Kovács Tamás középiskolás kora óta vállalkozik, de már korábban beleszeretett a lézershow-kba. Cégével, a Lasershow Hungary International Kft.-vel először a magyarországi munkákat maxolta ki, és tíz éve már szinte csak amerikai projekteken dolgozik. A kiskőrösi Gagarin utcai lézerek eljutottak már Bonóig, Obama karácsonyfájának csúcsáig és a hollywoodi Gitár Hotelig,
sőt Stephen Hawkingig is.
„A zsákutca végében vagyunk” – igazít útba Kovács Tamás a telefonban. Megérkezem, mégis elbizonytalanodom az épületnél a „Klíma – épületgépészet” tábla láttán. Oldalról is megnézem a házat: túl kicsi. Tényleg innen árasztanák el fél Amerikát high-tech lézerekkel? Na, jó, inkább felhívom Tamást, de mire nyomnám a gombot, már jön is ki az ajtón. Közelebbről már látszik, hogy diszkrét betűkkel ki van írva: Lasershow Hungary International Kft. Tényleg itt, ezen a kétszer negyven négyzetméteren készülnek a lézerek. A földszinten vannak a gépek, a gyártás, az emeleti irodában pedig minden más. Tamás, a cég tulajdonos-ügyvezetője, itt szereli és programozza a lézereket.
Ezerszer visszanézte Úgy jött haza Kecskemétről Kiskőrösre, hogy a kocsi hátsó ülésén csukott szemmel újra és újra visszajátszotta a lézershow-t. „Akkor már volt a családnak videókamerája, és otthon ezerszer visszanéztem.” Tamás 1994-ben, hatodik osztályos korában szeretett bele a lézerekbe. Nővére manöken volt, járta az országot, és néha Tamás is elkísérte. A kecskeméti Katona József Színházban látott először lézershow-t nővére fellépésének szünetében. „Egy pesti lézeres cég jött le, szerintem bérelték a technikát. Akkor még Európában is újdonságnak számítottak az ilyen show-k.”
Annyira rabul ejtette a látvány, hogy négy-öt évig Kiskőrös összes diavetítőjét begyűjtötte, darabjaira szedte, és tanulmányozta. Sőt, az iskolában leselejtezett írásvetítők is mind a Kovács családnál, pontosabban Tamásnál landoltak további tanulmányozásra. „Mindegyik más típusú volt, kicsit más optikával, és próbálkoztam, hogyan tudnék a lézeréhez hasonló sugarat előállítani, persze ez fizikailag képtelenség” – nevet. Utána kicsit fel is adta, nem tudott honnan tanulni a lézerekről. „A könyvtári könyvekből legfeljebb azt tudtam meg, hogy 1960-ban találták fel.”
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara innovatív vállalkozásfejlesztési mentorprogramjában a környezetileg és társadalmilag felelős működésről tanulhatnak vezető nagyvállalatoktól, civil szervezetektől a kicsik. A jelentkezőket az egész országból várják, ősszel roadshow-ra is indulnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több területen is támogatja a felelős vállalkozásokat és szervezeteket, és ösztönzi a két szféra együttműködését a közép-európai országokban. […]
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara innovatív vállalkozásfejlesztési mentorprogramjában a környezetileg és társadalmilag felelős működésről tanulhatnak vezető nagyvállalatoktól, civil szervezetektől a kicsik. A jelentkezőket az egész országból várják, ősszel roadshow-ra is indulnak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több területen is támogatja a felelős vállalkozásokat és szervezeteket, és ösztönzi a két szféra együttműködését a közép-európai országokban. „2020 őszén az egyik nemzetközi projektünk hazai pilot programja keretében születetett meg az a kezdeményezés, hogy a magyar kisvállalkozásokat is bevonjuk a korábban csak a nagyvállalati szférában működő vállalati felelősségvállalás témakörébe, ezzel erősítve a non- és forprofit együttműködéseket. A programunk elsődleges célja a szemléletformálás a környezeti és társadalmilag is hasznos üzleti működés kialakítása érdekében” – mondja Harsányi Mónika, a program, egyben a BKIK Nemzetközi Projektirodájának vezetője a Bridge to Benefits indulásáról.
A három éve futó programot a BKIK a nagyvállalatokat és civil szervezeteket évek óta összekötő Civil Impact szakmai közreműködésével szervezi. A hat tematikus modulból álló, személyesen megtartott mesterkurzusra minden kisvállalkozás jelentkezhet az ország bármelyik településéről egy fenntarthatósági projekt- ötlettel. A modulokon szó esik minden olyan témakörről, amelyek megismerése fontos a ,,jövőálló” vállalkozássá alakuláshoz, ezzel párhuzamosan a kkv-k minden modul után és között egyéni, illetve csoportos mentoring támogatással fejlesztik a projektjeiket. Idén 22 mentorszervezet, köztük vezető hazai nagyvállalatok, civil szervezetek, önkormányzati, felsőoktatási partnerek együttműködésével valósult meg az esemény. A széleskörű együttműködéssel a program közvetett célja, hogy egy olyan vállalkozói közösséget építsen, amely az értékalapú, pozitív társadalmi és környezeti hatással járó együttműködések kialakítását, valamint az erre épülő hosszútávú tudáscserét segíti.
A mesterkurzus képzési része pitch eseménnyel zárul, ahol a mentorszervezetekből álló zsűri előtt a cégek bemutatják a modulokon keresztül fejlesztett projektjeiket. Az első három legjobbnak ítélt projekt féléves inkubációs lehetőséget, valamint az első helyezett 1000 euró értékben kampánytámogatást kap a BKIK-tól.
A program korábbi évadaiból kikerülő jövőálló vállalkozások olyan innovatív termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az 50 év feletti korosztály munkaerőpiaci támogatására kidolgozott CedrusNet program; a szennyezőanyag-mentes innovatív tisztítószer termékcsalád, a Cleanspire; az ápolókat támogató Healers, vagy a nők karrierút-támogatását segítő Női Váltó. A 2023-as program nyertes kkv-ja pedig a MEROVA Diabetic Health – Végtagmentő Applikáció, amelynek célja a diabéteszes betegek preventív szemléletének kialakítása és a cukorbetegség szövődményének megelőzését szolgáló ellátás biztosítása.
A program folytatódik, a Bridge to Benefits 2024-es évadjára januártól nyílt felhívás keretében várják a jelentkezéseket. A kritérium annyi, hogy a vállalkozás valamilyen, tágan értelmezett fenntarthatósághoz kapcsolódó területtel foglalkozzon vagy kész legyen arra, hogy üzleti modelljét ez irányba fejlessze. A Bridge to Benefits addig a területi kereskedelmi és iparkamarák aktív közreműködésével országos roadshowra indul mentorokkal és az eddig mentorált cégekkel, folytatva a szemléletformálást az érdeklődők körében.
A program, működése elismeréseként, idén júliusban elnyerte az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat a vállalkozások a társadalmi esélyegyenlőségért kategóriában.
Az ingázók elmentek – és nem is jönnek vissza. A kamatlábak az egekben. A városok adóbevételei a béka feneke alatt. Mit tesznek az ingatlanos szakma nagyokosai ez ellen a példátlan városi katasztrófa ellen?
Hiába a rengeteg szakirodalom és tanulmány, ha bizonyos dolgokat nem tudunk nem a saját megélésünk alapján látni. Például, hogy mit jelent a mai világban a nyitottság és az elfogadás. Ezen gondolkodtam, amikor beléptem a patinás Rockefeller Center 65. emeletén a Rainbow Room termébe. Díjazottként vettem részt az Ad Age Leading Women gáláján, előttem hevert egész New York, és próbáltam megérteni, miért […]
Jó pár évvel ezelőtt Fördős Zé és édesapja volt a vendégem a családi vállalkozások gáláján. Zéék családi céget visznek, egyszer már csődbe mentek (apja cateringvállalkozásával), ismertek, érdekesek. Ez már elég lett volna egy jó estéhez, de ahhoz nem, hogy évek után is emlékezzek rá. Zé éppen a csőd részleteit ecsetelte, és amikor eljutott annak az ingatlannak a tulajdonosához, ahol […]
Egy évvel ezelőtt azt írtuk családi listánk szereplőiről, szinte mindegyikük érzi a bőrén, hogy nehezebb évek következnek. Az első nehéz év el is érkezett, ami a becsült összértékükön is meglátszik: a huszonöt legértékesebb családi cég alig ér többet, mint egy éve ilyenkor. A többségük nem aggódik, továbbra is bátran fejleszt, beruház és innovál – szembenéztek már a mostaninál váratlanabb válságokkal is. A lista egészét továbbra sem a Lölő-jelenség dominálja, szinte mindegyik szereplőre igaz, hogy önerőből, évtizedek kemény munkájával, a családi küldetéstudat erejével, a mindenkori hatalomtól függetlenül építették fel cégbirodalmukat. Szinte.
Szabó Gál Bence húszévesen szerény családi cégnek álmodta meg egymillió forint spórolt pénzéből elindított étrendkiegészítő-vállalkozását, és csak annyit akart vele keresni, hogy aztán nyugodtan tudjon meditálgatni és a gyógynövények világában kutatni. Ehhez képest néhány év után már napi hárommillió forint profitot termelt a Gal vitaminokkal, ma pedig négymilliárd forint a cég éves bevétele. Legújabban Pataki Ágival, az egyes számú magyar szupermodellel árulja a szépség és az egészség titkát – kapszulában.
