Túra – így mondják azt a menetrend szerinti kört, amit a sárga Family Frost-hűtőkocsik megtesznek. Több mint harminc éve viszik házhoz a jégkrémet és a mirelitet országszerte. Nemcsak az autók színe és dizájnja nem változott az elmúlt évtizedekben, hanem a szignál sem. Utóbbi épp annyira hozzátartozik a vidéki Magyarországhoz, mint a kakaskukorékolás – ha nem is olyan gyakori.
Több tulajdonosváltás után lassan tíz éve magyar kézben van a cég, és sikeresebb, mint valaha.
Elgördül a függöny, kezdődik a Friderikusz show, 1993-at írunk. Felcsendül a Family Frost-autók jól ismert szignálja. Igen, az, amire most is gondolsz, és ami alá legtöbben a „szólj anyádnak, hozzon pénzt!” szöveget mormolják. Vannak dallamok, amik legalább annyira beleégnek az agyunkba, mint mondjuk a MÁV-szignál. Csigalassan gördül be a tévéstúdióba a sárga fagylaltoskocsi. Benne és a tetején ülnek, mellette még több integető gyerek halad. Aztán a kormány mögül fekete-fehér csíkos pólóban kipattan Friderikusz Sándor: „Mit meg nem tesz az ember azért, hogy egyszer fagyis kocsival érkezzen a saját show-jába. Ez volt minden álmom.”
Nem sokkal korábban indult el Magyarországon az akkor még német tulajdonú Family Frost. Röviddel a rendszerváltás után igazi kuriózumnak számított, hogy házhoz jött a jégkrém.
Alföldi tanyáktól a Gellért-hegyig Schattmann Attila nagy alumíniumlétrával a kezében áll a Sóskúti Ipari Park egyik üres telkén, pár perce parkolt le a fagyiskocsival. A létrán most nem gyerekek, hanem főnöke, Félix Miklós, a Family Frost Kft. főtulajdonosa mászik fel az autóra a fotózás kedvéért. „Álló helyzetből ülőbe, aztán kicsit jobbra, kicsit balra, majd megint fel!” – fotósunk, Belicza Laci instruálja Miklóst a magasban. „Látják, így kell letakarítani az autó tetejét – somolyog az orra alatt Attila. – Csak viccelek. Nagyon jó főnök a Miklós.”
Régóta várt a megújításra, és most ötcsillagos hotelként nyit újra az egykori Radetzky-laktanya. Az elsők között, az egyik tervezővel, Gunther Zsolttal jártuk be a pincétől a padlásig.
Kevés olyan épület van Budapesten, aminek sztorijában annyira koncentráltan benne van három évszázad magyar történelme, mint ebben a Bem téri házban. Az 1840-es években egy klasszicista stílusú gabonatárolót és sütödét építettek a telken. Jó fél évszázaddal később laktanyává alakították át, ekkor kapta nevét is Joseph Wenzel Radetzky cseh származású grófról, osztrák tábornagyról. Ne valami gyönyörű parancsnoki épületnek képzeljük el díszlépcsőházzal és bálokkal, egyszerű legénységi szállás volt, ahonnan kordában tartották a korábban lázadozó budaiakat.
Az igazi fordulatok a 20. században kezdődtek, az épület az első világháború idején hadikórház, a város német megszállása alatt a Gestapo egyik központja volt. Helycserés támadással később az Államvédelmi Hatóság, a Munkásőrség és az MSZMP II. kerületi pártbizottsága vette birtokba, 1956-ban pedig innen, a Bem térről indult ki a forradalmi események egy része. Az egyik szárnyban a 60-as évektől általános iskola is működött, a rendszerváltás után a Magyar Demokrata Fórum budapesti székháza volt. A 2010-es években egy szlovák befektető, a HB Reavis vette meg, aztán eladta a – részben Scheer Sándor Market-vezér tulajdonában álló – Blue Urban Elegant Kft.-nek.
Az eredeti falakból nem sok maradt meg, ami komoly vitákat váltott ki a sajtóban. A beruházással eltűnt a műemléképület egy része, másrészt az is igaz, hogy a régi házba, a keskeny folyosók közé nem lehetett mai funkciókat telepíteni – ma már senki sem akar sem gabonát, sem legénységet deponálni a város közepén. A telken így épülhetett fel egy hatalmas, húszezer négyzetméteres irodaház, előtte, a tér felé eső oldalon pedig egy ötcsillagos szálloda, a nemzetközi InterContinental Hotels Group portfóliójának eleme. A tulajdonosi hátteret ismerve nem meglepő, hogy a háztömbnyi együttest a Market Építő Zrt. építette.
A 3h Építésziroda (Gunther Zsolt, Csillag Katalin) által tervezett ház a klasszikus és a kortárs jegyeket ötvözi. A belsőépítészeti tervek a magyar iroda és Marcel Wanders együttműködésében születtek. Ez azt is jelenti, hogy a holland sztárdizájner utolsó munkájáról van szó, ugyanis irodája – a korábban ismert formában – befejezte működését.
Homlokzat A tér felől teljesen megújult a homlokzat. Itt egy-egy nyílást jobban megnyitottak, hiányzik néhány öntöttvas falikar és más faldísz, de alapvetően maradt egy nagy, zárt, nehéz tömeg. Az egyetlen szembetűnő változás a csodaszarvasos díszkapu, na, és persze a felirat. A tér megújítása még várat magára.
Szobák Az épületben 127 szállodai szoba és 11 lakosztály jött létre, a dizájn részben a közeli Duna-partra reflektál, mitikus tengeri lényekkel, víziszörnyekkel, nagy halak csontvázával, halászokkal, hatalmas hullámokkal, a háborgó folyóval. Wanders szokása, hogy amikor megbízzák egy munkával, mindig elmegy az adott város egyik könyvtárába, és onnan gyűjt inspirációt. Így történt itt is, a régi könyvekből sok apró ötlet került a belső terekbe. Ebből született többek közt a híresnek eddig nem nevezhető dunai polip is.
Bár A dizájner képességeit dicséri, hogy a teret úgy tudta felosztani, hogy sokféle hangulat fogadja az embert: bárszék, éttermi székek, süppedős fotelek sokszor csak pár méterre egymástól, mégis működik a sok atmoszféraváltás. Gunther Zsolt szerint is nagyon eklektikus a belső. „Gyakorlatilag a giccs határáig megy el, de nem lépi át ezt a határt. A római limes, a közeli törökfürdők, a Monarchia-beli laktanya, egy ilyen történelemmel bíró területen indokolt eklektikus térsort létrehozni. És szerintem ez az egésznek a nagyszerűsége, hogy kicsit helyenként sok, de nem unod magad egyáltalán.”
Lobby A tervező figyelmét láthatólag megragadta a csodaszarvas és a turul sztorija, mindenfelé feltűnik a két mesés állat – a lobbyban szobor formájában is. Az étterem az Agos nevet kapta, ami a régi ágos magyar szóból eredeztethető, ágas-bogas, lombos teret jelent. Ezen át jön be a szarvas az erdőbe. Sokfelé megjelenik az eddig még senki által sem látott misztikus lény, a dunai huso is. „Marcel Wanders a határokat feszegeti, a túlcsordulás, a díszítés irányába. Mi pedig nem erről vagyunk híresek, hanem inkább a racionalitás, egyfajta reduktív dizájn irányba megyünk el. És ez a kettő találkozik itt. Érdekes, hogy mi ezzel abszolúte tudunk élni, a közös munka pedig megtermékenyítőleg hatott ránk” – mondja Gunther Zsolt.
Belső udvar Az udvar legérdekesebb része az – a kicsit Hollandiára is utaló – üvegház a csodaszarvas szobra fölött, ami egyben a lobby bevilágítója is. Maga a vasszerkezet lehetett volna filigránabb is, de a funkcióját ellátja.
Tetőterasz A bár asztalaitól látszik a Halászbástya, a Citadella, a Vár. Mi kell még?
„A világ egyik legszebb hoteljében vagyunk, nézz csak körbe!” – mondja büszkén Thibaut Drege, a Gresham Palota francia Gerenal Managere, és az impozáns, nagyvonalú Art Nuoveau előtérben ülve nehéz lenne nem hinni neki. Az elmúlt évek a hotel vezetése számára azzal teltek, hogy új tartalommal és identitással töltötték fel az idén húszéves szállodát, valamint a […]
Goszleth Marcell gyerekkorában legóból épített kishajójára ragasztott zörgős papírvitorlát. Aztán komolyabbra vette a figurát, és ma már Józsa Márton és Kelemen Tamás vitorlázókkal közös cége, a Hunsails készíti az idén ötödször is Kékszalag-győztes Fifty-Fifty vitorláit is.
Alig pár ország van, ahol ne tűzte volna ki képzeletbeli zászlaját. Frei Tamás huszonöt éves korára több helyen járt már, mint kortársainak és a nála idősebbeknek nagy része. Tanult Moszkvában, Svájcban, az Egyesült Államokban, aztán rádiósként és haditudósítóként, majd tévés munkái során bejárta a világot. Most is rengeteget utazik amellett, hogy négy otthona között váltogatja a bázisát. Májusban fejezte be hat hónapos legutóbbi utazását. Az elsődleges cél maga az út volt, vagy ahogy ő mondja, a középút békéjének megtapasztalása.
