Mínusz tizennyolc fok, tripla fólia

A világ egyik legészakibb lakott települése, Longyearbyen mellett, messze a sarkkör felett, még Stockholmtól is több mint ötórányi repülőútra rejtőzik a világ „agrár­széfje”. Bármennyire lemegy is a térképről, aki ide látogat, a kisvárosban azért talál még három kocsmát, egy mászófalat és egy egyetemi kampuszt is háromszáz itt tanuló diákkal. Longyearbyentől négy kilométerre, a hegy mélyén pedig egy olyan erőforrás rejlik, ami létfontosságú szerepet játszhat az emberiség jövőjének alakulásában. Nem olaj, ritkaföldfém vagy a misztikus sötét energia van itt, ezen a Norvégiához tartozó szigeten, hanem döbbenetes mennyiségű mag egy sci-fi filmeket idéző komplexumban.


A Svalbard Global Seed Vault nevű gigantikus génbankban több mint 1,2 millió mintát őriznek a bolygó szinte minden országából, hogy ha valamikor valamilyen okból megsemmisülne az élőhelyük, újra lehessen telepíteni a növényeket, meg lehessen menteni őket a kihalástól, megkönnyítve az emberiség dolgát a túlélésért folytatott harcban. Itt kizárólag élelmiszernövények magjait őrzik, tehát, amit mi vagy a haszonállataink nem tudunk megenni, annak nincs helye ebben a természetes széfben.

A hegy belsejében
Több mint 1700, hasonló feladatot ellátó, de jellemzően jóval kisebb és kevésbé sokoldalú génbank létezik világszerte. Ezek egy része most is veszélyben van, és éppen a maga külön miniapokalipszisával küzd. Van, amelyiket természeti katasztrófa fenyeget, másokat háborúkban perzselnek fel, egyesek működését a rossz gazdálkodás vagy a pénzhiány lehetetleníti el. A Svalbard Global Seed Vault az utolsó védővonal, ráadásul a lehető legbiztonságosabb.