A folyamatos, holisztikus szemléletű befektetéseknek hála a Budapest Airport cargo szolgáltatása már München és Bécs riválisává tette a nemzetgazdasági szempontból is megkerülhetetlen budapesti légi áruszállítási központot. A cég két vezetőjével, René Droese fejlesztési vezérigazgató-helyettessel, illetve Kossuth József cargo igazgatóval beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről. Milyen eredményeket ért el az elmúlt években a Budapest Airport cargo […]
A folyamatos, holisztikus szemléletű befektetéseknek hála a Budapest Airport cargo szolgáltatása már München és Bécs riválisává tette a nemzetgazdasági szempontból is megkerülhetetlen budapesti légi áruszállítási központot. A cég két vezetőjével, René Droese fejlesztési vezérigazgató-helyettessel, illetve Kossuth József cargo igazgatóval beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről.
Milyen eredményeket ért el az elmúlt években a Budapest Airport cargo szolgáltatása, melyek a Cargo City fő előnyei és hova helyezik ezek a repülőteret régiós és globális viszonylatban?
Kossuth József: Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a régió vezető cargo elosztóközpontját építjük Budapesten. Ez a munka tudatosan kezdődött 7-8 évvel ezelőtt, amikor azt a döntést hoztuk, hogy az utasforgalmi tevékenységünk mellett a komoly potenciállal rendelkező cargo üzletágat is stratégiai szemlélettel fejlesztjük tovább. Három fő pillér mentén jelöltük ki az akkor még előttünk álló utat: világszínvonalú infrastruktúrát, kiváló konnektivitást és hatékony, összetartó cargo közösséget akartunk építeni. A mai napig úgy véljük, hogy ez a hosszú távú siker záloga, az elmúlt évek üzleti eredményei pedig vissza is igazolták, hogy az irány kijelölése helyes volt.
Hiába a rengeteg szakirodalom és tanulmány, ha bizonyos dolgokat nem tudunk nem a saját megélésünk alapján látni. Például, hogy mit jelent a mai világban a nyitottság és az elfogadás. Ezen gondolkodtam, amikor beléptem a patinás Rockefeller Center 65. emeletén a Rainbow Room termébe. Díjazottként vettem részt az Ad Age Leading Women gáláján, előttem hevert egész New York, és próbáltam megérteni, miért […]
Hiába a rengeteg szakirodalom és tanulmány, ha bizonyos dolgokat nem tudunk nem a saját megélésünk alapján látni. Például, hogy mit jelent a mai világban a nyitottság és az elfogadás. Ezen gondolkodtam, amikor beléptem a patinás Rockefeller Center 65. emeletén a Rainbow Room termébe. Díjazottként vettem részt az Ad Age Leading Women gáláján, előttem hevert egész New York, és próbáltam megérteni, miért lehet valahol a szivárvány az elegancia és az összetartozás szimbóluma, és miért lehet máshol ugyanez megosztó stigma. Mi alapján alakul ki, és változik az ember személyes megélése például a nyitottságról? A szubjektív észlelésünket nagyban befolyásolják a minket körülvevő különböző perspektívák.
Új szerzők a Forgóban! Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Októberben jön a következő tag!
Mint kelet-közép-európai, főleg a karrierem elején sokszor találkoztam negatív diszkriminációval. Londonban magyarként kerültem be egy nemzetközi csapatba, akcentussal beszéltem az angolt, miközben brit ügyféllel és egy teljesen brit ügynökségi csapattal kellett dolgoznom. Megszenvedtem. Alacsonyabb rendűnek tartottak, annak alapján ítéltek meg, ahonnan jöttem, és ahogyan az idegen nyelvet beszéltem.
Aztán teljesítménnyel és bizonyítással átvettem az irányítást. Ez is egyfajta mentorálás, mind magánemberként, mind szakmabeliként bizonyítani, és 360 fokot fordítani egy tizenöt fős csapaton. Rengeteg erőfeszítést és magabiztosságot igényelt, de ezek az emberek talán már sosem fogják újra elkövetni ezt a hibát. Persze, hiába tapasztaljuk például a Nyitottak Vagyunkon keresztül, hogy több mint ezer cégnek igenis fontos a nyitottság, ha a közbeszédben vagy az üzleti életben ennek sokszor semmilyen lenyomata nincsen.
A vezetők legfontosabb feladata lenne mások meghallgatása, az alulról jövő kezdeményezések támogatása, az emberek megbecsülése és a cselekvésre ösztönzés. A meg nem engedés, az ötletek elvetése csak szűkíti a látókörünket. A Pernod Ricard szeszesitalgyártó cég amerikai üzletágát vezető Ann Mukherjee elnök-vezérigazgatónak van egy praktikus tanácsa: a „be L.O.U.D.” nagyon egyszerű, egyben hatékony módszer a nyitottság, elfogadás és elfogadtatás gyakorlására. Figyeld meg a környezeted, gondolkodj, egyesíts embereket és csapatokat, és végül tegyél egy lépést! A cselekedet az, ami leginkább hiányzik, hiszen apró lépésekkel fogunk tudni közelebb jutni a megértéshez, a sokszínűség értékeléséhez.
A nyitottság egy másik perspektíváját ismertem meg az amerikai nagyköveti rezidencián tartott Pride-pikniken. Kulcslyukon át, de ráláttam, hogyan is lehet a nyitottságról gondolkodni. Értelmiségiek, családok, színészek, hírességek, magánemberek gyűltünk össze, és éreztük a közösség erejét, azt az erőt, ami egy sokszínű, inspiráló társaság meghatározó jellemzője. És a legfrissebb élményem a Rainbow Roomban. A díjazottak beszédeit hallgatva erősödött fel bennem, mennyire fontos hatása van személyes megéléseink kialakulásában a mentorálásnak. Különösen vezetői pozícióban a jó példák bemutatása, egy önkéntes alapú, személyes mentorálás rengeteg kapaszkodót és segítséget tud adni.
Miután New Yorkban tölthettem egy hónapot, húszévesen az a sokszínűség, nyitottság és elfogadás, amit ott tapasztaltam, alapvetően változtatta meg a hozzáállásom az élethez 1997-ben. Belém ivódott a „dare to dream” és a „nothing is impossible”, és szerencsés voltam, hogy a körülöttem lévők – miután az álmomat mindig tisztán kommunikáltam is – támogattak ebben. Tudnunk kell, merre szeretnénk tartani, és mit tudunk visszaadni másoknak.
Félreértés ne essék, a tengerentúlon sem szivárványból van a kerítés. A nyitottságról szakadatlan és folyton változó a diskurzus. Elég csak megnézni a Starbucks idei kihátrálását a Pride-ról, a Barbie-evolúciót, a film- és játékipar vagy az FMCG szektor átalakulását. A hasonló aktusoknak szimbolikus erejük van, párbeszédet indítanak el, és persze ne legyünk naivak, üzleti érdekek is fűződnek hozzájuk. A nyitottság és a sokszínűség hatalmas biznisz.
De hiába kötelező például a multiknál a látványos DEI stratégia (diverzitás-, egyenlőség- és befogadás-megvalósítás), még sincsenek kialakult paradigmák. Útkeresés látható, a profitalapú gondolkodás keveredik benne a márkaérték és a társadalmi üzenetek narratívájával. Miközben nemhogy globális, de össztársadalmi vagy országon belüli konszenzus sincs, annyira befolyásolja az adott társadalmi klíma vagy egy aktuális vezető a gondolkodást. Ugyanakkor a globális cégeknek hatalmas szerepük van abban, ahogyan ezek az értékek megjelennek a legkülönbözőbb nemzeti kultúrákban.
Személyes és üzleti megélésem, hogy a nyitottság nagyon fontos és előremutató érték, akármilyen perspektívából is tekintünk rá. Mindenki döntse el, hogy a személyes észlelése alapján hol helyezkedünk el a világban ebben a témában.
A szerző a Publicis Groupe Hungary vezérigazgatója, a Publicis Le Pont társvezetője, valamint a Nyitottak Vagyunk nevű civil szervezet igazgatótanácsának elnöke.
A Forgó eddigi tagjai: Nemes Dániel, Litkai Gergely, Sásdi Helga.
A JTI Hungarynál hisznek abban, hogy felnőtt, jól informált emberek szabadon hozhassanak döntéseket a saját életükkel kapcsolatban – akár a dohánytermékek fogyasztásával kapcsolatban is. A fogyasztóknak hamarosan egy új, innovatív terméket is kínálnak majd választásra Magyarországon is. Idén 15. éve van jelen a magyar dohánytermék-piacon a JTI Hungary Zrt., és egyáltalán nem túlzás ezt a […]
Magyar zongoristafenomén, az egyik legforróbb startup háttérsztorija, valamint a legértékesebb celebek üzleti teljesítménye. Így zártuk a nyarat a Forbes.hu-n.
Egy évvel ezelőtt azt írtuk családi listánk szereplőiről, szinte mindegyikük érzi a bőrén, hogy nehezebb évek következnek. Az első nehéz év el is érkezett, ami a becsült összértékükön is meglátszik: a huszonöt legértékesebb családi cég alig ér többet, mint egy éve ilyenkor. A többségük nem aggódik, továbbra is bátran fejleszt, beruház és innovál – szembenéztek már a mostaninál váratlanabb válságokkal is. A lista egészét továbbra sem a Lölő-jelenség dominálja, szinte mindegyik szereplőre igaz, hogy önerőből, évtizedek kemény munkájával, a családi küldetéstudat erejével, a mindenkori hatalomtól függetlenül építették fel cégbirodalmukat. Szinte.
Hatodik éve biztos pont a mentes élelmiszereket fogyasztók életében a Csak a Mentes Fesztivál, ahol a termékek gyártói, forgalmazói mutatják be a portékáikat. A közösség alapítója és mentora Herczeg Andrea, aki nemcsak a rendezvényért, de a kiállítókért is kezeskedik.
Kovács Tamás középiskolás kora óta vállalkozik, de már korábban beleszeretett a lézershow-kba. Cégével, a Lasershow Hungary International Kft.-vel először a magyarországi munkákat maxolta ki, és tíz éve már szinte csak amerikai projekteken dolgozik. A kiskőrösi Gagarin utcai lézerek eljutottak már Bonóig, Obama karácsonyfájának csúcsáig és a hollywoodi Gitár Hotelig,
sőt Stephen Hawkingig is.
