Amikor Terry Gilliam kilépett a repülőgép ajtaján, még nem tudta, hogy rövid magyarországi látogatásán egyik kedvenc zenekara, a Parno Graszt menedzserével is találkozni fog. Azért jött Budapestre, mert szerette volna felvenni a megannyi nehézség közepette készülő Doctor Parnassus és a képzelet birodalma című filmjének zenéjét (a produkció épp összeomlóban volt a főszerepet játszó Heath Ledger váratlan halála miatt). A felvételi folyamatokat összefogó Lőkös Csaba azonban nem csupán a Budapest Film Orchestra zenekarát menedzselte, hanem a Parno Graszt fellépéseit is.

„Fogtam az embert, és elvittem a Fonó lemezboltjába, összevásárolt mindenféle cédéket.” Csabára nagy hatással volt a világpolgár filmes: „A produkció hozott hangmérnököt, zenei rendezőt, mindent, csak a zenekar volt a miénk. És hát Terry Gilliam ironizáló stílusa marhára tetszett. Akkor is önmagát adja, ha fellép, vagy ha filmet rendez.” A közös munkának a Budapest Film Orchestra webjén is emléket állítottak. Gilliam szívhez szóló üzenetben hirdeti: „Long live Parno Graszt! Long live Csaba!”

Ha számít a pénz, Kelet-Európába jönnek
„Magamról neveztem el, a nevem kezdőbetűi kerültek előre” – mondja Csaba a CLMusicról, somolyogva. Körülötte ülnek lányai, Réka, Kinga és Kriszti, ők is mind a CLMusicban dolgoznak, és Csaba felesége, Magdi is. „Teljesen családi cég vagyunk. Egy időben voltak alkalmazottak is, de már nincsenek.” Csaba keskeny szemüvege mögött vidáman csillogó szempárral néz körbe, gyermekei elegáns öltözékben, magabiztosan feszítenek mellette. „Én a boomer generáció képviselője vagyok, vagy nem is tudom, hogy hívják ezt – nevet. – Tényleg az ifjúság visz előbbre minket. Az ő kezükben lesz az egész.”

Habár Csaba a céget 2010-ben alapította, a Budapest Film Orchestra már 1988 óta létezik, a formáció lényege, hogy amikor egy ügyfél bejelentkezik, Csabáék kikérdezik a szükséges zenei megoldásokról, összeszedik az ehhez illő zenészeket, szereznek stúdiót, az ügyfél elvárásainak megfelelően rögzítik az adott zenei anyagokat. Eleinte filmekkel, tévés produkciókkal foglalkoztak, de ahogy telt az idő, tágult az ügyfélkör, a 2000-es évek második felében feltűntek a videójátékokkal foglalkozó cégek is, pontosan olyan elvárásokkal, mint a hollywoodi filmesek.
„A 90-es években vágyakozva néztem a zenekart nyugati megrendelőkkel dolgozni a Rádió stúdióiban, és nagy örömömre szolgált, amikor egyszer csak eljött az az idő, hogy én is velük dolgozhattam” – idézi fel Pejtsik Péter zeneszerző, karmester, hogyan került kapcsolatba a Budapest Film Orchestrával. Ma is gyakran dolgoznak együtt: „Nagyon nagyra becsülöm ezt a hosszú távú, értékes munkakapcsolatot.”

„Sokszor azt sem tudjuk, mit veszünk fel” – mondja Réka. Ő a projektmenedzser a cégben. „Volt nemrég egy ügyfél, akinek még a nevét sem mondhatjuk el. Nem ismerjük egymást, sosem találkoztunk. Szigorú titoktartási kötelezettségünk van.” A weben megjelenő referenciák azért elárulnak ezt-azt a CLMusic ügyfélköréről. Ott van a Netflix, a Lucasfilm, a Warner Bros, az IKEA, a Universal, a Sony, a Disney, de még a Bajnokok Ligája is. A BL-logó alatti hangeffekt egy korábbi változatát is Budapesten vették fel. Első tévés munkájuk az Indiana Jones tévésorozat volt, még a 90-es években, azóta egy sor kisebb-nagyobb produkcióban szólalt meg a Budapest Film Orchestra. Például az egyik Marvel-produkció, a Loki első évadában is felsejlett a háttérben a CLMusic baljós zenéje.

„Amikor nem számít a pénz, Amerikában vagy Angliában veszik fel a zenét, de mikor számít, Kelet-Európába jönnek a cégek – mondja Csaba. – Prága népszerű, de Budapestre is egyre többen jönnek.” A szakszerű zenekarok vagy a zenekarokat gyorsan felállító menedzserek neve és telefonszáma szájról szájra terjed a kreatív iparágakban. Aki egyszer bevált, be fog újra, így lehet szép lassan építkezni. „Sokáig működött apa kapcsolati tőkéje, akkoriban még nem volt internet sem – mondja Kinga. – Most már iszonyú nagy szerepe van az online jelenlétnek az új ügyfelek megszerzésében. Ezért fejlesztjük azt is.”

Ha hárfa kell, hát hárfa kell
Lőkös Csaba a 80-as években kezdte a menedzseri pályát. A rendszerváltás idején gyorsan a magánszférába igazolt, kisebb-nagyobb zenekarok, előadók koncertjeit szervezte. Parov Stelar, Goran Bregović, Seal, Buena Vista Social Club – jelentős alkotók, de csak egy vékony szeletét teszik ki a Lőkös-hagyatéknak. „Két évtizeden át dolgoztunk Csabával – és Marton Lacival – a Sziget világzenei programjain. Tulajdonképpen főleg nekik köszönhető, hogy a világzene ilyen kiemelt szerepet kaphatott nálunk” – mondja Gerendai Károly, a Sziget alapítója. Hosszú éveken át a világzenei színpad a fesztivál második legjelentősebb helyszíne volt, minden programját Csabáék találták ki, és szervezték meg.

Habár a Sziget világzenei színpada már a múlté, Csaba még most is dolgozik a területen, többek közt a Müpa világzenei szerkesztője. „A világzene az én szenvedélyem, az övék viszont más – mutat gyermekeire. – Fontos, hogy abba az irányba menjünk, amit már ők szabnak meg.” Lőköséknél a megannyi családi cég számára mumus generációváltás nemcsak állandó téma – a beszélgetés közben is újra és újra felhozzák –, hanem aktív átalakulás is, és mindenki kiveszi belőle a részét.

Csaba igyekszik a háttérben maradni, és inkább onnét be-besegíteni, de a kontroll már nem nála van, mert egy ennyire összetett modell szerint működő cégnél csak a gyakorlatba ültetve lehet átadni a feladatokat. „Alvállalkozóként számláznak nekünk a zenészek, a karmester, mindenki – mondja. – Mi vagyunk az egész projekt fővállalkozója, mind a külföldi partnerek, mind a magyar állam felé.”

A CLMusic legfontosabb hozzáadott értéke tehát maga a szervezés, illetőleg a kapcsolati háló, amit a sokszor eszelős tempót diktáló ügyfelek érdekében is sikerrel kell bevetni. „Hatalmas az átmenő forgalom, egy hatvan–hetven fős zenekarnál is mindenki rajtunk keresztül kap feladatot” – mondja Kriszti. Ráadásul a projektek időnként kimondottan hektikusak lehetnek, főleg a tévés vagy filmes produkcióknál fordul elő, hogy a leadott kottát az utolsó pillanatban módosítani kell, mert a stúdiónál időközben újravágják az adott jelenetet. „Ilyenkor van, hogy már hajnali ötkor nyomtatjuk az új kottát, mert időben fel kell venni az anyagot” – mondja Kinga. Majd nevetve hozzáteszi: „Vagy kitalálja, hogy szeretne egy hárfaszólót. És akkor szerzünk egy hárfást.”

Lőkösék rugalmassága Daryl Griffithet is meglepte. A brit zeneszerző az ezredforduló óta dolgozik a Budapest Film Orchestrával. Hosszú karrierje alatt látott már ezt-azt, a 2020-as Mulan zenei felvételei körüli kavarás azonban még neki is sok volt. „Kaptam egy telefonhívást péntek este fél hétkor, hogy tudnék-e csinálni egy új, vonós változatot a Reflectionből, amit Christina Aguilera adott elő a Mulanhoz – emlékszik. – Még azelőtt igent mondtam, hogy megtudtam: a legkésőbbi leadási időpont hétfő reggel.”

Daryl azt kérte a magyaroktól, hadd vehesse fel az anyagot vasárnap. „Egész éjjel dolgoztam a hangszerelésen, elküldtem az anyagot e-mailen a Lőkös családnak, a reptérre rohantam, és felpattantam egy gépre. Mire vasárnap reggel a stúdióba értem, az összes kotta ott volt kinyomtatva a zenészek előtt. Még a kedvenc zenészeim is ott voltak!” A Los Angelesből iderepülő producer is megdöbbent, hogy ilyen gyorsan összeállt az egész.

Egyik szigetről a másikra
„Talán a Candy Crush Saga volt az első játékzenénk” – mondja Kinga, mikor szóba jönnek a videójátékos munkák. A Budapest Film Orchestra ugyanis a legnagyobbak között versenyez, olyan játékok zenei anyagát rögzítették, mint a Bethesda Softworks – és ezzel együtt a Microsoft – legnagyobb 2023-as megjelenése, a Starfield vagy a kimondottan titokzatosan működő Valve 2019-es, Half-Life: Alyx című VR-játéka.

A gamer médiában az Elden Ring felvétele ment nagyot: a japán Fromsoftware gigászi akció-szerepjáték sikerének (idén februárig 23 millió példányban kelt el) nagyzenekari műveiből süt az a brutális, a fantasy műfajból is kiemelkedő ambíció, amit a Budapest Film Orchestra keltett életre, bemutatva mindezt egy, a játék kiadója által terjesztett Youtube-videóban.

Lőkösék azt mondják, nem volt kimondott stratégia a játékcégek bevonására, egyszerűen csak így jött ki a lépés, de ilyen projekt is egyre több van, és nem sokban térnek el a többi felvételtől. „Három lábunk van: a felvételek, a még mindig élő koncertszervezés, valamint egy német zenei könyvtár, a Sonoton magyarországi képviselete, de a felvételek a legerősebb rész ezek közül. Azt mondanám, hogy a bevétel 85 százaléka jön innen” – így Csaba. A legtöbb projektet a Tom-Tom Stúdióban rögzítik, ide már szinte hazajárnak.

„A felvételről nagyjából két-három héttel a kezdés előtt már tudunk. Ekkorra a pontos zenekari összetételt is megkapjuk (hány fő, milyen hangszerek stb.) – mondja Kurina Tamás hangmérnök. – A felvételt megelőző napon már kiépítjük a zenekari pozíciókat, mikrofonokat és az egyéb felvételi eszközöket.” Hogy mikor épp min dolgoznak, nekik sem mindig világos, a kreatív bevonódás szintje pedig ügyfélfüggő. Ahogy a hangulat is. Elvégre a hatalmas nyomás és a vele járó stressz ebben az iparágban szinte mindennapos.

Persze erre is vannak hatásos módszerek, és nem feltétlenül kell mindfulnessre vagy coachok bevonására gondolni. „Volt egy többnapos, rendkívül feszített tempójú felvétel – idézik fel Barabas Péter és Láposi Gergő hangmérnökök. – Amikor a karmesterünk kezdett besokallni, a szünetben kinyomtattunk egy meztelen David Hasselhoff-képet, és gondosan berejtettük a partitúrák közé. Nem is kellett több tizenöt–húsz percnél, egyszer csak nagy nevetést hallottunk a teremből. Ez a csíny megtörte a jeget, és onnantól ismét jó hangulatban telt a nap.”

CLMusic Kft.
Alapítás:
2010
Létszám:
5 fő
Tulajdonosok:
Lőkös József Csaba (35%), Lőkösné Báthory Magdolna (35%), Lőkös Kinga (10%), Lőkös Krisztina Kata (10%), Lőkös Réka (10%)
Árbevétel
(millió forint)
2021
246,7
2022
175,4
2023
187,0*
Adózott eredmény
(millió forint)
2021
81,4
2022
46,1
2023
34,0*
Forrás:
Dun & Bradstreet, *cégbecslés