Elég siralmas negyedéven van túl a magyar gazdaság, nagyon gyenge a GDP-adat, és egyértelműen romlottak a további kilátások. A gazdaságpolitikai döntéshozók közben egymást okolják, nehezen sikerül eldönteni, a hiány legyen-e nagyobb, vagy újabb megszorítások jöjjenek. A Forbes makrogazdasági összefoglalója.
Nagyítóval kell keresni a pozitívumokat a gazdaságban, és mintha a gazdaság fő irányítói is elvesztették volna a türelmüket: vadul hibáztatják egymást elismerve, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint amit korábban maguk is lelkesen kommunikáltak.
Már nemcsak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hanem Orbán Viktor is beleszállt a jegybankba, hogy képtelen az inflációt csökkenteni, ezért ezt a feladatot a kormány végzi el helyette. Matolcsy György viszont a kormányt ostorozza azért, mert a költségvetési politika szembe megy a jegybank szigorú monetáris politikájával, ezért magas az infláció. Nagy Márton szerint az államnak azért kell élénkítenie a hitelezést, mert az égbe emelt jegybanki kamatszint miatt a piaci hitelezés lehalt, ez halálos döfés a cégeknek és az áhított gazdasági növekedésnek. Matolcsy közben úgy emlékszik, hogy a tojás volt előbb, a kamatot már a túl laza költségvetés ellentételezésére kellett durván megemelniük tavaly októberben.
A valóság? Az elég hajmeresztő, hogy bár Matolcsynak sok mindenben igaza van, de a kormányra tolná a jegybanknak az utóbbi években elkövetett legnagyobb baklövését is. Hiszen a drasztikus kamatemelésre azért volt szükség, mert az MNB tavaly szeptemberben – túl korán, messze az inflációs csúcs előtt, ráadásul a korábbi vállalásaival szemben, így a hitelességét is kikezdve – bejelentette a kamatemelési ciklus végét tizenhárom százalékon. Erre jött a forint zuhanórepülése, ezt kellett megállítani a vészkamatemeléssel. Ezek a kritikák tehát mindenki részéről jogosak.
Műfaját tekintve mérföldkő a hazai streaminggyártásban, mégis, a magyar HBO és HBO Max legsötétebb időszakában forgott első realityjük, A híd. Egy ponton ott volt a gyomorgörcs az alkotókban, hogy az anyacég kirántja alóluk a hidat. Végül csak elkészült a műsor, nem is akárhogyan – erről kérdeztük a játékosokat, a producereket, valamint Magyarósi Csaba műsorvezetőt. Ajánló a Forbes.hu-ról.
Hajnali négy, vaksötét. Három órája mennek befele az erdőbe. Azt várja, mikor húzzák már a fejére a zsákot. Hogy mikor szedik ki a fekete furgonból, és hurcolják el valahova. Havasi Geri az egyetlen utas, plexi választja el a sofőrtől. Nem szólhat hozzá, bár hiába próbálkozna akár magyarul, akár angolul. Kiszállnak a tóparton. Sehol egy lélek, az orrukig se látnak el. „Ezek lehoztak ide kinyírni.” Geri kikotorja a zsebéből a telefonját. „Figyelj, mi már itt vagyunk” – pötyögi. Nem jön válasz. Egyre kellemetlenebbül érzi magát a senki földjén, társasága sem nyugtatja meg. Végre megzörren a telefon. „Jaj, bocsi, fél órát késünk. Nyugi, mindjárt ott vagyunk” – írja vissza Geri kapcsolattartója. Pár óra, és feljön a nap a Bélesi-tó horizontján. Kitisztul a táj: faház, emberek, kamerák, fények, puskamikrofonok, kábelek. A tó közepén jeladó, a sötétben még látszott a villódzó piros fény. A napfényben viszont már a láda látszik alatta. Harmincmillió forint van benne. Geri már fél éve várja ezt a napot, tizenhárom idegennel küzdenek meg a ládáért. Vagy pont, hogy együttműködnek? Egyedül nehéz egy 250 méteres hidat megépíteni tizennyolc nap alatt.
2022-t írunk, amikor a magyar HBO Max leforgatja A híd című realityt. Egy évvel később túl is vagyunk a hétrészes sorozaton. Amikor pár éve elkezdtek új realityformátumot keresni Magyarországra, úgy érezték, hogy a történetmesélés az egyik, amivel ki lehet tűnni a műfajból. „Eggyel mélyebb, kettővel több üzenettel rendelkező, hárommal jobban kinéző” – foglalja össze a célt a Free Monkeys Production producere, Rubin Kristóf realityveterán (Survivor, Celeb vagyok, ments ki innen!, Cápák között).
„Nyilván akármeddig lehet fokozni a botrányt egy-egy ilyen műsornál, és ezt is teszik számtalanszor – mondja Magyarósi Csaba, a műsorvezető. – Csak lehet, hogy ebbe az emberek időnként belefáradnak. A hidat úgy lehet élvezni, hogy közben nem kell azt mondani magamnak, hogy ez tök ciki, és el nem mondom holnap, hogy megnéztem. Hanem másnap nyugodtan megbeszélheted másokkal, mit gondolnak róla.” Az évek alatt hívták ide-oda tévézgetni, végül a streamingszolgáltató kedvéért lépett csak ki a megszokott szerepköréből. „Az első perctől baromira tetszett az alapötlet. Tudod, hidat építeni egy irányba, ráadásul Magyarországon.”
Adná magát, de A híd Závorszky Anna producer fejében nem a coviddal rezonál, hanem inkább a magyar közönséggel. „Szerinted a magyarokra mennyire jellemző az együttműködés? Amikor az a mondat, hogy »dögöljön meg a szomszéd lova«, a környékünkön sehol sem értelmezhető, csak magyarul?” – Annáéknál itt a vetélkedő kiindulópontja.
Realitykhez nem feltétlenül jelentkezés útján, hanem direkt castinggal találják és hívják be a szereplők nyolcvan, kilencven százalékát. Nem volt ez másképp A hídnál sem, négy hónapon át hat–hétszáz jelöltet hallgattak meg. „A megfelelő embereket kell megtalálni, akik adott helyzetekbe beleállnak, és úgy reagálnak, ahogy te jósolod – mondja Kristóf. – Arra mentünk, hogy minél színesebb legyen a társaság, és emellett jól meg tudják fogalmazni, hogy mit éltek át, főleg egy egész napos krampácsolás után.” Geri például szókimondó alkatnak vallja magát. „Eldöntöttem, hogy gép leszek, csak a pénzzel fogok foglalkozni” – Nos, ez megváltozott benne, ahogy megismerte a többieket. „Utána úgy voltam vele, hogy csináljuk végig mint csapat, és a végén majd döntünk. Addig kizártuk a pénzt.” Az interjún együtt ül az elméleti fizikus Molnár Janka Sárával, aki a gimiben, és az ELTE-n is több projektet vezetett, emellett komoly motivációkkal érkezett beteg húga miatt. A műsor elején őt választják csapatvezérnek a tagok. „Évekkel ezelőtt volt a konditeremben egy srác, aki mindig ezt kiabálta: akkor fáj, ha nő. Ez lett életem egyik nagy mondata, amikor fáj, annál lelkesebb vagyok. Persze, meg kellett tanulnom, hogy nem mindenki olyan lelkes, ha szívunk, engem pedig sokkal jobban leterhelnek az emberi konfliktusok, mint az, ha a tizenötödik napon is hidat építünk.”
Nem sokkal a 2022. augusztusi forgatás előtt ütött be a streamingménkű: mint tavaly nyáron kiderült, az amerikai anyacég költséget faragna az összeolvadás után, leállítja az európai streaminggyártást. Magyarországon is. „Természetesen mindannyiunkban gyomorgörcs volt – emlékszik vissza Anna. – Volt értelme az addig elvégzett munkának? Most, hogy aláírtunk, és zöld utat kapott a projekt, azt mondják-e majd, hogy upsz, bocsi, vissza mindent. Vagy azt, hogy ott állunk mögötted.” A körülmények nem voltak túl megnyugtatók, pénzügyi okokból szépen elkezdtek lekerülni a régiós tartalmak. „Közben az anyacégnél leépítések zajlottak, ahonnan jogilag és pénzügyileg kellene háttérországot biztosítani, hogy egy-egy projekt megvalósuljon. Itt voltak nehézségeink.” Anna azt mondja, végül minden támogatást megkaptak az eredeti gyártásért felelős európai vezetőktől. „Minden muníciót megkaptunk egy hattyúdalra. Nem volt kérdés, hogy félgőzzel vagy teljes erőbedobással csináljuk-e.”
A híd című realitysorozat mind a hét része elérhető az HBO Max streamingszolgáltató kínálatában, valamint vasárnap esténként látható az HBO kábeladón is.
Egy ritka sikeres próbálkozás arra, hogy egy ismert youtuber nemhogy nem idegen test egy alapvetően TV-s műfajban, hanem emeli annak színvonalát, pedig az elmúlt évek bőven mutattak ellenpéldát.
Hiába hozza az állam versenyhátrányba a befektetési alapokat az állampapírral szemben, az alapok eladásai nem esnek vissza. A tavalyi zakó után most már tisztességes, sőt inflációt elérő hozamok látszanak a kötvényalapoknál, de mi várható a következő időszakra?
A szegregátumból az egyetemre – lényegében ez Bódis Kriszta és a Van Helyed Alapítvány nem kicsit ambiciózus célja. A pszichológus, író, dokumentumfilmes a 90-es években az ózdi Hétes-telepen segített a gettóban élőknek, az utóbbi tíz évben pedig komplett oktatási-fejlesztési rendszert épített fel. Addig dolgoznak az ózdi szegregátumokba született gyerekekkel, amíg el nem jutnak az érettségiig vagy egy szakmáig, szinte kivétel nélkül. Sőt, néhányuk az egyetemig.
Kriszta pedig közben még ír is, most éppen egy erős nőről szóló regénysorozatot.
Hamarosan vége az extrém magas lakossági állampapírkamat időszakának, újra a kisbefektetők figyelmének középpontjába kerülhetnek a részvények. A magyar piac kicsi, de a miénk, itt is vannak kiváló cégek, kiváló történetek, az árfolyamok pedig gyakran egymással szembe is mozognak, minden időszaknak megvannak a kedvencei, nyertesei. Összegyűjtöttük, hogy mit kínál ma a BÉT 10+1 ígéretes vállalata – kicsik és nagyok, csúcson és mélyponton levők, mindenféle iparágból.
Hát, ez egy scam volt. Ezzel hívott fel pár nappal ezelőtt a fiam, miután Angliába érve azzal szembesült, hogy a lakás, amit az egyetemi évre többedmagával bérelt volna, nem létezik. A ház fizikailag persze ott van, úgy néz ki, ahogy a képeken, csakhogy nincs benne kiadó szoba, és legfőképp van egy bent lakó tulajdonosa, aki mit sem sejtett arról, […]
Mindezt a pénzt teszi lehetővé – nevettünk egymásra a családi vállalkozásoknak rendezett Forbes-gála végén az egyik sokmilliárdos árbevételű cég vezetőjével. Van, aki arra tette fel az életét, hogy nagy üzletet építsen, a hatékonyság és fogyasztói értékteremtés oltárán áldoz, más minden szenvedélyét, eszét és kapcsolatát arra használja, hogy esélyt adjon (mély)szegény roma borsodi gyerekeknek, hogy akár egyetemre is eljussanak. […]
