Tavaly kb. 325 milliárd forintot költöttek az itthon forgatott filmekre és sorozatokra – 2022-ben még csak 250 milliárd környékén. Olcsó szakértelem, profi magyar szervizcégek, növekvő stúdiókapacitás, látványos külső helyszínek és persze az amerikaiaknak is csábító filmes adókedvezmény. Hollywood régóta hazajár ide, Európa második legnagyobb filmgyártója lettünk az Egyesült Királyság után. A kultúrpolitika a magyar filmművészetet korlátok közé szorítja, de közben a legnagyobb produkciók jönnek Budapestre. Tíz nemzetközi film vagy sorozat, amire sok pénzt költöttek itthon.
1. Dűne-franchise A két film és a készülő Prófécia című előzménysorozat: 126,5 milliárd forint A sci-fi két másik fontos forgatási helyszíne Jordánia és Abu-Dzabi sivataga. A két mozifilm költségvetése kb. 355 millió dollár, és több mint egymilliárd dollár jegybevételt termelt világszinten. Már készül a harmadik rész.
2. Halo-sorozat A két évad: 125,3 milliárd forint Majdnem tíz évig fejlesztették a projektet Steven Spielberg produceri közreműködésével, mire a legendás xboxos videójátékból végre méregdrága streamingsorozat lett százmillió dolláros nagyságrendű büdzséből. Itthon a SkyShowtime-on látható. Épp most kaszálták el a sorozatot.
3. FBI: International A három évad: 60 milliárd forint A szervezet budapesti elitegységéről szól a széria, a CSI és az NCIS mellett a világ harmadik kedvenc bűnügyi tévésorozata.
Régóta várt a megújításra, és most ötcsillagos hotelként nyit újra az egykori Radetzky-laktanya. Az elsők között, az egyik tervezővel, Gunther Zsolttal jártuk be a pincétől a padlásig.
Kevés olyan épület van Budapesten, aminek sztorijában annyira koncentráltan benne van három évszázad magyar történelme, mint ebben a Bem téri házban. Az 1840-es években egy klasszicista stílusú gabonatárolót és sütödét építettek a telken. Jó fél évszázaddal később laktanyává alakították át, ekkor kapta nevét is Joseph Wenzel Radetzky cseh származású grófról, osztrák tábornagyról. Ne valami gyönyörű parancsnoki épületnek képzeljük el díszlépcsőházzal és bálokkal, egyszerű legénységi szállás volt, ahonnan kordában tartották a korábban lázadozó budaiakat.
Az igazi fordulatok a 20. században kezdődtek, az épület az első világháború idején hadikórház, a város német megszállása alatt a Gestapo egyik központja volt. Helycserés támadással később az Államvédelmi Hatóság, a Munkásőrség és az MSZMP II. kerületi pártbizottsága vette birtokba, 1956-ban pedig innen, a Bem térről indult ki a forradalmi események egy része. Az egyik szárnyban a 60-as évektől általános iskola is működött, a rendszerváltás után a Magyar Demokrata Fórum budapesti székháza volt. A 2010-es években egy szlovák befektető, a HB Reavis vette meg, aztán eladta a – részben Scheer Sándor Market-vezér tulajdonában álló – Blue Urban Elegant Kft.-nek.
Az eredeti falakból nem sok maradt meg, ami komoly vitákat váltott ki a sajtóban. A beruházással eltűnt a műemléképület egy része, másrészt az is igaz, hogy a régi házba, a keskeny folyosók közé nem lehetett mai funkciókat telepíteni – ma már senki sem akar sem gabonát, sem legénységet deponálni a város közepén. A telken így épülhetett fel egy hatalmas, húszezer négyzetméteres irodaház, előtte, a tér felé eső oldalon pedig egy ötcsillagos szálloda, a nemzetközi InterContinental Hotels Group portfóliójának eleme. A tulajdonosi hátteret ismerve nem meglepő, hogy a háztömbnyi együttest a Market Építő Zrt. építette.
A 3h Építésziroda (Gunther Zsolt, Csillag Katalin) által tervezett ház a klasszikus és a kortárs jegyeket ötvözi. A belsőépítészeti tervek a magyar iroda és Marcel Wanders együttműködésében születtek. Ez azt is jelenti, hogy a holland sztárdizájner utolsó munkájáról van szó, ugyanis irodája – a korábban ismert formában – befejezte működését.
Homlokzat A tér felől teljesen megújult a homlokzat. Itt egy-egy nyílást jobban megnyitottak, hiányzik néhány öntöttvas falikar és más faldísz, de alapvetően maradt egy nagy, zárt, nehéz tömeg. Az egyetlen szembetűnő változás a csodaszarvasos díszkapu, na, és persze a felirat. A tér megújítása még várat magára.
Szobák Az épületben 127 szállodai szoba és 11 lakosztály jött létre, a dizájn részben a közeli Duna-partra reflektál, mitikus tengeri lényekkel, víziszörnyekkel, nagy halak csontvázával, halászokkal, hatalmas hullámokkal, a háborgó folyóval. Wanders szokása, hogy amikor megbízzák egy munkával, mindig elmegy az adott város egyik könyvtárába, és onnan gyűjt inspirációt. Így történt itt is, a régi könyvekből sok apró ötlet került a belső terekbe. Ebből született többek közt a híresnek eddig nem nevezhető dunai polip is.
Bár A dizájner képességeit dicséri, hogy a teret úgy tudta felosztani, hogy sokféle hangulat fogadja az embert: bárszék, éttermi székek, süppedős fotelek sokszor csak pár méterre egymástól, mégis működik a sok atmoszféraváltás. Gunther Zsolt szerint is nagyon eklektikus a belső. „Gyakorlatilag a giccs határáig megy el, de nem lépi át ezt a határt. A római limes, a közeli törökfürdők, a Monarchia-beli laktanya, egy ilyen történelemmel bíró területen indokolt eklektikus térsort létrehozni. És szerintem ez az egésznek a nagyszerűsége, hogy kicsit helyenként sok, de nem unod magad egyáltalán.”
Lobby A tervező figyelmét láthatólag megragadta a csodaszarvas és a turul sztorija, mindenfelé feltűnik a két mesés állat – a lobbyban szobor formájában is. Az étterem az Agos nevet kapta, ami a régi ágos magyar szóból eredeztethető, ágas-bogas, lombos teret jelent. Ezen át jön be a szarvas az erdőbe. Sokfelé megjelenik az eddig még senki által sem látott misztikus lény, a dunai huso is. „Marcel Wanders a határokat feszegeti, a túlcsordulás, a díszítés irányába. Mi pedig nem erről vagyunk híresek, hanem inkább a racionalitás, egyfajta reduktív dizájn irányba megyünk el. És ez a kettő találkozik itt. Érdekes, hogy mi ezzel abszolúte tudunk élni, a közös munka pedig megtermékenyítőleg hatott ránk” – mondja Gunther Zsolt.
Belső udvar Az udvar legérdekesebb része az – a kicsit Hollandiára is utaló – üvegház a csodaszarvas szobra fölött, ami egyben a lobby bevilágítója is. Maga a vasszerkezet lehetett volna filigránabb is, de a funkcióját ellátja.
Tetőterasz A bár asztalaitól látszik a Halászbástya, a Citadella, a Vár. Mi kell még?
Vágó Réka után Kerényi Virággal, most pedig a Daalarnával hoztatok létre közös almárkát. Talán meguntad, hogy a Batzra túlságosan ráragadt az „anyukám papucsa” címke? Teljesen más rétegeket érünk el ezekkel a kollaborációkkal. Amikor Kerényi Virág tizennyolc karátos arannyal bevont szegecsekkel díszített papucsait megláttuk, mi is meghökkentünk, milyen vadak. De az derült ki, hogy a letisztultabb lábbeliink mellett helyük van […]
Sebestyén Balázs beelőzte Majkát. Pont, amikor Azahriah mind a huszonkilencüket. A szakács, aki elvált, és a körömlakkos, aki a Nagy Őt kereste. A zeneipar ifjú titánjai, akik nem félnek forintosítani posztjaikat. A legismertebb, legprofibb, leghitelesebb hírességek, akiknek márka lett a nevükből. A tizenegyedik celeblista.
Miskolci gyökerek, cseh–magyar fúzió, közel-keleti terjeszkedés. Itt tart ma a Finshape, aminek fejlesztéseit azok is használják, akik sose hallottak a cégről.
Goszleth Marcell gyerekkorában legóból épített kishajójára ragasztott zörgős papírvitorlát. Aztán komolyabbra vette a figurát, és ma már Józsa Márton és Kelemen Tamás vitorlázókkal közös cége, a Hunsails készíti az idén ötödször is Kékszalag-győztes Fifty-Fifty vitorláit is.