Oscar, rap, kerámia. Ajánló a Forbes.hu márciusi anyagaiból.
Március 1. péntek, délután 1 óra. Kint 10 fok felett, beborult és szemerkél. A harminckét éves Schwarcz Ádám, azaz Beton.Hofi belép az MVM Dome hátsó, VIII-as kapuján. Fekete-sárga sportdzsekit, műbőr nadrágot és csizmát visel. Vele jön menedzsere, Kamau Makumi, vagyis Kama a Banana Recordstól (többen a Mary Popkidsből ismerhetik). Elindulunk az aulából, elsétálunk a last minute mosdók mellett, és benyitunk a csarnokba, ahol a másnapi Pogány Induló-koncert színpadát építik. Így interjúzunk másfél órát: sétálunk, és közben sztorizunk a magyar zene sokat harsogtatott aranykorától a NER fő bűnéig, a társadalmi apátiáig.
Beton.Hofi Fonogram-díjas rapper, 2020 óta aktív. Előtte félprofi szinten focizott, slampoetryzett, utóbbihoz kellett művésznevet választania, eszébe jutott, hogy „betonszofi”, ebből lett a Beton.Hofi. Mára rendszeres visszatérő a Spotify magyar listáin, legismertebb slágerét, a Bagirát több mint 18 milliószor indították el. Koncertjeiért a közönség, kollabjaiért a szakma tapostatja agyon magát, legutóbb a Carson Coma új számában, a Frida Kahlóban működött közre. Március 8-án jelent meg harmadik mixtape-je, a 0, MVM Dome-os koncertje, a Magyarország–Magyarország 0:0 április 13-án lesz.
És hogy érzed most? Megtöltöd? – kérdezzük tőle fotózás közben. „Úgy érzem, hogy igen.” És ha nem? „Földön maradok. Aztán felállok.” Identitást képezni a telt házas arénakoncertekből szerinte önnyomorgatás, de piaci szempontból fontosnak tartja. Magát 65 százalék alkotónak és 35 százalék vállalkozónak látja, szerinte az utóbbi miatt tudott felemelkedni a mai generáció. „Ezt úgy lehet jól csinálni, ha száz százalékig dedikált vagy. Ha ez a hivatásod. Ha minden lépéseddel azt érzed, hogy magadat képviseled.” Röviden: „Go hard or go home.” Mert ez bizony nehéz szakma, egy dologról mégis kevés szó esik. Hogy ebből „közben olyan energia is jön, amit előtte a hétköznapok nem adtak meg soha”. Kérdezett: Vaszkó Iván
A magyar Proofminder mesterséges intelligenciát használva segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és ennek megfelelően, célzottan avatkozhassanak be. Négy kontinensen dolgoznak együtt a termelőkkel.
„Irodájuk sem volt még, amikor leszerződött velük Franciaország egyik legnagyobb agrárcége” – ezzel a címmel írtunk tavaly a 2021-ben alapított Proofminderről a Forbes.hu-n. A mesterséges intelligenciával (AI) támogatott gépi látástechnológiai platformot fejlesztő cégnek azóta irodája is van, meg még több ügyfele négy kontinensen. A magyar alapítók – Vancsó Ambrus, Havas Norbert és Simon Levente – és csapatuk megoldásával a gazdák a levelek, tövek szintjén követhetik, hogy mi történik termőföldjeiken, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyre juttathassák ki a szükséges hatóanyagokat. Megbecsülhetik a terméshozamot, figyelhetik a felbukkanó betegségeket, a gyomokat és még számos más tulajdonságot.
A széles körben elterjedt precíziós mezőgazdasági megoldások főleg műholdképalapúak, így nem tudnak megbirkózni a nagy felbontású, közelebbről készített képfelvételeket igénylő feladatokkal, ezt hidalja át a Proofminder. A cég a kezdő körben négyszázezer euró befektetést kapott az Impact Venturestől. Számos nemzetközi agrárszakmai díj mellett bekerültek a legnagyobb észak-amerikai agrárstartup-akcelerátor, az SVG Ventures Thrive programjába is. A monitorozott földterületek nagyságában évről évre nagyságrendi ugrás volt, tavaly már több ezer hektárnyi földterületen használták technológiájukat Indiától Perun át Brazíliáig. „Ezer hektárra, ha kinézel, ott már nem látod a végét” – érzékelteti a nagyságrendeket Vancsó Ambrus. Ügyfeleik között van például a globális óriás Corteva és a Csányi család Bonafarmja is. Idén a tervek szerint már bőven több mint tízezer hektáron dolgoznak világszerte.
Az utóbbi egy-két évben szolgáltatásaik közül a foltpermetezésre (precíziós permetezés, csak oda juttatják ki a vegyszert, ahová feltétlenül szükséges), és a vetőmagtermelés támogatására volt kiemelkedő igény, illetve számos kutatás-fejlesztési projektjük lett a piaci igényekhez igazítva.
Gyomfelismerés borsóban A technológia kulcsa itt az úgynevezett green on green gyomtérkép, ami nagy előrelépés a most használatos green on brown megoldásokhoz képest. Utóbbival csak akkor ismerik fel a gyomot a hasonló rendszerek, ha más színűek, mint a környezetük és nem illenek oda. Ilyenek például a kapás növényeknél a sorközben vagy a száraz tarlón, aratás után frissen kelő zöld gyomok. A Proofminder rendszere – ami a startup szerint színvonalában vetekszik a világ legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójának nemrég bejelentett megoldásával – viszont a drónok képein akkor is felismeri és megkülönbözteti a gyomokat, ha ugyanolyan zöldek, mint a növénykultúra. Ilyen például a kukoricában az egyre terjedő fenyércirok vagy a borsóban a rettegett csattanó maszlag.
A gyomok detektálása után következhet a precíziós, csak a gyomokat érintő permetezés (ez sokkal költség- és környezetkímélőbb megoldás, mert nem kezelnek csak ott, ahol feltétlenül kell) akár drónnal, akár olyan hagyományos permetezővel, ami képes kezelni GPS-koordinátákat, mondta el Szirmai Balázs a Proofminder kutatási és fejlesztési vezetője.
Narancs, avokádó, faiskola A cég egyre több, nem hagyományos szántóföldi vonatkozású megkeresést kap a világ minden tájáról, van példa narancs- és avokádóültetvény monitorozására Brazíliából, ananász termésbecslésére Ausztráliából, de különböző erdészeti feladatokkal is megtalálják őket. Erre példa az alábbi csemetekert az Egyesült Államokból.
Ebben a Washington állambeli faiskolában több száz hektáron nézik meg, hogy a tavasszal kiültetett több százezer fenyőből mennyi eredt meg, és mennyi élte túl a telet, hogy hogyan fejlődnek, és milyen magasak lesznek. A fák pontos nyilvántartása ősszel megkönnyíti a tulajdonosoknak az értékesítést – korábban pontos leltár hiányában jelentős felesleggel dolgoztak.
Indiai kacskaringók Indiában több megoldásukra is hatalmas igény van. „Jó pár tízezer hektáros árajánlatot kiadtunk” – mondja Ambrus. Elsősorban a vetőmagtermelés minőségbiztosításában és a hozamelőrejelzésben használják megoldásaikat. India legnagyobb vetőmagtermelő cégével, a Nuziveedu Seedsszel is együttműködnek.
A helyi sajátosságok – sok a kicsi, gépesítés nélküli birtok – eléggé megnehezítették a munkát, szinte minden parcella másmilyen volt: az egyik hemzsegett a gyomnövényektől, a másikon pálmafák nőttek összevissza, a harmadikon kacskaringós vonalba vetették a növényt. Olyan is volt, hogy a hibridkukorica-földön kézzel ragasztottak fel címereket a növényekre, hogy teszteljék az algoritmus pontosságát. A Proofminder rendszere végül minden akadályt sikerrel vett.
Hagyma termésbecslés Mivel a Proofminder platformja rugalmas, akár egy hét alatt megtanítják a mesterséges intelligenciát egy-egy új növény felismerésére, vagyis kevés adatból is hamar használható eredményt tudnak szolgáltatni. Egy spanyolországi hagymatermesztő kereste meg a céget, hogy segítsenek megbecsülni a termést ebben a ritka szántóföldi kultúrában. Gyors felvételezés és tanítás után nemhogy egyesével meg tudták számolni a hagymatöveket, hanem több méretkategória szerint szét is válogatták őket, így nagyon pontos becslést tudtak adni a várható termésről.
Ha nem automatikusan a gyereked iskolájának vagy a közeli kutyamenhelynek adnád az adód egy százalékát, érdemes alaposabban körülnézni a civilek közt. Még jobb, ha nem csak az adóbevallás idején merül fel, hogy adakozz. Íme, tíz ügy és hozzájuk pár alapítvány, hogy könnyebb legyen választani.
Ha beüt a klímaváltozás, vagy egyéb, a Földet és az agráriumot megrengető katasztrófa történik, az emberiség túlélésének kulcsa lehet egy nemzetközi génbank a messzi északon. Az 1,2 millió itt őrzött magmintából csaknem ötezer Magyarországról származik.
Megháromszorozta nyereségét, és közel ezer milliárdos profitot termelt tavaly az OTP csoport – magyar viszonyok között szédítő szám. Ahogy az év elején erről és az OTP más eredményeiről beszélgetett Fekete Emese és Ács Gábor, arra jutottam, ez megér egy szokatlan Forbes-címlapot, ahol nem az alapító, hanem maga a cég van a középpontban. Emese és Gábor pedig elkezdtek […]
Török Csaba már borásznak sem generációs tudással a háta mögött indult, olívatermesztőnek meg pláne nem. Lassú kísérletezgetéssel, majdnem húsz év alatt mégis ő készítette el az első magyar olívaolajat. És neki ennyi épp elég.
