„Sok ötlete volt, a fából is vaskarikát akart csinálni” – jellemzi néhai édesapját Seiwerth Márton. Nővérével, Annával huszonévesen örökölték meg a családi vetőmagcéget, a Lajtamagot. Erre egyikük sem volt felkészülve, aztán beletanultak.
Írta és fotózta: Molnár Anikó
A 90-es évek igazi vidéki, gyerekkori idillben teltek Seiwerth Anna és öccse, Márton életében. Hol a család vizslájával utaztak a földekre terepszemlére édesapjuk terepjáró pick-upjának platóján, hol a magkupacokban ugráltak. A maguk kárán tanulták meg, hogy az árpa bizony csíp, a magok szúrnak, és édesanyjuk sem túl boldog, amikor nyakig porosan állítanak haza.
A porral együtt azonban a vetőmagok szeretete is beléjük ivódott, bár poros ruhát már nem látni rajtuk. Anna elegáns zöld ruhában jött el az interjúra, gyöngyfülbevaló fokozza az összhatást. Megakad a szemem egy fotón, amin hasonlóan csinos virágos ruhájához bakancsot visel. Megtudom, hogy amikor a kép készült, eső után kellett kimenni a földekre, és erre az esetre mindig van nála bakancs is.
Írta: Litkai Gergely A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Májusban Sásdi Helga tér vissza! Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így […]
Írta: Litkai Gergely
A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Májusban Sásdi Helga tér vissza!
Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így idézi Tönkretett figyelem című könyvében: „Ha mindenki egy órával többet aludna – ahogyan a múltban tették –, az emberek nem az Amazont böngésznék, nem vásárolnának semmit.” Az alvás megromlásának ugyanis álláspontja szerint az az egyik oka, hogy a fogyasztói társadalomban az alvással megfosztjuk magunkat a fogyasztás és a termelés lehetőségétől, ezt pedig túl nagy luxusnak érezzük.
Azzal, hogy kevesebbet alszunk – a gyerekek alvásideje egy évszázad alatt 85 perccel rövidült meg –, megfosztjuk magunkat attól, hogy testünk és szellemünk megfelelő állapotban vágjon neki a következő napnak. Csökken a figyelmünk, az agyunk nem pucolja ki a felesleges hulladékokat, fizikai és mentális értelemben sem. Ha nem alszunk, elhízunk, cukor- és szívbetegek leszünk, ráadásul csúnyák. Ez mind-mind rendkívül sok közvetlen és közvetett kiadással jár. Ráadásul az álmosság számos közúti balesetben játszik közre, rontja ítélőképességünket, és permanens másnaposságban tart. Egy országban, ahol eleve a lakosság nagy részének rossz az ítélőképessége, veszélyesen vezet és permanensen másnapos, igazi jutalom lenne plusz egy óra alvás. A költségvetésről már nem is beszélve.
Ha előbb fekszünk le, előbb kapcsoljuk le a villanyt, sőt mivel hűvösben aludni is egészségesebb, a fűtésen is spórolunk. Ha még inkább a mélyére nézünk az alváskutatók tanácsainak, lefekvés előtt egy-két órával már nem mobilozunk, és nem nézünk tévét, ami napi tíz óra csökkentett energiafelhasználást és kibocsátást jelent.
A közvetett előnyök viszont szinte beláthatatlanok, ha csak naponta alszunk egy órával többet, akkor az már heti hét óra, tehát majdnem egy munkanap. Nem kell azzal foglalkoznunk, hogy mit csináljanak azok a dolgozók felszabaduló idejükben, akik négynapos munkahétre álltak át. Nem kell attól tartanunk, hogy ahelyett, hogy otthon ülnének, rövid távú járatokkal állandó hosszú hétvégézésbe csapnak át fapados járatokkal. Ráadásul remélhetőleg valamennyit csökken is az általuk előállított GDP, így a nemnövekedésnek is a nemcselekvéssel mutathatunk irányt.
Sőt, mivel ezen egy óra alatt sem online, sem offline nem shoppingolnak, illetve nem teszik ki magukat az egyre szofisztikáltabb online hirdetési algoritmusoknak, a kereslet is örvendetesen csökken. Mondhatni alvással akár még az infláció is csökkenthető.
Az már csak hab a tortán, hogy mivel figyelmünk és ítélőképességünk javul, kevesebb rossz döntést hozunk, nemcsak fogyasztóként, de vállalkozóként vagy munkavállalóként is. A politikusokról már nem is beszélve, akik Csipkerózsikaként hazánkban jóval több hasznot hajthatnának, már csak azzal, hogy nem okoznak kárt. Ezenkívül szinte ingyen jobban néznénk ki.
2024-ben március 15-re esett az alvás világnapja, így bővíthetnénk a 12 pontot az alvási egyenlőséggel. Nagy Feró is csatlakozhatna a nemzeti alvásegységfronthoz nyolc óra pihenést követelve, Pataky Attila és Homonyik Sándor pedig szekundálna alvástémájú dalaival a légpárnás szundikamionon. (Címek a Spotifyon.) Sőt, a korai nyugdíj mintájára, egyfajta végletes sabbaticalként, visszatérhetne a téli álom is. A cafeteriába beépülhetne a délutáni alvás. Csapatépítők és ordas berúgások helyett rendszeresedhetne a kollektív szieszta.
Természetesen nemcsak az alvás mennyisége számít, de az is, hogy milyen hatékonyan alszunk, milyen időszakban, milyen gyakran, milyen minőségben, és mennyire jól tudunk fókuszálni az ébrenlétünk alatt. Épp ezért nem szeretném az üzenetet túlzottan leegyszerűsíteni, de mozgalmam zászlaján ez a szlogen lobogna: „Dőljön le, mielőtt be- vagy kidőlne!” A szerző humorista, zöldaktivista, a Dumaszínház alapítója.
A Forgó tagjai: Nemes Dániel, Litkai Gergely, Sásdi Helga, Iglódi Csaba.
Megháromszorozta nyereségét, és közel ezer milliárdos profitot termelt tavaly az OTP csoport – magyar viszonyok között szédítő szám. Ahogy az év elején erről és az OTP más eredményeiről beszélgetett Fekete Emese és Ács Gábor, arra jutottam, ez megér egy szokatlan Forbes-címlapot, ahol nem az alapító, hanem maga a cég van a középpontban. Emese és Gábor pedig elkezdtek […]
Akkorát nőtt a bitcoin értéke egy év alatt (2023 és 2024 márciusa között több mint kétszáz százalékot), hogy bár jött utána egy méretes esés, így is három darab tokenből már budai lakást vehetünk. Honnan az érték? Honnan a felhajtás? Felülhet a hullámra a kisbefektető?A kriptovaluták királynőjét nem kell bemutatni senkinek. A világ egyszerre legjövedelmezőbb és legveszélyesebb pénzeszköze az elmúlt hónapok […]
Mi kell ahhoz, hogy egy nagy megrázkódtatás után piacvezető céget építsünk fel? A Process Solutions-nél a szakmai hozzáértés és a kemény munka csak a történet kezdete volt. Ha egy cég 25 éve létezik, és abból az elmúlt 18 évben piacvezetőként, akkor nem nagy logikai ugrás kijelenteni, hogy valamit nagyon jól csinálnak. De mit? Azt gondolnánk, […]
Amióta létezik, nem kapott még akkora kihívót a magyar bankpiacon az OTP, mint amekkorára mellé dagasztották a Magyar Bankholdingot (MBH). Valóban komoly konkurens?
Világszerte egyre több férfi szeretné aktívan megélni az apaságát, ennek egyik első lépéseként pedig az újszülött mellett kíván lenni. Ezt az igényt az Accenture globális IT vállalat példamutató „apasági csomaggal” támogatja. Fehér Patrik, az Accenture managerének gyermeke, Félix beszélgetésünk idején a négyhetes életkorhoz közeledett. „Éjjelente a feleségem többet kel fel Félixhez, cserébe én napközben intézem […]