Túl a gigantikus tavalyi buktán, most ősztől tudunk könnyedén inflációt megverve befektetni. Legfőbb ideje, hogy a lehető legtöbbet visszahozzuk abból, amit az eszközárak szakadása elvitt, az infláció meg felzabált. De hogyan? Tizennégy oldalon előbb 7+7 kérdés és válasz arról, miért fulladt ki egyszerre a kötvény- és a részvénypiac, miért lett ekkora sztár a magyar állampapír, és hogy mi jön ezek után. Aztán 4 kínzó dilemma arról, hogy mi a nyerő. Forint vagy deviza, papír vagy tégla, állampapír vagy bármi más, és hogy belevegyünk-e az aktuális tőzsdei mániába. És még: 7 profi befektető friss portfólióajánlása.
Írta: Ács Gábor Közreműködött: Fekete Emese, Knittel Martin és Zsiborás Gergő
1.Először is, hova tűnt a pénzünk?
Nemcsak felzabálta az infláció, de a döntő többség nominálisan is nagyot bukott, mivel tavaly szinte bármibe fektettünk, azon csak veszíteni lehetett. Általában, ha egy gazdaság gyengélkedik, akkor a részvények gyengén muzsikálnak, viszont a jegybankok és kormányok élénkítenek, ami jót tesz a kötvényeknek. A kettő általában kiegyenlíti egymást, így jó ötlet vegyesen részvénybe és kötvénybe fektetni, emiatt népszerűek világszerte a vegyes alapok is. 2022-ben azonban a kötvények és a részvények is nagyot buktak világszerte, ilyet elég ritkán látni. Kivételek persze mindig vannak. Ha egy magyar befektető dollárba tette a pénzét, az jó húzás volt, hiszen nagy mértékben erősödött a forinttal szemben. De ez speckó eset, ahogy azé a jónéhány részvényé is, amelyik a piaci trenddel szemben tudott drágulni.
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben ismernek néhányat az igazán nagy óragyártók közül – Rolex, Breitling, Omega, Hublot és társai –, azonban nem csak az óriásvállalatokból áll az órásvilág. Rengeteg kisebb, de annál érdekesebb, sokszínűbb óramanufaktúra létezik. Az egyik ilyen apró vállalat – amelyik néhány év alatt az egyik legnagyobb online értékesített márka lett – az angol eredetű Christopher Ward.
Írta: Schwarz Gábor, Zsigmond Viktor
Egészen 2004-ig kell visszapörgetnünk az idő kerekét. Ekkoriban ugyanis Mike France és Peter Ellis értékesítették játékokat gyártó cégüket. A tranzakció után tanakodtak harmadmagukkal, bizonyos Christopher Warddal, milyen úton folytassák pályafutásukat.
Mivel mindhárman rajongtak a karórákért, egy közös, svájci barát révén némileg betekintést nyerhettek az óragyártás színfalai mögé, és meghökkenve tapasztalták, hogy bizonyos gyártók mekkora árréssel dolgoznak. Ekkor döntöttek úgy, hogy maguk is belevágnak egy óramanufaktúra kiépítésébe. A cél az volt, hogy elkerüljék a svájciaknál látott hatalmas marketingkiadásokat, valamint az ugyancsak költséges viszonteladói hálózatot.
Így hát három alappillért fektettek le. Közvetlenül az ügyfeleknek fognak értékesíteni, csak a saját weboldalukon keresztül. A gyártási árra legfeljebb háromszoros felárat alkalmaznak. Végül teljesen kerülik, hogy költséges hírességekkel reklámozzanak. Belevágva az ismeretlenbe, 2005. június 2-án piacra dobták az első modelleket, a C5 Malvern Automaticot, valamint a C3 Malvern Chronographot.
C63 Sealander
2008 – egy új együttműködés 2008 fontos évnek bizonyult a márka történetében, ekkor kezdtek együttműködni a kizárólag svájci órákat gyártó Synergies Horlogères nevű céggel. Az órák fővárosában, Bielben székelő vállalat tulajdonosa és vezetője Jörg Bader volt, akinek hasonló elképzelései voltak az óragyártásról és az üzletről, mint Christopher Wardnak – és ez rendkívül fontos volt a következő években. Partnerségük fontos alakja volt Johannes Jahnke is, a Synergies Horlogères egyik órakészítő mestere, az ő segítségével létrejöttek az úgynevezett JJ kaliberek, például a C9 Jumping Hour és a C900 Single Pusher.
A gyártó cég igencsak jó társnak bizonyult, 2014-re már nemcsak partneri viszonyban maradtak, hanem egyesültek is. Ez pedig az angol óragyártás új fejezetéhez vezetett. Július 2-án lerántották a leplet első in-house szerkezetükről: a Calibre SH21 ekkoriban ötven év után az első angol származású saját werk volt. Az ezekkel szerelt órák lettek a márka zászlóshajói.
A in-house kifejezés arra utal, hogy egy szerkezetet az óragyártó a saját órájába nem mástól vásárol meg készen, hanem maga fejleszti és tervezi meg, valamint készíti el. Ilyen kicsi márkától ez igencsak tiszteletre méltó teljesítmény.
A legismertebb modell Ebben az időszakban főleg a régebbi modellek ráncfelvarrása zajlott, de ekkortájt volt az egyik legnagyobb robbanás is a márka életében: bevezették a C60 Trident búvármodellt. Ez az egyik legfelkapottabb a palettából, a legtöbb Christopher Ward-rajongó gyűjteményében akad belőle. Ezeket már kerámia lünettabetéttel látták el, valamint 600 méteres vízállóságot is tudtak. A csatjaikon már volt gyors mikroállítási lehetőség is, olyasmi, mint a Rolex Glidelock rendszere.
Természetesen nem feledkeztek meg az érdekesebb órákról sem, így megjelent az SH21 szerkezettel szerelt C7 Apex és C60 Apex is. Ezek kiteljesedése volt a C60 Concept, aminek tervezésébe még a legnagyobb svájci mesterek (például Armin Strom) és cégek (Chronode) is beszálltak. Utóbbiak olyan gyártókkal dolgoznak, mint a Czapek vagy az MB&F.
C65 Aquitaine GMT
Mindenes órák A Christopher Ward nem állt meg az új modellek napvilágra hozatalával. Megjelent ugyanis a „GADA” órák táborát erősítő C63 Sealander kollekció. Ez a „go anywhere, do anything” kategória, azaz tökéletes, az élet minden területén helyüket megálló mindenes órákat takar. A készletek azonnal elfogytak a sima modellekből és a két időzónás (24 órás skálájú), úgynevezett GMT órákból is.
Nem lehet nem megemlíteni az egyik legnagyobb durranásnak számító C1 Bel Cantót. Órakedvelői körökben óriási sikert aratott, ugyanis különleges, semmihez sem hasonlító, számlap felöli oldalra kihozott szerkezeti elemeivel egy több tízmillió forintos óra hatását kelti, bőven ez alatt az ár alatt.
C65 Trident
És bejött? Végezetül a legfontosabb kérdés: bejött a taktika? Sikerült óriásit faragni a költségvetésből a csak online értékesítésnek és ügyfélkezelésnek köszönhetően? Illetve megéri a 60/60 (60 napos ingyenes visszaküldés és 60 hónapos szerkezetgarancia) szolgáltatás? A válasz: igen! A 2020-as évet az előzőhöz képest tizenkilenc százalékos növekedéssel és nagyjából húszezer legyártott órával zárták. A márka értékét ekkor nagyjából tízmillió angol fontra becsülték, és a növekedés azóta sem állt meg. Egy szó, mint száz, aki érdeklődik az órák iránt, de nem kedveli a mainstreamet, és nem akar vagyonokat költeni erre a hobbijára, annak kiváló választás egy Christopher Ward.
1993-ban, magazinszerkesztő-koromban interjút készítettem Ernyey Bélával. A legendás színész pasaréti otthonában fogadott, és volt egy mondata, ami máig a fülembe cseng. „Tanulja meg, fiatal barátom, hogy az úriember egyetlen ékszere a karóra.” (Én harmincan innen voltam, ő ötvenen éppen csak túl.) Amikor néhány éve egy baráti pár meghívására együtt töltöttünk Bélával és feleségével egy délutánt, felemlegettem ezt neki. Biztosított, hogy ma sem gondolja másképp, de a „fiatal barátom” megszólítás sajnos már elmaradt.
Vagy akár így is fordíthatnánk: elérhetőbb, mint gondolnád. Tény, hogy Kína a távolság miatt nem tartozik a magyarok elsődleges úticéljai közé, pedig, ha az utazást úgy tekintjük, mint a komfortzónánkból való kibillentést és új kultúrák megismerését, Kínánál tökéletesebb desztinációt talán nem is találhatnánk a heti 10 közvetlen Budapest–Kína járattal. Akár 10 óra alatt megvan ez […]
Hiába a rengeteg szakirodalom és tanulmány, ha bizonyos dolgokat nem tudunk nem a saját megélésünk alapján látni. Például, hogy mit jelent a mai világban a nyitottság és az elfogadás. Ezen gondolkodtam, amikor beléptem a patinás Rockefeller Center 65. emeletén a Rainbow Room termébe. Díjazottként vettem részt az Ad Age Leading Women gáláján, előttem hevert egész New York, és próbáltam megérteni, miért […]
Egy logisztikai cég, ami belelát az ügyfelek fejébe és mindig a piac előtt jár: a Prologis a világ egyik legnagyobb iparági ingatlanfejlesztőjeként és üzemeltetőjeként gyakorlatorientált, ügyfélközpontú megoldásokban utazik. Hunyadi Zsuzsannával, a Prologis magyarországi bérbeadásért és ügyfél-elégedettségért felelős igazgatójával beszélgettünk. Mi a Prologis Essentials szolgáltatás lényege? Globális kapcsolatrendszerű logisztikai vállalatként folyamatosan azon dolgozunk, hogy ügyfeleink számára […]
A Két Szerecsen Bisztró az elsők között vezette be az olcsóbb hétköznapi ebédmenüt, és az egyik legrégebben működő étterem a belvárosban. Huszonöt éve a Nagymező utca még nem is volt menő környék, amikor Kereszty Gábor és társai párizsi mintára kávéházat álmodtak oda. A volt tévést azóta Berlin, New York és Tel-Aviv is inspirálta újabb éttermeinek nyitásánál, amikben az a közös, hogy mind fellendülő környékeken születtek. Mert egy médiaszakember először a potenciális közönségét méri fel.
