A magyar Proofminder mesterséges intelligenciát használva segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és ennek megfelelően, célzottan avatkozhassanak be. Négy kontinensen dolgoznak együtt a termelőkkel.
„Irodájuk sem volt még, amikor leszerződött velük Franciaország egyik legnagyobb agrárcége” – ezzel a címmel írtunk tavaly a 2021-ben alapított Proofminderről a Forbes.hu-n. A mesterséges intelligenciával (AI) támogatott gépi látástechnológiai platformot fejlesztő cégnek azóta irodája is van, meg még több ügyfele négy kontinensen. A magyar alapítók – Vancsó Ambrus, Havas Norbert és Simon Levente – és csapatuk megoldásával a gazdák a levelek, tövek szintjén követhetik, hogy mi történik termőföldjeiken, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyre juttathassák ki a szükséges hatóanyagokat. Megbecsülhetik a terméshozamot, figyelhetik a felbukkanó betegségeket, a gyomokat és még számos más tulajdonságot.
A széles körben elterjedt precíziós mezőgazdasági megoldások főleg műholdképalapúak, így nem tudnak megbirkózni a nagy felbontású, közelebbről készített képfelvételeket igénylő feladatokkal, ezt hidalja át a Proofminder. A cég a kezdő körben négyszázezer euró befektetést kapott az Impact Venturestől. Számos nemzetközi agrárszakmai díj mellett bekerültek a legnagyobb észak-amerikai agrárstartup-akcelerátor, az SVG Ventures Thrive programjába is. A monitorozott földterületek nagyságában évről évre nagyságrendi ugrás volt, tavaly már több ezer hektárnyi földterületen használták technológiájukat Indiától Perun át Brazíliáig. „Ezer hektárra, ha kinézel, ott már nem látod a végét” – érzékelteti a nagyságrendeket Vancsó Ambrus. Ügyfeleik között van például a globális óriás Corteva és a Csányi család Bonafarmja is. Idén a tervek szerint már bőven több mint tízezer hektáron dolgoznak világszerte.
Az utóbbi egy-két évben szolgáltatásaik közül a foltpermetezésre (precíziós permetezés, csak oda juttatják ki a vegyszert, ahová feltétlenül szükséges), és a vetőmagtermelés támogatására volt kiemelkedő igény, illetve számos kutatás-fejlesztési projektjük lett a piaci igényekhez igazítva.
A magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat, gondolta Bokrosi Máté és Florián Bence. Erre alapozták prémium márkájukat, és bejött: ma már Koreában és Kanadában is sokan fürdenek Zador szappannal. Az ázsiai turisták a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják az üzletek raktárból, hogy válogassanak.
Írta: Varga Veronika
„A reptéri mérlegen méregettük a szappanokkal megpakolt kisbőröndöt, nehogy több legyen huszonöt kilónál, közben telefonon egyeztettünk a webfejlesztőnkkel, hogy azonnal élesítse a webünket, és állítsa be a céges mailcímeinket is. És útban a reptérre ugrottunk be a taxival a nyomdába, hogy elhozzuk a még meleg katalógusokat és első névjegykártyáinkat” – meséli Bokrosi Máté, a Zador Europe Kft. egyik alapítója. 2014-ben, másfél év tervezés és előkészítés után épphogy elkészültek a hétféle Zador szappanból álló első kollekciójukkal, amikor hívták őket Dubajból, hogy bekerültek egy nagynevű közel-keleti beautyexpóra. Másnap már indulniuk is kellett a kiállításra.
Az első kiskereskedő partnerüket is ezen a kiállításon szerezték, méghozzá Bahreinből. „Óriási lendületet adott nekünk ez az expo. Itt látta először a nagyközönség élőben a szappanokat, és mi is itt vetettük bele magunkat az éles üzletbe” – mondja a másik tulajdonos, Florián Bence. Ők ketten öt évvel korábban találkoztak először, barátok lettek, pár évvel később pedig már azon ötleteltek, milyen céget tudnának indítani. Akkoriban sokat túráztak együtt, a márka neve is egy túrán született meg. Olyan nevet kerestek, aminek idegen nyelven sincs negatív jelentése, könnyű kimondani, egyszerű, és valamilyen kötődésük is van hozzá. Így amikor a Pécsely melletti Zádor-várat mászták meg, egyszerre néztek össze, hogy ez lesz az.
Bence testvére, Florián Dóra, valamint az ő férje, Eizenacker István már akkor szappangyártással foglalkoztak, egy pécselyi üzemben bérgyártottak több kozmetikai cégnek. Voltak gépeik és receptúráik. Máté szerint ez jó alap volt egy önálló márka létrehozásához. „Elsőre vakrepülés volt, de nagyon bíztunk a már meglévő technológiában és receptúrában, meg persze magunkban, hogy el tudjuk majd adni a terméket külföldön.”
Nekiálltak azon gondolkodni, mivel lehetne megújítani a meglévő receptet, mitől lehetne egyedi a szappanuk. Balaton-felvidéki kötődésük miatt hamar jött az ötlet, hogy a hévízi termálvíz lesz a telitalálat. Ez egyrészt jó hatással van a bőrre, gondolták, ráadásul a magyar termálvíz erős hívószó, jól meg lehet vele szólítani a külföldi vásárlókat.
Fontosnak tartották, hogy minél több magyar alapanyagot használjanak. „Bár Magyarországon például nyilván nincs sheavaj, de amit jó minőségben el tudunk érni, azt mindenképpen szerettük volna a könyékről beszerezni” – mondja Máté. Ilyenek például a szőlőmagolaj, a levendulaolaj, a paprikavirág-kivonat vagy a mandulaolaj – ezekkel illatosítják a szappanokat.
Egy évig dolgoztak csak azon, hogy a csomagolás tökéletes legyen, a grafikusuk minden motívumot, levelet, szőlőszemet, vonalat kézzel rajzolt meg. Az évente eladott nyolcvan–százezer szappant ketten-hárman csomagolják, nagyrészt kézzel, némi gépi előkészítő segítség mellett. A szappanokat István és Dóra készítik. István gépészmérnök végzettségű, ő tervezte és állította össze a ma is használt gyártósort, és ő az üzem vezetője is.
Bence és Máté Pécselyen: a realista és a hurráoptimista.
Bence és Máté Pécselyen: a realista és a hurráoptimista.
Ázsiában húszasával veszik Árbevételük húsz–negyven százalékát ma már a külföldi piacok adják (évente változó arányban), kezdetben rengeteg ország felé elindultak, ma már megfontoltabb az értékesítési stratégia. Jelenleg nyolc országban kaphatók a Zador szappanok. A legerősebb piacok Magyarországon kívül Kanada és Dél-Korea. Az ázsiai országban évente 20–25 ezer, Kanadában 15–20 ezer, Magyarországon 30 ezer darab fogy disztribútorokon, klasszikus ügynökökön vagy direkt értékesítésen keresztül.
A szappanokat az ázsiai turisták ma már név szerint keresik az üzletekben (nem csak kint, hanem itthon is), a repülőtereken nem egyszer az összes illatot kihozatják a raktárból, és húszasával veszik. Ma már van többek között zsályás, fügés-körtés, rózsás, cseresznyevirágos és paprikás változat is.
„Egy szöuli boltba is sokkal könnyebb bekerülni, mint egy németországiba, mert az ázsiaiak szeretik a minőségi európai termékeket, szívesen kipróbálják, nagyon nyitottak” – mondja Máté, aki elsősorban a kereskedelemért és a logisztikáért felel. A cégen belüli feladatleosztás különbözőségeik mentén alakult ki, az a beszélgetésünk közben is átjön, hogy nagyon más személyiségek. Szerintük „talán pont ezért működik jól ez a sztori”.
Bence a realista, Máté a hurráoptimista. „Én egyből vizionálom az összes üzletet, hatalmas sikereket, Bence pedig visszahúz a földre, és azt mondja, oké, legyen így, de nézzük meg, milyen kondíciók mellett működik – mondja Máté. – Én a szerződést is fél szemmel, hunyorogva, éjszaka, lámpa nélkül nézem át, Bence viszont utána csekkolja még vagy ötször. A nap végén mindig beigazolódik, hogy mindkettőnk mentalitása kell a sikerhez.”
„Persze nem vagyunk már naivak sem” – szól közbe Bence. A sok év alatt az az érzékük kifinomodott, hamar felismerik, hogy a potenciális üzleti partnerek közül kiket lehet komolyan venni, és kiket nem. „Nincs olyan, hogy egyik napról a másikra hatalmas üzleteket kötünk. Sokkal nagyobb eséllyel születik azokkal tényleges és jó üzlet, akikkel nagyon sokat kell küzdeni, mint azokkal, akik könnyen jönnek, és sokat akarnak. Azzal még soha nem kötöttünk üzletet, aki egyből egy konténer szappant akart berendelni.”
Itthon a Douglas parfüméria a legerősebb értékesítési csatornájuk, de ott vannak a repülőtéren, ötcsillagos hotelekben és azokban a boltokban, ahol sok turista vásárol. „Öldöklő a verseny a prémium kategóriában, mert nagyok a versenytársak, és erős brand, illetve száz–százötven éves gyártói és piaci tapasztalat áll mögöttük. Az ő termékeiket szinte lehetetlen arrébb tenni a polcon, ha be szeretnénk kerülni.”
Zador Europe Kft. Alapítás: 2014 Tulajdonosok: Bokrosi Máté, Florián Bence Árbevétel (millió forint) 2021 48,6 2022 90,8 2023 92,0 Adózott eredmény (millió forint) 2021 2,9 2022 9,7 2023 n. a. Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
„Sok ötlete volt, a fából is vaskarikát akart csinálni” – jellemzi néhai édesapját Seiwerth Márton. Nővérével, Annával huszonévesen örökölték meg a családi vetőmagcéget, a Lajtamagot. Erre egyikük sem volt felkészülve, aztán beletanultak.
Bő másfél évszázaddal azelőtt, hogy Andrea Bocelli a 90-es évek közepén világszerte befutott a Time To Say Goodbye című romantikus dallal, családját már jól ismerték agrárgép-vállalkozásáról egy kis toszkán településen. Traktorvásárlók helyett az elmúlt csaknem húsz évben nyaranta tízezres turistatömeget vonz a Bocelli név Lajaticóba: a falu végi Teatro del Silenzio nevű szabadtéri színházban minden júliusban sztárvendégekkel lép fel a híres tenorista. Pár éve fia, Matteo is belépett a showbizniszbe, nemrég az Oscar-gálán énekelt apjával – hamarosan pedig Zalában dalol.
Lehet nagy az országkockázat, remeghet a kisbefektetők keze, bizalmatlankodhatnak a nagy alapkezelők, és jöhetnek krachok, semmi sem veri az OTP-t a tőzsdén. Miért? És meddig?
