M ilyen feladatok elvégzésére használják a drónokat itthon a mezőgazdaságban? Hogyan tehetik hatékonyabbá egy mezőgazdasági vállalkozás működését?
Török Gyula: Az agráriumban is kiemelt cél a költségek csökkentése, illetve a bevételek növelése, a drónok mindkét cél elérésében nagy segítséget nyújthatnak. Két fő csoportba oszthatjuk őket: vannak az úgynevezett monitoring-, valamint a permeteződrónok.
Előbbiek optikai szenzorok segítségével felvételeket készítenek, szoftveres úton különböző feladatokra alkalmazható térképeket hoznak létre belőlük. A felhasználók gyorsan valós és részletes információkat kaphatnak a földek, a növények állapotáról, és jobban megérthetik, mi zajlik a megművelt területeken. Ennek köszönhetően pedig hatékonyabb beavatkozásra van lehetőség. Például pontosabban lehet meghatározni, milyen kezelésre és ehhez mennyi vegyszerre, tápoldatra van szükség. Ezáltal elkerülhető, hogy a g
És a permeteződrónok?
T. Gy.: A permeteződrónok olcsóbbak, mint a hasonló munkát végző szántóföldi permetező eszközök, tehát például egy traktor. Az üzemeltetési költségeik is jóval kisebbek, hiszen jóval kevesebb üzemanyagra van szükségük ugyanakkora munka elvégzéséhez. A partnereinktől kapott információk alapján a drónok segítségével öt–tizenöt százalékkal növelhető a terméshozam.
Ezekkel az eszközökkel hamarabb észre lehet venni a növények betegségeit, mintha egy ember vizsgálná?
Keczer Máté: A monitoringdrónok kifejlesztésénél fontos szempont, hogy minél szélesebb körben gyűjtsenek információkat. Ezért szerelhetik fel őket az emberi szemmel nem látható infravörös színtartományok érzékelésére is képes, úgynevezett multispektrális kamerákkal. Így már akkor detektálhatók egyes vegetációs problémák, amikor még egyébként láthatatlanok. A gazdálkodó hamarabb kezdheti el a kezelést, például a már említett permeteződrónok bevetésével.
Hogy működik ez a gyakorlatban?
K. M.: Általában úgy, hogy a gépmadarakat kiküldik egy előre meghatározott zónába. Nem kell, hogy egy pilóta manuálisan irányítsa, hiszen automatikusan képes követni a meghatározott útvonalat. Repülés közben rengeteg képet készít a területről. A fotók önmagukban még nem hordoznak túl sok információt, fel kell őket dolgozni, erre szolgálnak az úgynevezett fotogrammetriai szoftverek. Az ilyen alkalmazások akár több száz képből is képesek létrehozni egy nagy, az egész területet lefedő digitális állományt. Így a terület, ha kell, akár centiméteres pontossággal átvizsgálható.
Milyen gyakran kell kiküldeni a drónokat?
K. M.: Ennek az egésznek akkor van igazán értelme, ha ezeket a felvételeket időről időre, különféle vegetációs állapotokban elkészítik, így pontosan követhető a növények fejlődése, és az is, hogy van-e valamilyen eltérés az állományban. Azonosíthatóak például a tápanyaghiányból származó fejlődési különbségek vagy a kórokozók okozta vegetációs problémák. Gyorsan észlelhetők és lokalizálhatók azok a foltok, ahova differenciáltan lehet eljuttatni az anomália megszüntetését szolgáló vegyszereket vagy tápanyagokat.
Nagyon úgy fest, hogy a drónok elveszik az emberek munkáját a mezőgazdaságban. Jól látom?
T. Gy.: Tény, hogy egyes munkafolyamatokat ezek a berendezések hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban végeznek el, mint az emberek. Azonban az is tény, hogy ezek az eszközök új munkahelyeket is teremtenek, és talán még fontosabb, hogy sokak szemében ismét vonzóvá teszik az agráriumot. Azt tapasztaljuk, hogy a képzett fiatalok általában már nem szívesen végeznek hagyományos mezőgazdasági munkát. Viszont a drónok irányítására, robotkormányok kezelésére, a számítógépes tervezői vagy elemzői feladatokra nagyon is nyitottak. Vissza lehet csalogatni egy új generációt erre a területre.
Mekkora beruházás egy-egy drón beszerzése?
T. Gy.: A monitoring drónok ára 1,3 millió forintnál kezdődik, a legdrágábbak most 3,5 millió forintba kerülnek. Utóbbiak akár magas szintű ipari feladatokat is ellátnak. A permeteződrónok az eltérő felépítés és avionikai rendszer miatt drágábbak, 3,5-től nyolcmillió forintba kerülnek. Az első vásárlásnál ehhez még hozzá kell számolni a jogosítvány megszerzéséhez szükséges, uniós előírások szerinti tanfolyamok díját. Ezek ára igényektől függően a monitoringeszközöknél körülbelül háromszázezer forint, a permeteződrónoknál nagyjából másfél millió forint. Ezek a költségek agrárszinten mikroberuházásnak számítanak, ráadásul a szervizelés olcsó, nem kell hozzá gépszínt építeni, és könyveléstechnikailag csupán hároméves amortizációja van.
Egy-egy drón mekkora területet képes ellátni?
T. Gy.: A technikai specifikációk szerint a legjobb permeteződrón óránként legfeljebb huszonegy hektáros területtel tud megbirkózni. A valóságban azonban inkább kilenc–tizenkét hektárral számolhatunk, hiszen a körülmények soha sem teljesen ideálisak. Viszont egy nyolcórás munkanap alatt még így is durván ötven–száz hektárral végezhet egy eszköz. Ráadásul akár három műszakban, huszonnégy órában is dolgozhat. Ha kettőt vásárol valaki, azzal már eléri a százötvenmillió forintba kerülő hidas traktorok teljesítményét tizedannyi költséggel. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy nincs taposási veszteség, tehát abszolút versenyképes berendezésekről van szó.
K. M: A monitoringdrónoknál sok függ a használati módtól, a felhasználói elvárásoktól, de nyugodtan számolhatunk akár kétszáz hektárral egy óra alatt.
Milyen az eszközök megtérülési rátája?
T. Gy.: Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de nagyon extrém esetben egyetlen nap is elég, hogy egy drón visszahozza a befektetett költséget, például foltkezelésnél (amikor csak a tábla egyes részeit kezelik – a szerk.), és erre már láttunk is gyakorlati példát. Ennél gyakoribb, amikor tizenöt–húsz munkanap alatt megtérülhet egy-egy ilyen eszköz ára. Átlagos körülmények mellett ehhez durván egy szezonra van szükség, ami azért még mindig kiemelkedően jó beruházásnak számít.
K. M.: Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyre gyakoribb extrém időjárási körülmények miatt olykor a traktoros módszerről le kell mondani, hiszen a járművek nem merészkedhetnek a belvizes, mocsaras területre. A drónnak viszont ez nem okoz problémát, és mivel az EU betiltotta vagy jelentős mértékben korlátozta a hagyományos légi permetezést, előfordulhat, hogy nincs is alternatívája. Tehát ha ilyenkor valaki nem akarja megvárni, amíg felszárad a talaj, kockáztatva, hogy egy újabb felhőszakadás miatt megint csúszik a kezelés, muszáj az agrárdrónokhoz nyúlnia.
Egy teljesen laikus, a területen ismeretlenül mozgó ember mennyi idő alatt tudja megtanulni a drónok használatát?
K. M.: A hangsúly nem is feltétlenül magán az irányításon van, hanem hogy a felhasználó felmérje, hogyan integrálhatja az eszközöket a gazdálkodásba, illetve hogyan tudja megteremteni a legbiztonságosabb működési feltételeket. A mai drónokat úgy fejlesztik, hogy bárki könnyen elboldogulhasson velük.
Telepakolták őket mindenféle segítő funkcióval?
K. M.: Igen. Maguktól visszatérnek a felszállási pontra, még akkor is, ha merül a telep, így nem kell attól tartani, hogy az akkumulátor lemerülése miatt lepottyan, nehezen megközelíthető területre száll le, esetleg a vízbe zuhan. Egyes típusoknál az elektronika nyilvántartja a tartályok töltöttségi szintjét, és azt is megjegyzi, hol fogytak ki. Újratöltés után onnan tudja folytatni a munkát, ahol abbahagyta.
De gondolom azért nem lehet őket felügyelet nélkül hagyni.
K. M.: A pilóta feladata az is, hogy ha szükség van rá, akkor átvegye a jármű irányítását. Például, ha valamilyen biztonsági kockázatot észlel, tehát azt látja, hogy ember vagy állat tört be a területre. De az is előfordulhat, hogy alacsonyan szálló légi járművet, például egy mentőhelikoptert észlel, ilyenkor is be kell avatkoznia. Az automatizált működéstől függetlenül tehát elengedhetetlen a távpilóta megfelelő felkészültsége.
Látnak rá esélyt, hogy a jövőben teljesen autonómmá váljon a működés?
T. Gy.: A drónok ugyan képesek az automatikus munkavégzésre, de az operátoroknak most még mindenképpen felügyelniük kell a munkájukat, ez szerintem a közeljövőben nem is fog megváltozni. A technológia villámsebesen fejlődik, így elméletileg éveken belül megoldható lehetne az autonóm működés, de ehhez a jogszabályi környezet és a felhasználói attitűd nem alkalmazkodik elég gyorsan.
K. M.: Visszatérve az eredeti kérdéshez: a jelenleg igen népszerű DJI Mavic 3 monitoringdrón (ez a legnagyobb kínai gyártó legnépszerűbb drónja – a szerk.) irányítását, felépítését, a szükséges jogszabályi előírásokat durván három–öt nap alatt meg lehet tanulni, illetve azt is, hogy a szoftverek segítségével hogyan lehet kinyerni a szükséges információkat. A permeteződrónok használatának jellemzően nagyobb biztonsági kockázatai vannak, komplexebb feladatokat láthatnak el, ezeknél általában húsz–huszonöt nap a képzési időszak. Aztán vizsgázni is kell a tanultakból.
Idejövet láttam, hogy az iroda melletti mezőn épp egy csoport gyakorolt a drónokkal. Képzéssel is foglalkoznak?
T. Gy.: Kezdetben szolgáltatásban gondolkodtunk, az volt a terv, hogy a gazdák megbíznak minket a felméréssel, permetezéssel. Azonban hamar tapasztaltuk, hogy hiába vettük meg a méregdrága gépeket, itthon senki sem tudja elmondani, hogyan kell specializált feladatokra használni őket, és a szervizeléssel is problémák adódtak. Rákényszerültünk, hogy mindezt magunk oldjuk meg, ezért számtalan külföldi tanfolyamon, illetve gyártói tréningen vettünk részt, kapcsolatokat építettünk, hogy mindent megtanuljunk. Ezután jött, hogy erre a tudásbázisra építve oktassunk másokat is, és átadjuk ezeket a létfontosságú információkat.
Ekkor indítottuk az ABZ Drone Kft.-t, amivel egy komplex csomagot szeretnénk kínálni az ügyfeleknek. Ennek része az igények felmérése, a tanácsadás, maga a termék, a képzés és a szervizháttér. Összeségében nem csupán egy berendezést értékesítünk, hanem egy komplett technológia integrációját biztosítjuk.
A mesterségesintelligencia-technológiák megjelenhetnek az agrárdrónok világában is?
K. M.: Nemcsak, hogy megjelenhetnek, már most is jelen vannak. Az AI-megoldások hatással vannak a drónok vezérlésére és a különféle biztonsági funkciókra. Emellett a már említett fotogrammetriai szoftverekben is egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia alkalmazása. Az AI ma már képes magától felismerni a foltokat, a gyomokat, az oda nem illő növényeket, a vadkárt, pedig ezeket évekkel ezelőtt kézzel kellett berajzolgatnia a felhasználónak.
Mennyire telített a magyar piac?
T. Gy.: Évről évre nő az értékesített drónok és a felhasználók száma, de még mindig az út elején járunk. Akár a monitoring-, akár a permeteződrónokokat nézzük, legfeljebb a gazdaságok tizede használ drónt. Ebben egyértelműen fellendülésre számítok, pláne, ha a jogszabályi környezet is megengedőbb lesz a növényvédő szerek használatával kapcsolatban. Azt gondolom, hogy legalább egy felmérődrónnak és a hozzá tartozó szoftvernek ott kellene lennie minden magyar gazdaságban.
