Nem értem az önbizalomhiányt

„Pár perc és hívlak, csak még kezelést kapok” – küldi cseten Vincent. Magyar idő szerint péntek éjjel sikerül beszélnünk, épp a 2024–25-ös G League, vagyis az NBA kistestvérének szezonkezdete előtt. Nála, Los Angelesben süt a nap, kora délután van, itt kezdi meg második szezonját a Los Angeles Lakers fiókcsapatánál, a South Bay Lakersnél.

Apai ágon dominikai, ott is született, hatéves korában költözött haza a család. Szülei nem érezték kellően biztonságosnak a karibi szigetvilág városi környezetét ahhoz, hogy gyereket neveljenek. Már Magyarországon ismerkedett meg a kosárlabdával. „Aktív gyerek voltam, egyszerre több sportra járattak a szüleim.” Tizenkettő lehetett, amikor elhatározta, komolyabban akar foglalkozni a kosárlabdával. Fejben már akkor kitűzte a célt, az NBA-t, ösztönösen ennek rendelt alá mindent. „A bennünk rejlő tehetséget csak kemény munkával lehet igazán naggyá tenni” – ez a vezérelv kíséri mindenhová. Beérett a gyümölcs: az utánpótlás évei alatt a magyar liga domináns játékosává vált.

Minden okkal történik
Az első komolyabb áldozatot, krízist a profi szint hozta. „Hátra kellett hagynom a családomat, a barátaimat, Budapestet.” Hirtelen idősebb, fizikailag érettebb ellenfelek, csapattársak között kellett bizonyítania, a junior csapat húzóemberéből fogaskerékké vált, az első évben ez eléggé megviselte. „Végig úgy éreztem, minden megpróbáltatás okkal történik. Hogy felkészítsen arra, ami az úton várni fog.” Mégis, huszonhárom éves fejjel azt tanácsolná fiatalabb énjének, hogy legyen bátrabb, magabiztosabb, ha majd a nagyok közé kerül. Itthoni profi karrierje a Sopronban teljesedett ki, és innen találta meg álmai lehetősége is, az amerikai élvonal.