Világszerte egyre több férfi szeretné aktívan megélni az apaságát, ennek egyik első lépéseként pedig az újszülött mellett kíván lenni. Ezt az igényt az Accenture globális IT vállalat példamutató „apasági csomaggal” támogatja. Fehér Patrik, az Accenture managerének gyermeke, Félix beszélgetésünk idején a négyhetes életkorhoz közeledett. „Éjjelente a feleségem többet kel fel Félixhez, cserébe én napközben intézem […]
Világszerte egyre több férfi szeretné aktívan megélni az apaságát, ennek egyik első lépéseként pedig az újszülött mellett kíván lenni. Ezt az igényt az Accenture globális IT vállalat példamutató „apasági csomaggal” támogatja.
Fehér Patrik, az Accenture managerének gyermeke, Félix beszélgetésünk idején a négyhetes életkorhoz közeledett. „Éjjelente a feleségem többet kel fel Félixhez, cserébe én napközben intézem a tennivalókat, illetve együtt tudok lenni a picivel. Nagyokat sétálunk, ezalatt pedig a feleségem is tud pihenni.” Patrik egy e-mailből értesült az apasági szabadság bevezetéséről az Accenture-nél, néhány nappal azt követően, hogy megtudták, pár hónap múlva nekik is gyermekük születik.
„Nagyon megörültem neki, és egy percig sem volt kérdés, hogy élni fogok ezzel a lehetőséggel. Utólag is hálás vagyok ezekért a hetekért, hiszen ez olyan közelséget ad a picivel, amit munka mellett egészen biztosan nem tudnék vele megélni. Kimondottan jó érzés volt, hogy már a gyermekünk megszületése előtt tehermentesítettek a kollégák, és így a várható új feladatokra, kihívásokra és örömökre tudtam koncentrálni. Ági, a párom is azt mondja, hatalmas segítséget és biztonságot ad, hogy az első két hónapban itthon tudok lenni velük.”
Írta: Litkai Gergely A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Májusban Sásdi Helga tér vissza! Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így […]
Írta: Litkai Gergely
A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Májusban Sásdi Helga tér vissza!
Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így idézi Tönkretett figyelem című könyvében: „Ha mindenki egy órával többet aludna – ahogyan a múltban tették –, az emberek nem az Amazont böngésznék, nem vásárolnának semmit.” Az alvás megromlásának ugyanis álláspontja szerint az az egyik oka, hogy a fogyasztói társadalomban az alvással megfosztjuk magunkat a fogyasztás és a termelés lehetőségétől, ezt pedig túl nagy luxusnak érezzük.
Azzal, hogy kevesebbet alszunk – a gyerekek alvásideje egy évszázad alatt 85 perccel rövidült meg –, megfosztjuk magunkat attól, hogy testünk és szellemünk megfelelő állapotban vágjon neki a következő napnak. Csökken a figyelmünk, az agyunk nem pucolja ki a felesleges hulladékokat, fizikai és mentális értelemben sem. Ha nem alszunk, elhízunk, cukor- és szívbetegek leszünk, ráadásul csúnyák. Ez mind-mind rendkívül sok közvetlen és közvetett kiadással jár. Ráadásul az álmosság számos közúti balesetben játszik közre, rontja ítélőképességünket, és permanens másnaposságban tart. Egy országban, ahol eleve a lakosság nagy részének rossz az ítélőképessége, veszélyesen vezet és permanensen másnapos, igazi jutalom lenne plusz egy óra alvás. A költségvetésről már nem is beszélve.
Ha előbb fekszünk le, előbb kapcsoljuk le a villanyt, sőt mivel hűvösben aludni is egészségesebb, a fűtésen is spórolunk. Ha még inkább a mélyére nézünk az alváskutatók tanácsainak, lefekvés előtt egy-két órával már nem mobilozunk, és nem nézünk tévét, ami napi tíz óra csökkentett energiafelhasználást és kibocsátást jelent.
A közvetett előnyök viszont szinte beláthatatlanok, ha csak naponta alszunk egy órával többet, akkor az már heti hét óra, tehát majdnem egy munkanap. Nem kell azzal foglalkoznunk, hogy mit csináljanak azok a dolgozók felszabaduló idejükben, akik négynapos munkahétre álltak át. Nem kell attól tartanunk, hogy ahelyett, hogy otthon ülnének, rövid távú járatokkal állandó hosszú hétvégézésbe csapnak át fapados járatokkal. Ráadásul remélhetőleg valamennyit csökken is az általuk előállított GDP, így a nemnövekedésnek is a nemcselekvéssel mutathatunk irányt.
Sőt, mivel ezen egy óra alatt sem online, sem offline nem shoppingolnak, illetve nem teszik ki magukat az egyre szofisztikáltabb online hirdetési algoritmusoknak, a kereslet is örvendetesen csökken. Mondhatni alvással akár még az infláció is csökkenthető.
Az már csak hab a tortán, hogy mivel figyelmünk és ítélőképességünk javul, kevesebb rossz döntést hozunk, nemcsak fogyasztóként, de vállalkozóként vagy munkavállalóként is. A politikusokról már nem is beszélve, akik Csipkerózsikaként hazánkban jóval több hasznot hajthatnának, már csak azzal, hogy nem okoznak kárt. Ezenkívül szinte ingyen jobban néznénk ki.
2024-ben március 15-re esett az alvás világnapja, így bővíthetnénk a 12 pontot az alvási egyenlőséggel. Nagy Feró is csatlakozhatna a nemzeti alvásegységfronthoz nyolc óra pihenést követelve, Pataky Attila és Homonyik Sándor pedig szekundálna alvástémájú dalaival a légpárnás szundikamionon. (Címek a Spotifyon.) Sőt, a korai nyugdíj mintájára, egyfajta végletes sabbaticalként, visszatérhetne a téli álom is. A cafeteriába beépülhetne a délutáni alvás. Csapatépítők és ordas berúgások helyett rendszeresedhetne a kollektív szieszta.
Természetesen nemcsak az alvás mennyisége számít, de az is, hogy milyen hatékonyan alszunk, milyen időszakban, milyen gyakran, milyen minőségben, és mennyire jól tudunk fókuszálni az ébrenlétünk alatt. Épp ezért nem szeretném az üzenetet túlzottan leegyszerűsíteni, de mozgalmam zászlaján ez a szlogen lobogna: „Dőljön le, mielőtt be- vagy kidőlne!” A szerző humorista, zöldaktivista, a Dumaszínház alapítója.
A Forgó tagjai: Nemes Dániel, Litkai Gergely, Sásdi Helga, Iglódi Csaba.
Török Csaba már borásznak sem generációs tudással a háta mögött indult, olívatermesztőnek meg pláne nem. Lassú kísérletezgetéssel, majdnem húsz év alatt mégis ő készítette el az első magyar olívaolajat. És neki ennyi épp elég.
Tartós pamutból készülő, nagyrészt egyszínű, kényelmes, különleges fazonú ruhák – a magyar Nonplus márka nem rohan a gyorsan változó divat után, vevői nagy része visszatér hozzájuk. Az alapító, Kiss Sarolta nem készült ruhatervezőnek, ahogy nőtt a forgalma, úgy tanult bele fokozatosan az üzletbe.
