Akkorát nőtt a bitcoin értéke egy év alatt (2023 és 2024 márciusa között több mint kétszáz százalékot), hogy bár jött utána egy méretes esés, így is három darab tokenből már budai lakást vehetünk. Honnan az érték? Honnan a felhajtás? Felülhet a hullámra a kisbefektető?
A kriptovaluták királynőjét nem kell bemutatni senkinek. A világ egyszerre legjövedelmezőbb és legveszélyesebb pénzeszköze az elmúlt hónapok sztárbefektetése volt, az ugrásszerűen megnőtt kereslet rekordmagasságokba repítette az árfolyamot. A megnőtt kereslet mögött minimum két folyamat állt.

Egyrészt a bitcoinok darabszámát maximalizáló bányászási rendszer 2024 áprilisában, ahogyan minden negyedik évben, frissül. A beszédes nevű Felezés napja után ugyanannyi bányászásért pontosan fele annyi tokent osztanak szét, idén a bányászok blokkjutalma 6,25 BTC-ről 3,125 BTC-re apad. A várhatóan csökkenő kínálat megnöveli a keresletet: a felezést 2012-ben, 2016-ban és 2020-ban is komoly bikapiac előzte meg. Ezt a hatást csak tetézi, hogy mostanra az összes bitcoin több mint 93 százalékát már kibányászták.

Másrészt megjelentek intézményi befektetők és bankok, akiken keresztül a kisbefektetők is relatíve könnyen beszállhatnak a kriptopiacba. A Blackrock is kibocsátott bitcoint tartalmazó ETP-t (exchange traded product, azaz tőzsdén kereskedhető termék), és az Interactive Brokersnél is több ilyen ETP elérhető. A kisbefektetők eddig két módon tudtak bitcoint vásárolni: saját pénztárcán keresztül, amiben fizikai (pendrive) vagy online (felhő) formában volt a bitcoin, illetve bitcoin-futures opción keresztül, utóbbi egy származtatott pénzügyi termék, ami a bitcoin árfolyamváltozásával megegyező hozamot fizet.

A saját tárca körülményes, technikai tudást is igénylő megoldás, a futures opció meg nem igazán vonzó azoknak, akik konkrét valutát szeretnének vásárolni. Erre a helyzetre adtak megoldást a különböző bitcoin ETP-k, amikkel tömegek számára vált elérhetővé a kriptovaluta a mindennapokban használt tőzsdeszámlákon keresztül. Ez a lehetőség jelentősen megemelte a keresletet, a bitcoin-tulajdonosok örülnek, nő a bizalom, szárnyal a piac.

Csakhogy a hiteles bankoknál és brókercégeknél történő vásárlás ellenére a bitcoin nem lett sokkal biztonságosabb. Értéke továbbra sem függ semmilyen fizikai tárgytól vagy reálgazdasági folyamattól, birtoklásából nem következik jövedelem: hozamot abban az egy esetben hoz, ha azt egy másik felhasználó drágábban vásárolja meg, mint amennyiért az egyik beszerezte. Mivel nincsen sem várható hozama, sem várható kockázata, árfolyamát az öncélúan kialakult kereslet és az öncélúan kialakult kínálat határozza meg.

Az árfolyam változásának irányát és értékét megjósolni gazdasági folyamatok mentén szinte lehetetlen, a napi hozamok szórása az extravagánsabb tőzsdei eszközökhöz képest is rendkívül nagy. Anonimitása miatt a bitcoin az illegalitás játszóterévé, volatilitása miatt a kis tőkével rendelkező, kiábrándult, jellemzően fiatal férfiak fétisévé vált.

Hiába jellemzi az eszközt az elmúlt évben a megszokottnál kisebb ingadozás, még mindig gyakoriak az öt százalék fölötti napi árfolyamugrások. A nagy hullámzás a reálgazdasági háttér hiánya mellett az akadálymentes, tiszta kereskedésnek is köszönhető, mivel nincsenek egy árfolyamsáv fenntartásában érdekelt államok vagy bankok, akik akár a piaci mozgással ellentétes irányba kereskednének. A volatilitás a kriptovaluták elterjedésével jó eséllyel mérséklődni fog, de a magas tranzakciós költségek miatt aligha a bitcoin lesz az a kriptopénz, amit a jövőben a mindennapjainkban használunk majd.

A limitált mennyiség és a feltörhetetlenség technológiája természetesen ad egyfajta exkluzivitást, de azt a bázist nem adja meg, amit egy cég részvénye vagy egy fizikai földterülettel, infrastruktúrával és hadsereggel rendelkező állam pénze. A fiatal eszközosztályt jelen állapotában a világon mindenhol elfogadott dollárral összehasonlítgatni nem reális, ahogyan az arany évszázadokon átívelő stabilitása sem várható el tőle, hiába a becenév (digitális arany). Az arany pozícióját az aranytömbök piacát uraló államok és azok gazdaságai garantálják.
Az állam jelenléte a bitcoinbefektetők fejében legtöbbször mint veszély jelenik meg, holott az állami tulajdonhoz alanyi jogon mindenkinek hozzáférése van: kormányokat le lehet váltani, újakat lehet helyettük választani. A bitcoinvilág nagyobb szereplői, kripto­szlengen „bálnái”, ellenben nem választott képviselők vagy intézmények, hanem kilétüket olykor nem vállaló, anyagi pozíciójuktól nem vagy csak kis mértékben megváló magánszemélyek. A bitcoin árfolyamának emelkedésével egy arctalan gazdasági elit felemelkedését is szemmel követhetjük, akiket vagyonukon vagy jövedelmükön keresztül megadóztatni, árfolyam-manipulációjukért elszámoltatni nem lehet.

A bitcoinvagyon koncentrációja erős: a legnagyobb négy tulajdonosé a bitcoinok 3,58 százaléka, és a top 110 tárcában van az összes bitcoin több mint 15 százaléka. A tárcák alsó 90 százalékában az összes bitcoin kevesebb mint 1,6 százalékát találjuk.

Az új beszállóknak az anonimitás nem opció. A kriptovilágba való belépéskor és kilépéskor is követik őket az állami hatóságok, a nagyobb államok a pénzmosás elleni védelem jegyében szinte minden tárcát nyomon tudnak követni. A nevüket vállaló saját tárcán kereskedő kisbefektetők, illetve akik ETP-ken vagy futures opciókon keresztül szálltak be a ralizó árfolyamok kegyetlen világába, már természetesen adóköteles jövedelmet termelnek. Ezt egyedül az ETP-k tartós befektetési számlára (tbsz) történő vásárlásával úszhatják meg, saját tárcával kereskedve a jövedelmük után 15 százalékot kell adózniuk (és jól is teszik, ha befizetik, a NAV öt évre visszamenőleg jogosult a be nem fizetett adó behajtására és büntetés kiszabására).

Amennyire rizikós a kriptopénzpiac, legalább annyira hasznos a mögötte álló blokklánc technológia: az egészségügyben, a kereskedelemben és az állami-adminisztrációs rendszerekben is nagy előny lehet a decentralizált, anonim működés. A bitcoin csökkenő szórása jó jel, ahogyan az ETP adta lehetőség is, ám ezek ellenére a hétköznapi használat még várat magára. Lehet, hogy a felezés után is nőni fog még az árfolyam, de az is lehet, hogy újra összeesik. Nem tudom. Azt hiszem, pont ez az egész lényege.