A 2024-es SIRHA-n bemutatott ERWIN Smart Ice Cream Scoop egy magyar termékfejlesztés eredménye, amely nem csupán új szintre emeli a fagyizók üzleti hatékonyságát, hanem forradalmasíthatja a vendéglátóipart is. Ez az innováció nem csupán egy egyszerű eszköz; a Szabó Ervin által megálmodott és két évig tartó fejlesztés eredményeként létrehozott okos fagyiadagoló kanál teljesen új dimenziót nyit […]
A 2024-es SIRHA-n bemutatott ERWIN Smart Ice Cream Scoop egy magyar termékfejlesztés eredménye, amely nem csupán új szintre emeli a fagyizók üzleti hatékonyságát, hanem forradalmasíthatja a vendéglátóipart is. Ez az innováció nem csupán egy egyszerű eszköz; a Szabó Ervin által megálmodott és két évig tartó fejlesztés eredményeként létrehozott okos fagyiadagoló kanál teljesen új dimenziót nyit meg a vendéglátóipari folyamatok menedzselésében.
Az ERWIN Smart Ice Cream Scoop egyesíti magában a legújabb elektronikus és szenzortechnológiákat, melyekkel az eladási munkafolyamat zavarása nélkül, automatikusan, pontosan és megbízhatóan méri ki a kiadott gombócokat. A hagyományos adagolókhoz képest ez az eszköz többet tud, mint pusztán a nyomás alapján mérni a fagyi mennyiségét, az egész mozdulatra betanítva pontosan számolja, rögzíti és továbbítja az eladott gombócok számát. Így lehetővé teszi a fagyizó tulajdonosai számára, hogy valós idejű adatok alapján tervezzenek, és biztosak legyenek abban, hogy a munkavállalók pontosan végzik a munkájukat.
Az innováció mögötti elképzelést és fejlesztést Szabó Ervin irányította, aki több mint két évtizedes vendéglátós tapasztalattal rendelkezik
A magyar Proofminder mesterséges intelligenciát használva segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és ennek megfelelően, célzottan avatkozhassanak be. Négy kontinensen dolgoznak együtt a termelőkkel.
„Irodájuk sem volt még, amikor leszerződött velük Franciaország egyik legnagyobb agrárcége” – ezzel a címmel írtunk tavaly a 2021-ben alapított Proofminderről a Forbes.hu-n. A mesterséges intelligenciával (AI) támogatott gépi látástechnológiai platformot fejlesztő cégnek azóta irodája is van, meg még több ügyfele négy kontinensen. A magyar alapítók – Vancsó Ambrus, Havas Norbert és Simon Levente – és csapatuk megoldásával a gazdák a levelek, tövek szintjén követhetik, hogy mi történik termőföldjeiken, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyre juttathassák ki a szükséges hatóanyagokat. Megbecsülhetik a terméshozamot, figyelhetik a felbukkanó betegségeket, a gyomokat és még számos más tulajdonságot.
A széles körben elterjedt precíziós mezőgazdasági megoldások főleg műholdképalapúak, így nem tudnak megbirkózni a nagy felbontású, közelebbről készített képfelvételeket igénylő feladatokkal, ezt hidalja át a Proofminder. A cég a kezdő körben négyszázezer euró befektetést kapott az Impact Venturestől. Számos nemzetközi agrárszakmai díj mellett bekerültek a legnagyobb észak-amerikai agrárstartup-akcelerátor, az SVG Ventures Thrive programjába is. A monitorozott földterületek nagyságában évről évre nagyságrendi ugrás volt, tavaly már több ezer hektárnyi földterületen használták technológiájukat Indiától Perun át Brazíliáig. „Ezer hektárra, ha kinézel, ott már nem látod a végét” – érzékelteti a nagyságrendeket Vancsó Ambrus. Ügyfeleik között van például a globális óriás Corteva és a Csányi család Bonafarmja is. Idén a tervek szerint már bőven több mint tízezer hektáron dolgoznak világszerte.
Az utóbbi egy-két évben szolgáltatásaik közül a foltpermetezésre (precíziós permetezés, csak oda juttatják ki a vegyszert, ahová feltétlenül szükséges), és a vetőmagtermelés támogatására volt kiemelkedő igény, illetve számos kutatás-fejlesztési projektjük lett a piaci igényekhez igazítva.
Gyomfelismerés borsóban A technológia kulcsa itt az úgynevezett green on green gyomtérkép, ami nagy előrelépés a most használatos green on brown megoldásokhoz képest. Utóbbival csak akkor ismerik fel a gyomot a hasonló rendszerek, ha más színűek, mint a környezetük és nem illenek oda. Ilyenek például a kapás növényeknél a sorközben vagy a száraz tarlón, aratás után frissen kelő zöld gyomok. A Proofminder rendszere – ami a startup szerint színvonalában vetekszik a világ legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójának nemrég bejelentett megoldásával – viszont a drónok képein akkor is felismeri és megkülönbözteti a gyomokat, ha ugyanolyan zöldek, mint a növénykultúra. Ilyen például a kukoricában az egyre terjedő fenyércirok vagy a borsóban a rettegett csattanó maszlag.
A gyomok detektálása után következhet a precíziós, csak a gyomokat érintő permetezés (ez sokkal költség- és környezetkímélőbb megoldás, mert nem kezelnek csak ott, ahol feltétlenül kell) akár drónnal, akár olyan hagyományos permetezővel, ami képes kezelni GPS-koordinátákat, mondta el Szirmai Balázs a Proofminder kutatási és fejlesztési vezetője.
Narancs, avokádó, faiskola A cég egyre több, nem hagyományos szántóföldi vonatkozású megkeresést kap a világ minden tájáról, van példa narancs- és avokádóültetvény monitorozására Brazíliából, ananász termésbecslésére Ausztráliából, de különböző erdészeti feladatokkal is megtalálják őket. Erre példa az alábbi csemetekert az Egyesült Államokból.
Ebben a Washington állambeli faiskolában több száz hektáron nézik meg, hogy a tavasszal kiültetett több százezer fenyőből mennyi eredt meg, és mennyi élte túl a telet, hogy hogyan fejlődnek, és milyen magasak lesznek. A fák pontos nyilvántartása ősszel megkönnyíti a tulajdonosoknak az értékesítést – korábban pontos leltár hiányában jelentős felesleggel dolgoztak.
Indiai kacskaringók Indiában több megoldásukra is hatalmas igény van. „Jó pár tízezer hektáros árajánlatot kiadtunk” – mondja Ambrus. Elsősorban a vetőmagtermelés minőségbiztosításában és a hozamelőrejelzésben használják megoldásaikat. India legnagyobb vetőmagtermelő cégével, a Nuziveedu Seedsszel is együttműködnek.
A helyi sajátosságok – sok a kicsi, gépesítés nélküli birtok – eléggé megnehezítették a munkát, szinte minden parcella másmilyen volt: az egyik hemzsegett a gyomnövényektől, a másikon pálmafák nőttek összevissza, a harmadikon kacskaringós vonalba vetették a növényt. Olyan is volt, hogy a hibridkukorica-földön kézzel ragasztottak fel címereket a növényekre, hogy teszteljék az algoritmus pontosságát. A Proofminder rendszere végül minden akadályt sikerrel vett.
Hagyma termésbecslés Mivel a Proofminder platformja rugalmas, akár egy hét alatt megtanítják a mesterséges intelligenciát egy-egy új növény felismerésére, vagyis kevés adatból is hamar használható eredményt tudnak szolgáltatni. Egy spanyolországi hagymatermesztő kereste meg a céget, hogy segítsenek megbecsülni a termést ebben a ritka szántóföldi kultúrában. Gyors felvételezés és tanítás után nemhogy egyesével meg tudták számolni a hagymatöveket, hanem több méretkategória szerint szét is válogatták őket, így nagyon pontos becslést tudtak adni a várható termésről.
Írta: Litkai Gergely A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Májusban Sásdi Helga tér vissza! Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így […]
LEAD A Forbes a teljesítmények mögötti emberi történeteket mutatja be és azt a kontextust, amiben ezek az eredmények létrejönnek. Célunk egy olyan közösség létrehozása, ami tudatosan lép előre és fejlődik – de történeteinkkel nemcsak őket akarjuk összekötni, hanem inspirálni mindenkit, hogy elhiggyék: ilyen út bárki számára bejárható.
Gyengélkedő ipar, már az év elején elszálló költségvetési hiány, romló növekedési várakozások. Nem indult jól az év, de legalább magasabb szintre emelkedett a kormány és a jegybank vitája is, csak a 400-as forint ijesztő közelsége tekerte le a hangerőt. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Lehet nagy az országkockázat, remeghet a kisbefektetők keze, bizalmatlankodhatnak a nagy alapkezelők, és jöhetnek krachok, semmi sem veri az OTP-t a tőzsdén. Miért? És meddig?