A szegregátumból az egyetemre – lényegében ez Bódis Kriszta és a Van Helyed Alapítvány nem kicsit ambiciózus célja. A pszichológus, író, dokumentumfilmes a 90-es években az ózdi Hétes-telepen segített a gettóban élőknek, az utóbbi tíz évben pedig komplett oktatási-fejlesztési rendszert épített fel. Addig dolgoznak az ózdi szegregátumokba született gyerekekkel, amíg el nem jutnak az érettségiig vagy egy szakmáig, szinte kivétel nélkül. Sőt, néhányuk az egyetemig.
Kriszta pedig közben még ír is, most éppen egy erős nőről szóló regénysorozatot.
„Én azt szeretném csinálni, mint a Kriszta, csak magas, politikai szinten.” Bódis Kriszta ma is meghatódik, amikor eszébe jut, hogy Galambica Rozi sokáig ezt hajtogatta, miután bekerült az ózdi Van Helyed Stúdióba (VHS). Rozi a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítvány egyik első pártfogoltja volt, hatodikos korától a Van Helyed rendszerének növendéke. Olyan szorgalmasan tanult, hogy felvették az AKG-ba, így tizenhárom évesen budapesti kollégiumba került. Most már harmadéves egy hollandiai egyetem nemzetközi tanulmányok szakán. Rozi AKG-sként egy ideig egész jól megbirkózott azzal, hogy számára felfoghatatlan jómódban élő gyerekekkel járt egy osztályba. De amikor a családját otthon kis híján kilakoltatták, azt a feszültséget már nem bírta elviselni az elit budapesti közegben. Szégyellte a helyzetét, nem merte senkinek elmondani, hogy a szülei nem tudták fizetni a megemelt bérleti díjat a víz nélküli, fűtetlen ózdi lakásban. Depressziós lett, egyre többet hiányzott az iskolából. Kriszta és munkatársainak értő patronálása nélkül valószínűleg a hozzá hasonló, ózdi szegregátumokban élő sok-sok roma gyermek sorsára jutott volna.
„Nagyon nehéz a gyerekeknek feldolgozniuk, hogy ők jobb körülmények közé kerülnek, tanulhatnak, ennivalót és szállást kapnak, miközben a családjuk otthon nélkülöz. Volt, aki tőlünk vitte haza nekik a mustárt, vagy amit talált – és ő nem tolvaj, csak egy kétségbeesett gyerek!” – mondja Kriszta. Rozi végül elmondta nekik, mi a helyzet, Krisztáék pedig összefogást kértek az iskolától. A szülők és az iskola összegyűjtöttek annyi pénzt, hogy az ózdi család megvehessen egy apró házrészt a helyi Velence-telepen. Ez az egykori munkáslakásokból álló telep a roma családok lakta tizenhat ózdi szegregátum egyike. Ezekből jelenleg százhúsz növendék kap patronálást mindennap az ózdi VHS-ben és a budapesti VHS+ kollégiumában. „Nem is értem, hogyan tudják az egészet kézben tartani. Foglalkoznak a gyerekekkel, működtetik az ózdi stúdiót, azon is gondolkodnak, hogy minél több gyereket fel kéne vinni pesti iskolákba, ott szállást, támogatást, ennivalót adnak nekik, és még az itthon maradt családjaikkal is törődnek” – mondja Móni, Rozi édesanyja az ózdi konyhájukban. Keksszel és frissítővel kínál minket, Krisztát – akár egy régi családi barátot – öleléssel üdvözli.
„Móni pont a rendszerszemléletről beszél – bólogat Kriszta. – Arról, hogy az egyedi esetekből össze tudtunk tenni egy struktúrát.” Rozinál még egyedül járta le ezeket az utakat, önkéntesek segítettek, most már ott tartanak, hogy például a Kürt Gimnáziumban kvótájuk van, és minden évben felvesznek a gyerekeik közül akár hármat is. Rendszeres szakmai kapcsolatban vannak a legjobb magániskolákkal, például a pesthidegkúti Waldorffal, az AKG-val és a Politechnikummal.
Műfaját tekintve mérföldkő a hazai streaminggyártásban, mégis, a magyar HBO és HBO Max legsötétebb időszakában forgott első realityjük, A híd. Egy ponton ott volt a gyomorgörcs az alkotókban, hogy az anyacég kirántja alóluk a hidat. Végül csak elkészült a műsor, nem is akárhogyan – erről kérdeztük a játékosokat, a producereket, valamint Magyarósi Csaba műsorvezetőt. Ajánló a Forbes.hu-ról.
Hajnali négy, vaksötét. Három órája mennek befele az erdőbe. Azt várja, mikor húzzák már a fejére a zsákot. Hogy mikor szedik ki a fekete furgonból, és hurcolják el valahova. Havasi Geri az egyetlen utas, plexi választja el a sofőrtől. Nem szólhat hozzá, bár hiába próbálkozna akár magyarul, akár angolul. Kiszállnak a tóparton. Sehol egy lélek, az orrukig se látnak el. „Ezek lehoztak ide kinyírni.” Geri kikotorja a zsebéből a telefonját. „Figyelj, mi már itt vagyunk” – pötyögi. Nem jön válasz. Egyre kellemetlenebbül érzi magát a senki földjén, társasága sem nyugtatja meg. Végre megzörren a telefon. „Jaj, bocsi, fél órát késünk. Nyugi, mindjárt ott vagyunk” – írja vissza Geri kapcsolattartója. Pár óra, és feljön a nap a Bélesi-tó horizontján. Kitisztul a táj: faház, emberek, kamerák, fények, puskamikrofonok, kábelek. A tó közepén jeladó, a sötétben még látszott a villódzó piros fény. A napfényben viszont már a láda látszik alatta. Harmincmillió forint van benne. Geri már fél éve várja ezt a napot, tizenhárom idegennel küzdenek meg a ládáért. Vagy pont, hogy együttműködnek? Egyedül nehéz egy 250 méteres hidat megépíteni tizennyolc nap alatt.
2022-t írunk, amikor a magyar HBO Max leforgatja A híd című realityt. Egy évvel később túl is vagyunk a hétrészes sorozaton. Amikor pár éve elkezdtek új realityformátumot keresni Magyarországra, úgy érezték, hogy a történetmesélés az egyik, amivel ki lehet tűnni a műfajból. „Eggyel mélyebb, kettővel több üzenettel rendelkező, hárommal jobban kinéző” – foglalja össze a célt a Free Monkeys Production producere, Rubin Kristóf realityveterán (Survivor, Celeb vagyok, ments ki innen!, Cápák között).
„Nyilván akármeddig lehet fokozni a botrányt egy-egy ilyen műsornál, és ezt is teszik számtalanszor – mondja Magyarósi Csaba, a műsorvezető. – Csak lehet, hogy ebbe az emberek időnként belefáradnak. A hidat úgy lehet élvezni, hogy közben nem kell azt mondani magamnak, hogy ez tök ciki, és el nem mondom holnap, hogy megnéztem. Hanem másnap nyugodtan megbeszélheted másokkal, mit gondolnak róla.” Az évek alatt hívták ide-oda tévézgetni, végül a streamingszolgáltató kedvéért lépett csak ki a megszokott szerepköréből. „Az első perctől baromira tetszett az alapötlet. Tudod, hidat építeni egy irányba, ráadásul Magyarországon.”
Adná magát, de A híd Závorszky Anna producer fejében nem a coviddal rezonál, hanem inkább a magyar közönséggel. „Szerinted a magyarokra mennyire jellemző az együttműködés? Amikor az a mondat, hogy »dögöljön meg a szomszéd lova«, a környékünkön sehol sem értelmezhető, csak magyarul?” – Annáéknál itt a vetélkedő kiindulópontja.
Realitykhez nem feltétlenül jelentkezés útján, hanem direkt castinggal találják és hívják be a szereplők nyolcvan, kilencven százalékát. Nem volt ez másképp A hídnál sem, négy hónapon át hat–hétszáz jelöltet hallgattak meg. „A megfelelő embereket kell megtalálni, akik adott helyzetekbe beleállnak, és úgy reagálnak, ahogy te jósolod – mondja Kristóf. – Arra mentünk, hogy minél színesebb legyen a társaság, és emellett jól meg tudják fogalmazni, hogy mit éltek át, főleg egy egész napos krampácsolás után.” Geri például szókimondó alkatnak vallja magát. „Eldöntöttem, hogy gép leszek, csak a pénzzel fogok foglalkozni” – Nos, ez megváltozott benne, ahogy megismerte a többieket. „Utána úgy voltam vele, hogy csináljuk végig mint csapat, és a végén majd döntünk. Addig kizártuk a pénzt.” Az interjún együtt ül az elméleti fizikus Molnár Janka Sárával, aki a gimiben, és az ELTE-n is több projektet vezetett, emellett komoly motivációkkal érkezett beteg húga miatt. A műsor elején őt választják csapatvezérnek a tagok. „Évekkel ezelőtt volt a konditeremben egy srác, aki mindig ezt kiabálta: akkor fáj, ha nő. Ez lett életem egyik nagy mondata, amikor fáj, annál lelkesebb vagyok. Persze, meg kellett tanulnom, hogy nem mindenki olyan lelkes, ha szívunk, engem pedig sokkal jobban leterhelnek az emberi konfliktusok, mint az, ha a tizenötödik napon is hidat építünk.”
Nem sokkal a 2022. augusztusi forgatás előtt ütött be a streamingménkű: mint tavaly nyáron kiderült, az amerikai anyacég költséget faragna az összeolvadás után, leállítja az európai streaminggyártást. Magyarországon is. „Természetesen mindannyiunkban gyomorgörcs volt – emlékszik vissza Anna. – Volt értelme az addig elvégzett munkának? Most, hogy aláírtunk, és zöld utat kapott a projekt, azt mondják-e majd, hogy upsz, bocsi, vissza mindent. Vagy azt, hogy ott állunk mögötted.” A körülmények nem voltak túl megnyugtatók, pénzügyi okokból szépen elkezdtek lekerülni a régiós tartalmak. „Közben az anyacégnél leépítések zajlottak, ahonnan jogilag és pénzügyileg kellene háttérországot biztosítani, hogy egy-egy projekt megvalósuljon. Itt voltak nehézségeink.” Anna azt mondja, végül minden támogatást megkaptak az eredeti gyártásért felelős európai vezetőktől. „Minden muníciót megkaptunk egy hattyúdalra. Nem volt kérdés, hogy félgőzzel vagy teljes erőbedobással csináljuk-e.”
A híd című realitysorozat mind a hét része elérhető az HBO Max streamingszolgáltató kínálatában, valamint vasárnap esténként látható az HBO kábeladón is.
Egy ritka sikeres próbálkozás arra, hogy egy ismert youtuber nemhogy nem idegen test egy alapvetően TV-s műfajban, hanem emeli annak színvonalát, pedig az elmúlt évek bőven mutattak ellenpéldát.
Lehet a tulajdonos és a vásárló egyszerre elégedett egy webáruházzal? – A Mito Group tagjaként a Mito Digital tizenöt éve segíti nemzetközi és hazai nagyvállalatok digitális fejlődését az online kereskedelmi felületeik tervezésével, újratervezésével és fejlesztésével. De mi szükséges ma egy efféle stratégiai jelentőségű projekt sikeréhez? És hogyan hangolhatók össze az üzleti célok a fogyasztói elvárásokkal […]
Nem kérdés, mi most a legjobb kockázatmentes befektetés: az inflációkövető állampapírokat, ezek közül is a Prémium Magyar Állampapírt még bő egy évig nem veri semmi. De mivel minden pénzt sosem érdemes egy irányba terelni, és mert PMÁP-ból legfeljebb huszonötmillió forintért lehet vásárolni, jó tudni az Államkincstár többi ajánlatáról is. Csemegéző.
Százezrek néznek vasárnap esténként a Cápák közöttben. Már az első évadban akartak téged cápának, de akkor nem szeretted volna. Miért?Zsigerből nem éreztem késztetést médiás megjelenésre, és általában hallgatok a megérzéseimre. Az is közrejátszott, hogy a hitelezési és a coachingműködésemet is nagyon szigorú titoktartás övezi, és nem tudtam, mindez hogyan egyeztethető össze a televízió világával. Emellett az üzleti világban, aki kell, hogy […]
A többség még mindig nem érzi magát elég felkészültnek, pedig tudjuk, hogy biztosítással és megtakarítással sokat tehetnénk magunkért. És az árak ellen is. Mennyire tudatos pénzügyileg a magyar?
Olyan gazdasági modellt építünk, amihez semmilyen erőforrásunk nincs meg, inflációban és recesszióban ülünk, és ha körbenézünk a régióban, legalább 400-as euró lenne logikus. Amikor Jaksity György elemez, nem lesz sokkal jobb kedved, de biztos, hogy tisztábban látod a világ és benne Magyarország dolgait, mint addig. A Concorde Értékpapír legismertebb alapító tulajdonosa és az ország egyik legholisztikusabb befektetője szerint bár ördögi körben vagyunk, csinálni kell a dolgokat.
Magáról azt mondja, nem vállalkozna Magyarországon, ha annyira pesszimista lenne, mint amilyen a híre, de ha valami nem jó irányba megy, arról nem tudja azt mondani, hogy jó irányba megy. Négy éve nem ült repülőre, mert minden megváltozott. Egyvalami nem: ahogy Jaggernek a Stones, neki harminc éve a Concorde a hobbija.
