Áram nincs, de térerő szerencsére akad, úgyhogy faluról falura telefonálgatok, hol maradt meg teljességében a civilizáció: hol fognak nekünk érkeztünk estéjén vacsorát adni. Ehhez ki kell menni az utcára, ahol az egy órával korábbi, szokatlanul heves vihar – ez tépkedte le a főút menti vezetékeket – és özönvíz után már csak szitál az eső, de a szőlődombról így is spontán patakban hömpölyög a víz.
A néhai Baranya ma horvát részéhez tartozó Vörösmart katolikus pincesorán, Mohácstól légvonalban húsz kilométerre állok egy szállássá alakított présház előtt. A földszinten hűs nappali, az egykori kóstolóhelyiség, pince is nyílik belőle, az emeleten három ráépített, kifogástalan háló. Az utcakép olyan, mintha Vörösmart Palkonya vagy Villány folytatása lenne délebbre. Baranyát Trianon vágta ketté, de az általánosnál talán kevésbé véletlenszerűen. A katolikus pincesor régről a település horvát borászkodóié, eggyel arrébb, a ma elég elhagyatott benyomást keltő református rész volt a magyar.
Előzetesen egy dologban voltunk biztosak: hogy mivel hetvenhárom méterre lesz a szállásunk a környék legjobbnak mondott éttermétől, a Josić pincészet ambiciózus csárdájától, ételre biztos nem lesz gondunk. Hát, az áramhiány miatt akad: nemcsak a kártyás fizetés meg a benti világítás halt le, de nem mennek az elszívók, hidegek a platnik, enné meg a fene a modernitást.
A következő falu Csúza, az ottani Kovač csárda diszpécsere a horvát köszönés mellett tessékkel is szól a telefonba, várnak minket, ahogy a környék teljes ott vacsorázó lakosságát is. Odaautózunk, a pán-kárpát-európai csárdaételek mellett halászléből szeretnénk vinni, a helyeslés mellett a turistáknak járó figyelmeztetés a jussunk: akkor az negyvenöt perc lesz. Baranjában így készül a lé, frissen teszik tűzre, és lobogtatják, amíg a zsírt, a kollagént kioldja a haltestekből a hő, és létre nem jön az a tökéletes paprikás emulzió, amivel örökre le lehetne zárni a tiszai-dunai, passzírozni vagy sem vitákat: ez frissen jó, legalább két főre készül a vendégnek, csilingeljen a mikró másutt.
