
A mi kis falunk
Hálózatosodó magyar startupvilág. Egyre több üzleti tapasztalat és tudás áramlik vissza az ökoszisztémába – már nemcsak a befektetőktől, hanem aktív vagy egykori alapítóktól vagy kulcsmunkavállalóktól.

Hálózatosodó magyar startupvilág. Egyre több üzleti tapasztalat és tudás áramlik vissza az ökoszisztémába – már nemcsak a befektetőktől, hanem aktív vagy egykori alapítóktól vagy kulcsmunkavállalóktól.

Írta: Litkai Gergely A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Májusban Sásdi Helga tér vissza! Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így […]

Írta: Litkai Gergely
A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért.
Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így idézi Tönkretett figyelem című könyvében: „Ha mindenki egy órával többet aludna – ahogyan a múltban tették –, az emberek nem az Amazont böngésznék, nem vásárolnának semmit.” Az alvás megromlásának ugyanis álláspontja szerint az az egyik oka, hogy a fogyasztói társadalomban az alvással megfosztjuk magunkat a fogyasztás és a termelés lehetőségétől, ezt pedig túl nagy luxusnak érezzük.
Azzal, hogy kevesebbet alszunk – a gyerekek alvásideje egy évszázad alatt 85 perccel rövidült meg –, megfosztjuk magunkat attól, hogy testünk és szellemünk megfelelő állapotban vágjon neki a következő napnak. Csökken a figyelmünk, az agyunk nem pucolja ki a felesleges hulladékokat, fizikai és mentális értelemben sem. Ha nem alszunk, elhízunk, cukor- és szívbetegek leszünk, ráadásul csúnyák. Ez mind-mind rendkívül sok közvetlen és közvetett kiadással jár. Ráadásul az álmosság számos közúti balesetben játszik közre, rontja ítélőképességünket, és permanens másnaposságban tart. Egy országban, ahol eleve a lakosság nagy részének rossz az ítélőképessége, veszélyesen vezet és permanensen másnapos, igazi jutalom lenne plusz egy óra alvás. A költségvetésről már nem is beszélve.
Ha előbb fekszünk le, előbb kapcsoljuk le a villanyt, sőt mivel hűvösben aludni is egészségesebb, a fűtésen is spórolunk. Ha még inkább a mélyére nézünk az alváskutatók tanácsainak, lefekvés előtt egy-két órával már nem mobilozunk, és nem nézünk tévét, ami napi tíz óra csökkentett energiafelhasználást és kibocsátást jelent.
A közvetett előnyök viszont szinte beláthatatlanok, ha csak naponta alszunk egy órával többet, akkor az már heti hét óra, tehát majdnem egy munkanap. Nem kell azzal foglalkoznunk, hogy mit csináljanak azok a dolgozók felszabaduló idejükben, akik négynapos munkahétre álltak át. Nem kell attól tartanunk, hogy ahelyett, hogy otthon ülnének, rövid távú járatokkal állandó hosszú hétvégézésbe csapnak át fapados járatokkal. Ráadásul remélhetőleg valamennyit csökken is az általuk előállított GDP, így a nemnövekedésnek is a nemcselekvéssel mutathatunk irányt.
Sőt, mivel ezen egy óra alatt sem online, sem offline nem shoppingolnak, illetve nem teszik ki magukat az egyre szofisztikáltabb online hirdetési algoritmusoknak, a kereslet is örvendetesen csökken. Mondhatni alvással akár még az infláció is csökkenthető.
Az már csak hab a tortán, hogy mivel figyelmünk és ítélőképességünk javul, kevesebb rossz döntést hozunk, nemcsak fogyasztóként, de vállalkozóként vagy munkavállalóként is. A politikusokról már nem is beszélve, akik Csipkerózsikaként hazánkban jóval több hasznot hajthatnának, már csak azzal, hogy nem okoznak kárt. Ezenkívül szinte ingyen jobban néznénk ki.
2024-ben március 15-re esett az alvás világnapja, így bővíthetnénk a 12 pontot az alvási egyenlőséggel. Nagy Feró is csatlakozhatna a nemzeti alvásegységfronthoz nyolc óra pihenést követelve, Pataky Attila és Homonyik Sándor pedig szekundálna alvástémájú dalaival a légpárnás szundikamionon. (Címek a Spotifyon.) Sőt, a korai nyugdíj mintájára, egyfajta végletes sabbaticalként, visszatérhetne a téli álom is. A cafeteriába beépülhetne a délutáni alvás. Csapatépítők és ordas berúgások helyett rendszeresedhetne a kollektív szieszta.
Természetesen nemcsak az alvás mennyisége számít, de az is, hogy milyen hatékonyan alszunk, milyen időszakban, milyen gyakran, milyen minőségben, és mennyire jól tudunk fókuszálni az ébrenlétünk alatt. Épp ezért nem szeretném az üzenetet túlzottan leegyszerűsíteni, de mozgalmam zászlaján ez a szlogen lobogna: „Dőljön le, mielőtt be- vagy kidőlne!”
A szerző humorista, zöldaktivista, a Dumaszínház alapítója.
A Forgó tagjai: Nemes Dániel, Litkai Gergely, Sásdi Helga, Iglódi Csaba.
Extra dizájn extra igényekre. Ezt adják a Dembell Motorhomes luxus-lakóautói potom 1,3 millió euróért. Az 530 lóerős szörnyek Nagytarcsán látják meg először a napfényt. Mutatjuk, hogyan.
Mobilján – már – nincsenek orosz alkalmazások vagy hírszájtok. Krekó Péter, a Political Capital elemzőintézet igazgatója dezinformációs kutatásairól híres, de a konteók és a geopolitikai folyamatok mellett a világ legjobbnak értékelt borairól sem marad le.
A magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat, gondolta Bokrosi Máté és Florián Bence. Erre alapozták prémium márkájukat, és bejött: ma már Koreában és Kanadában is sokan fürdenek Zador szappannal. Az ázsiai turisták a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják az üzletek raktárból, hogy válogassanak.
Ébresztő, itt az új különszám, benne Balázsék új műsorvezető társa és az ötven legbefolyásosabb magyar nő.
A Budapest Film Orchestra a világ élvonalába tartozó művészek, filmesek, játékfejlesztő stúdiók zenei anyagát veszi fel, hogy, hogy nem, pont Budapesten. Náluk megfér egymás mellett a meztelen David Hasselhoff és a japán fantasy.