A mi kis falunk
Hálózatosodó magyar startupvilág. Egyre több üzleti tapasztalat és tudás áramlik vissza az ökoszisztémába – már nemcsak a befektetőktől, hanem aktív vagy egykori alapítóktól vagy kulcsmunkavállalóktól.
Hálózatosodó magyar startupvilág. Egyre több üzleti tapasztalat és tudás áramlik vissza az ökoszisztémába – már nemcsak a befektetőktől, hanem aktív vagy egykori alapítóktól vagy kulcsmunkavállalóktól.
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
A magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat, gondolta Bokrosi Máté és Florián Bence. Erre alapozták prémium márkájukat, és bejött: ma már Koreában és Kanadában is sokan fürdenek Zador szappannal. Az ázsiai turisták a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják az üzletek raktárból, hogy válogassanak.
Írta: Varga Veronika
„A reptéri mérlegen méregettük a szappanokkal megpakolt kisbőröndöt, nehogy több legyen huszonöt kilónál, közben telefonon egyeztettünk a webfejlesztőnkkel, hogy azonnal élesítse a webünket, és állítsa be a céges mailcímeinket is. És útban a reptérre ugrottunk be a taxival a nyomdába, hogy elhozzuk a még meleg katalógusokat és első névjegykártyáinkat” – meséli Bokrosi Máté, a Zador Europe Kft. egyik alapítója. 2014-ben, másfél év tervezés és előkészítés után épphogy elkészültek a hétféle Zador szappanból álló első kollekciójukkal, amikor hívták őket Dubajból, hogy bekerültek egy nagynevű közel-keleti beautyexpóra. Másnap már indulniuk is kellett a kiállításra.
Az első kiskereskedő partnerüket is ezen a kiállításon szerezték, méghozzá Bahreinből. „Óriási lendületet adott nekünk ez az expo. Itt látta először a nagyközönség élőben a szappanokat, és mi is itt vetettük bele magunkat az éles üzletbe” – mondja a másik tulajdonos, Florián Bence. Ők ketten öt évvel korábban találkoztak először, barátok lettek, pár évvel később pedig már azon ötleteltek, milyen céget tudnának indítani. Akkoriban sokat túráztak együtt, a márka neve is egy túrán született meg. Olyan nevet kerestek, aminek idegen nyelven sincs negatív jelentése, könnyű kimondani, egyszerű, és valamilyen kötődésük is van hozzá. Így amikor a Pécsely melletti Zádor-várat mászták meg, egyszerre néztek össze, hogy ez lesz az.
Bence testvére, Florián Dóra, valamint az ő férje, Eizenacker István már akkor szappangyártással foglalkoztak, egy pécselyi üzemben bérgyártottak több kozmetikai cégnek. Voltak gépeik és receptúráik. Máté szerint ez jó alap volt egy önálló márka létrehozásához. „Elsőre vakrepülés volt, de nagyon bíztunk a már meglévő technológiában és receptúrában, meg persze magunkban, hogy el tudjuk majd adni a terméket külföldön.”
Nekiálltak azon gondolkodni, mivel lehetne megújítani a meglévő receptet, mitől lehetne egyedi a szappanuk. Balaton-felvidéki kötődésük miatt hamar jött az ötlet, hogy a hévízi termálvíz lesz a telitalálat. Ez egyrészt jó hatással van a bőrre, gondolták, ráadásul a magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat.
Fontosnak tartották, hogy minél több magyar alapanyagot használjanak. „Bár Magyarországon például nyilván nincs sheavaj, de amit jó minőségben el tudunk érni, azt mindenképpen szerettük volna a könyékről beszerezni” – mondja Máté. Ilyenek például a szőlőmagolaj, a levendulaolaj, a paprikavirág-kivonat vagy a mandulaolaj – ezekkel illatosítják a szappanokat.
Egy évig dolgoztak csak azon, hogy a csomagolás tökéletes legyen, a grafikusuk minden motívumot, levelet, szőlőszemet, vonalat kézzel rajzolt meg. Az évente eladott nyolcvan–százezer szappant ketten-hárman csomagolják, nagyrészt kézzel, némi gépi előkészítő segítség mellett.
A szappanokat István és Dóra készítik. István gépészmérnök végzettségű, ő tervezte és állította össze a ma is használt gyártósort, és ő az üzem vezetője is.
Ázsiában húszasával veszik
Árbevételük húsz–negyven százalékát ma már a külföldi piacok adják (évente változó arányban), kezdetben rengeteg ország felé elindultak, ma már megfontoltabb az értékesítési stratégia. Jelenleg nyolc országban kaphatók a Zador szappanok. A legerősebb piacok Magyarországon kívül Kanada és Dél-Korea. Az ázsiai országban évente 20–25 ezer, Kanadában 15–20 ezer, Magyarországon 30 ezer darab fogy disztribútorokon, klasszikus ügynökökön vagy direkt értékesítésen keresztül.
A szappanokat az ázsiai turisták ma már név szerint keresik az üzletekben (nem csak kint, hanem itthon is), a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják a raktárból, és húszasával veszik. Ma már van többek között zsályás, fügés-körtés, rózsás, cseresznyevirágos és paprikás változat is.
„Egy szöuli boltba is sokkal könnyebb bekerülni, mint egy németországiba, mert az ázsiaiak szeretik a minőségi európai termékeket, szívesen kipróbálják, nagyon nyitottak” – mondja Máté, aki elsősorban a kereskedelemért és a logisztikáért felel. A cégen belüli feladatleosztás különbözőségeik mentén alakult ki, az a beszélgetésünk közben is átjön, hogy nagyon más személyiségek. Szerintük „talán pont ezért működik jól ez a sztori”.
Bence a realista, Máté a hurráoptimista. „Én egyből vizionálom az összes üzletet, hatalmas sikereket, Bence pedig visszahúz a földre, és azt mondja, oké, legyen így, de nézzük meg, milyen kondíciók mellett működik – mondja Máté. – Én a szerződést is fél szemmel, hunyorogva, éjszaka, lámpa nélkül nézem át, Bence viszont utána csekkolja még vagy ötször. A nap végén mindig beigazolódik, hogy mindkettőnk mentalitása kell a sikerhez.”
„Persze nem vagyunk már naivak sem” – szól közbe Bence. A sok év alatt az az érzékük kifinomodott, hamar felismerik, hogy a potenciális üzleti partnerek közül kiket lehet komolyan venni, és kiket nem. „Nincs olyan, hogy egyik napról a másikra hatalmas üzleteket kötünk. Sokkal nagyobb eséllyel születik azokkal tényleges és jó üzlet, akikkel nagyon sokat kell küzdeni, mint azokkal, akik könnyen jönnek, és sokat akarnak. Azzal még soha nem kötöttünk üzletet, aki egyből egy konténer szappant akart berendelni.”
Itthon a Douglas parfüméria a legerősebb értékesítési csatornájuk, de ott vannak a repülőtéren, ötcsillagos hotelekben és azokban a boltokban, ahol sok turista vásárol. „Öldöklő a verseny a prémium kategóriában, mert nagyok a versenytársak, és erős brand, illetve száz–százötven éves gyártói és piaci tapasztalat áll mögöttük. Az ő termékeiket szinte lehetetlen arrébb tenni a polcon, ha be szeretnénk kerülni.”
Zador Europe Kft.
Alapítás:
2014
Tulajdonosok:
Bokrosi Máté, Florián Bence
Árbevétel
(millió forint)
2021
48,6
2022
90,8
2023
92,0
Adózott eredmény
(millió forint)
2021
2,9
2022
9,7
2023
n. a.
Forrás:
Dun & Bradstreet, cégközlés
A nagymama nevét viselő Odette-ben a világ csúcsalapanyagait vegyítik a házias-parasztos iránnyal.
Piaci fölénye elvehetetlen, nyereségessége brutális, régiós hatalma messziről látható, harmincéves tőzsdei teljesítménye minden más magyar részvényét veri, és nemcsak, hogy szüleink, nagyszüleink bankja, de a legtöbb mai fiatal is itt vezeti a számláját. Hogyan lett egy szocialista nagyvállalatból modern bank? Mitől lett az OTP billióforintos profitot termelő pénzgyár? Mire elég Csányi Sándor karizmája, és mit tudnak az elnök emberei? Ezúttal nem velük, hanem róluk beszélgettünk – összeállt a kép. Furfangos húzások, jól időzített döntések és a kulcsemberek mesteri tologatása is kellett hozzá, hogy mára ott legyenek Európa banktérképén.
Elkészítette friss éves iparági riportját a Startup Hungary. Nézzük az elmúlt év legfontosabb trendjeit! Mi történt a magyar startupokkal?
Vannak legendás bevésődések az OTP-ről, nemzedékről nemzedékre szállnak, és makacsul tartják magukat. Megnéztük, mennyi bennük az igazság.
Ébresztő, itt az új különszám, benne Balázsék új műsorvezető társa és az ötven legbefolyásosabb magyar nő.