagy vidéki üzleti utakra több munkatárs gyakran egy autóval utazik, vagy a vonatot választják, ahol ez egy jó lehetőség. A repülőgépes utak számát jelentősen lecsökkentettük, ezzel párhuzamosan növeltük az online konferenciák gyakoriságát. Ez utóbbit már csak azért is tudtuk problémamentesen megtenni, mivel kameragyártó cég vagyunk” – teszi hozzá egy félmosoly kíséretében a regionális ügyvezető igazgató.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szempontjából az is kulcsfontossággal bír, hogy az egyes termékek a lehető leghosszabb ideig használhatóak maradjanak, és gondoskodjanak arról, hogy élettartamuk végéig a lehető legtöbb értéket nyerjék ki belőlük. Előbbi érdekében a Canon évente több mint 80 ezer fogyasztói elektronikai terméket – elsősorban fényképezőgépeket és otthoni nyomtatókat – javít meg. A márka emellett vezető szerepet tölt be a miniatürizálási technológia terén: a termékek kisebbé és könnyebbé tétele már önmagában is hozzájárul a környezeti hatások csökkentéséhez. A termékek csomagolása, ahol megoldható, újrahasznosított műanyagból készül, vagy eleve kevesebb csomagolóanyagot használnak.
A nyomdákban alkalmazott digitális nyomtatókkal a nagy felbontású fotóból akár tapéta is gyártható. Kereskedelmi vagy oktatási céllal takarékosan készíthetők könyvek, akár pár tíz vagy pár száz példányt is megéri nyomtatni. Igény szerint újra előállítható a kívánt mennyiség, így optimalizálhatók a kiadók költségei, csökkenthető a remittenda és a környezeti terhelés. Akinek a vállalkozása szinte 100 százalékban digitális munkafolyamatok mentén működik, annak is kínál a Canon megoldásokat dokumentumkezelési alkalmazásokkal, testre szabott szoftverekkel.
Ezeken felül Magyarországon is elérhető a Canon festékkazetták újrahasznosítási programja, az erdőírtásmentes papírokat használva pedig garantált, hogy az újratelepítés mértéke megegyezik a kitermelési szinttel, így biztosítva a biodiverzitást és megakadályozva az erdőirtás miatti élőhelyveszteséget.
Fényképezők kontra mobiltelefonok
Más cégekkel ellentétben a Canon nem az ellenséget, sokkal inkább a lehetőséget látja az elmúlt években elképesztő fejlődést produkáló, mobiltelefonokba épített fényképezőgépekben. „A mobiltelefonos fotózás rendkívül jó belépési pontot kínál a fotózás iránt érdeklődők számára. A kettő sokkal inkább egy szinergia, mintsem egy verseny. Akit pedig a mobiltelefonon keresztül behúz a fotózás, az rövid időn belül egy komolyabb fényképezőgépet fog keresni” – osztja meg tapasztalatait Jaap van ’t Ooster. Közben a professzionális fényképezőgépek piacán is épp paradigmaváltás zajlik, hiszen a digitális tükörreflexes (DSLR) gépek helyét folyamatosan átveszik a tükör nélküli (MILC) kamerák. „A jövő egyértelműen a tükör nélküli gépeké, a DSLR gépek azonban alacsonyabb belépési küszöböt jelentenek a kezdő fotósoknak” – teszi hozzá a civilben is aktívan fotózó van ’t Ooster. A Canon elsőségét ugyanakkor 2023-ban sem veszélyezteti semmi: idén is messze ők adják el a legtöbb fényképezőgépet világszerte.
Technikák és érzelmek A nyomtatók és a kamerák azonban csupán eszközök, amelyek segítenek megvalósítani az egyes emberek céljait. „Beszélhetünk kamerákról, nyomtatókról és más hardverekről, mindezeken felül azonban az a fontos, mit szeretnénk velük csinálni. A nyomtatás népszerűsítésével például azt kívánjuk elérni, hogy az emberek ne csak a képernyőn keresztül nézzék a képeiket, hanem nagyban is láthassák azokat, amelyek azt megérdemlik. Az emberekről és az ő érzéseikről van szó, amiket kivált bennük egy-egy fotó. Hiszem, hogy mindehhez kiváló megoldásaink vannak” – vallja Jaap van ’t Ooster.
Terepmunkáiban és szépprózájában is a sokszínűség foglalkoztatja, valamint az, hogy mit lehet kezdeni a történelmi pillanatokkal. Vonnák Diána kulturális antropológus, író második hazája a 2014-es kijevi forradalom után Ukrajna lett, ám végül Nagy-Britanniában tudta megteremteni magának a megfelelő körülményeket a távoli kutatásokhoz és az alkotáshoz. Alig múlt harminc, de régóta érdemes odafigyelni arra, mit mond például háborúról, függetlenségről, társadalmi szerepekről.
Az első hétfőn találkoztunk az után a hétvége után, amikor a Hamasz megtámadta Izraelt. Intenzíven figyelik a híreket, de nem idegeskednek. A már több válságot átélt, az aktív vezetéstől most visszavonuló Bilibók Botond hosszabban és olykor filozofikusabban beszél. Harmincegy éves utódja, Szabó Balázs fókuszáltan, gondolatait inkább elhadarva elemez, de mindketten a hosszú távú meggyőződéseket emlegetik. Más habitusúak, sok mindenhez másképp nyúlnak, ez a Hold Alapkezelő működésén is meg fog látszani. Az ország legnagyobb, magyar kézben lévő, független befektetési alapkezelője tizennyolc év után nem csak vezetőt vált.
Meg tudja őrizni, ami emberi? Megfejthetetlen különc, vagy már most nagyobb rocksztár, mint amekkora Mark Zuckerberg valaha lenni tudott? Sam Altman és az OpenAI, mesterséges intelligencia kontra társadalom.