Tóth Diána most, évtizedek múltán is csillogó szemmel mesél a csodáról, ahogyan egy milliméteres magból édes paradicsomok vagy paprikák nőnek. Közben hatalmas kombájnok és traktorok mellett megyünk el. Diána a családi gazdaságot vezeti szüleivel, most másfél ezer hektáron gazdálkodnak. Tiszagyendán járunk, a Nagykunság délnyugati részén, a Tisza-tótól huszonöt kilométerre. Az ország egyik legszegényebb régiójában.  

Mint a sas
Diána feltűnően nőies, üde jelenség zöld ruhájában és hosszú, kiengedett szőke hajával. Persze a divatnál jobban érdekli, hogy mi zajlik a földeken. A gazdaság főhadiszállásán vagyunk, azokhoz az épületekhez kalauzol, ahol a kombájnok és traktorok parkolnak. Őt nem érdekli a traktorvezetés, de az édesapja ehhez is jól ért. „Édesapám olyan, mint a sas. A csapatuk tagjai jól tudják, hogy bármikor és bárhol felbukkanhat a semmiből. Nagy tekintélye van. Mindent fejben tart még ma is, bár az Excel-táblákkal nincs barátságban. Az új technológiák viszont kifejezetten érdeklik.”

Diána tizennégy éve dolgozik a szüleivel, náluk nem volt gond a generációváltás, jól összecsiszolódtak, és mostanra kialakult, kinek mi a feladata. Édesapja, János vezeti a termelést, édesanyja a gazdasági ügyeket intézi, Diána pedig amolyan mindenes. „Az a feladatom, hogy meglegyen a kapcsolat a termelés és az iroda között, emellett én intézem a beszerzéseket, és árgus szemmel figyelem az új technológiákat.” A műholdas rendszereket is bevezették, ami azért fontos, mondja, mert a gépek úgy tudnak dolgozni, hogy nincs plusz taposás a földeken. Oda már nem mennek vissza a gépek, ahol már megvolt a munkafolyamat. 

A Real Time Kinematic GPS-alapú precíziós gazdálkodási rendszer (ez finomhangolja a GPS-es nyomkövetést – a szerk.) és az NDVI műholdas (normalizált vegetációs index, a felszín fotoszintetikus aktivitása alapján jelzi a talaj egészségi állapotát – a szerk.) segítségével azonnal látszik, ha kevés a tápanyag, vagy ha kártevők, betegségek ütötték fel a fejüket. „A precíziós gazdálkodás még nagyon gyerekcipőben jár, komolyan fel kell nőnünk hozzá, és szaktudás szükséges.” Próbálják beilleszteni a gazdálkodásba a vidékfejlesztési pályázatokat, nyertek támogatást például precíziós fejlesztésekre is.

Diána szerint ahhoz, hogy valaki igazán mezőgazdásszá váljon, erős elszántság kell. Egyszerre kell fizikai munkásnak, gépésznek, állattenyésztőnek, állatorvosnak, növénytermesztőnek, kereskedőnek, üzletembernek és családfőnek lennie. Az év minden napján. Diána Tiszagyendán nőtt fel, az általános iskola harmadik osztályától Szolnokon tanult. Néha azt füllentette, hogy szolnoki, mert akkoriban még úgy érezte, hogy vidékiként lenézik. De ma már büszke rá, hogy tiszagyendai.

Gödöllőn a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen gazdasági agrármérnökként, majd pedig növényorvosként végzett. A diploma megszerzése után volt egy pár éves kitérő, egy mezőgazdaságra specializálódott banknál helyezkedett el Budapesten, de emellett is foglalkozott a családi gazdaság ügyeivel. Azóta éjjel-nappal ez az élete. A nagyobbik lánya megszületését követő napon például már a tavaszi műtrágya- és vetőmag-megrendeléseket intézte.

Kertészeti ágazatukban többek között burgonyát, répát, gyökérzöldséget, hagymát, salátát, paradicsomot, paprikát, kápia paprikát, zellert és dinnyét termesztenek. A kertészetben kizárólag biológiai növényvédelmet használnak. A szántóföldi növényeket, például a gabonát és az ipari növényeket konvencionálisan termelik. 

A Farmer Lánya márka 2017-ben indult, akkor kezdett el Diána azzal foglalkozni, hogyan lehetne megerősíteni a hazai termelőket. „Úgy éreztem, egyre nagyobb a szakadék a fogyasztó és a termelő között. Egyre több szereplő jött a rendszerbe, köztük multinacionális láncok is.” Ezért kezdte el írni a Farmer Lánya blogot. Szerette volna, ha az emberek látják, honnan származik az asztalukra kerülő élelmiszer.

„Rájöttem, hogy közelebb kell hozni az embereket a vidékhez, a termőföldhöz, hogy testközelből éljék át, miről is beszélek sokszor.” Korábban létrehozta az Élménytanya programsorozatot, ahol lehetett élménytraktorozni és kukoricalabirintusban barangolni. „Vagyis megismerkedni velünk, a növényekkel, a gépekkel. Idén dinnyefesztivált szervezünk augusztusban, az Abádszalók Tisza-tó Stranddal közösen.”

2020-ban csatlakoztak a TulipGarden franchise-rendszerhez is, amiből jelenleg tíz van országszerte. A kertben nem csak tulipánok, hanem más növények palántái is kaphatók, és egy kistermelői piacot is szerveztek. A piacon kapható, helyi termelőktől származó portékákat Diána a webshopjában is árulja. „Reményeink szerint idén áprilisban is kétszázezer tulipán nyílik majd a Tisza-tótól pár kilométerre, az Abádszalók és Kunhegyes között lévő virágoskertben.”  A kutyabarát TulipGardenben minden évben körülbelül hat héten át több mint százféle tulipán nyílik, a tulipánszüret idején mindenki maga válogathat és szedhet is belőlük, sőt már házhoz is lehet rendelni a tulipáncsokrokat.  

Áprilistól az ország minden pontjára lehet rendelni organikus zöldségkosarakat a Farmer Lányától. A szezonális zöldségeket – a salátát, retket, újhagymát, répát, burgonyát, többféle paradicsomot és paprikát, káposztaféléket, kínai kelt, pak choit, karfiolt és zellert – gyümölcsökkel egészítik ki. „Egész évben szállítunk majd országszerte, és az a tervem, hogy a frissen leszedett áru másnap már a fogyasztó asztalán legyen.”

Zöldségeik ökológiai gazdálkodásból származnak, sőt elkezdték a bio minősítés megszerzésének folyamatát is. Idén tesztelik, mekkora igény van a zöldségkosarakra. „Bízom benne, hogy pozitív visszajelzéseket kapunk, és már örömmel tapasztaljuk, hogy sokan ismernek bennünket a dinnyetermesztés kapcsán.”

Sok víz, kevés víz
„Egy növénynek teljesen más az ízvilága, a tápanyagtartalma, ha egészséges talajban fejlődött. Azonnal látszik, ha az ember kiás egy kisebb földdarabot, hogy van-e benne giliszta például, azaz él-e a talaj” – mondja Diána. Szerinte, aki még nem ásott ki a földjén egy két méter mély talajszelvényt, az nem ismeri a területét. Ez sajnos nem sokszor történik meg, pedig így érthetik meg igazán a gazdák, hogy milyen a talaj szerkezete, és így a termőképessége. 

Diánáék a bőrükön érzik a klímaváltozást, a szélsőséges időjárás negatív hatásait. Példaként említi a 2022-es aszályt, vagy amikor tavaly hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdult le egyes területeken. „Egyre inkább az a jövő, és mi is erre törekszünk, hogy a szántóterületeken minél kisebb lábnyomot hagyjunk, és csak akkor mozgassuk a talajt, amikor feltétlenül szükséges.” A szántást szinte teljesen elhagyták, helyette lazítják a területeket, elkerülve az úgynevezett eketalp kialakulását, ami gátolja a talaj megfelelő hő-, levegő- és vízgazdálkodását.
Évek óta takarják a talajt, ami segít megőrizni a nedvességét és csökkenti a víz párolgását. „A talajt védeni kell a környezeti hatások ellen. Ha ruha nélkül hagyjuk, sokkal védtelenebb lesz, ezért is fontos a talajtakarás. Ez megoldható különböző növények keverékének a vetésével, vagy ha a kultúrnövény mellékterméke a területen marad. Kiskertekben a mulcsozás is szóba jöhet.” A nyári kánikulában ez létszükséglet. 

A vízhatékony öntözés egyre nagyobb hangsúlyt kap, már hosszú ideje tervezik, hogy területeik egy részét szántóföldi öntözéssel lássák el, de a hosszú engedélyezési eljárás miatt egyelőre várnak vele. A kertészkedéshez azonban elengedhetetlen az öntözés, így nagyon figyelnek arra, hogy takarékosan bánjanak a meglévő vízforrásokkal. A változó klíma hatására olyan új növényfajtákat, például napraforgóhibridet választanak, amik jobban alkalmazkodnak az új körülményekhez, szárazságtűrők, jobban ellenállnak a betegségeknek és a kártevőknek.”

Diána erős igazságérzete azonnal szembeötlő, ha a gazdákat érintő kérdések kerülnek szóba. Nem kertel, kimondja, amit gondol, de kedvesen teszi, miközben nagyon határozott kisugárzása van. Az interjú után pár nappal mesélte, hogy kapott egy hívást, hogy menjen a „határba”, mert baj van az árpával – a szomszéd földje sokkal zöldebb. Kiderült, hogy mezei pockok garázdálkodtak a földön. Ilyenkor azonnal menni kell, és az ilyen esetekre mindig van egy váltócipő a csomagtartójában.