Módszertan
Hogyan készült?
Sokszínűen, vállaltan szubjektíven, úgy, hogy tudjuk: sokan mások is felfértek volna erre a listára. Csak olyanokat választottunk ki, akikről 2013 novemberi indulásunk óta írtunk már valamelyik Forbes magazinban, különszámban vagy a Forbes.hu-n, megismertük a sztorijukat, felfedeztük és azóta is követjük őket.

Ki selfmade?
Definíciónk szerint selfmade az, aki önerőből jutott nulláról az egyre, teljesítményének alapja az erőfeszítés. Volt egy jó ötlete, egyedi üzleti terve, átlagon felüli elszántsága, kitartása, karizmája, és végigvitte, amit elképzelt, sokszor a fősodorral szemben. A maga területén műfajt teremtett, új minőséget hozott létre, és nem politikai kapcsolatokból lett valaki. Életútja tiszta, nincs benne megalkuvás, törés. A maga erejéből teremtett üzletet vagy – ha nem üzleti területen mozog – márkát a nevéből, és vívott ki akár nemzetközi érvényesülést is. Munkájáért jogosan kap pénzt (sok pénzt), népszerűséget vagy a társadalmi hasznosságot elismerő megbecsülést.

Miért pont ők? Ők miért nem?
A harminchárom kicsit több, mint harminchárom: ha egy vállalkozás mögött több egyenrangú ötletgazda és alapító áll, őket egynek számítottuk. Multimenedzserek, sportolók, művészek vagy tudósok, akik „szimplán” utánozhatatlanul jók a maguk területén, de tudatosan céget vagy énmárkát nem építenek, nem kerültek most fel erre a listára. Beválogattunk viszont több olyan nőt, aki nem üzleti sztár, nem celebritás, nem húzónév, a nagy nyilvánosság kevéssé ismeri, de „megcsinálta”. Teljesítményüknek pénzben kifejezhető értéke van – büszkék vagyunk rá, hogy sokukról mi írtunk a magyar sajtóban először, mi fedeztük fel és mutathattuk be őket. Mind mögött ott van a wow! faktor.

A tettre vágyó

Egyszerre hordja az üzleti és a civil sapkát, és meggyőződése, hogy a világ lehetne jobb, mint amilyen. Pistyur veronikában ellenállhatatlan tettvágy van, megvalósítja, amire más csak gondolna, hogy de jó lenne egyszer majd megtenni.

Írta: G. Tóth Ilda

Annyira magas az autonómiaigényem, hogy ha valamilyen döntési helyzetbe kerültem, mindig azt az utat választottam, amin a magam uraként járhattam. Nem arról van szó, hogy ne tudnék alkalmazkodni kész struktúrákhoz, de egy idő után mindig elkezdem átformálni” – mondja Pistyur Veronika, a Bridge Budapest Egyesület és az Oktogon Ventures társalapítója.

Az Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő szakán végzett, és már tévésként is hamar eljutott oda, hogy nem sodródik tovább egyik szerkesztőségből a másikba, újabb és újabb kész produkciókhoz. Alig volt több huszonötnél, amikor úgy döntött: ő is tud műsort készíteni. Az első saját gyártású műsora a tabutémákat feszegető Strucc című magazin volt. „A naivitás és az idealizmus mellett pragmatikus is vagyok, és azt gondoltam, olyan tartalmakkal kell eljutni tömegekhez, amiknek van értékük.”

Céltudatosságát jól mutatja, hogy már első egyetemi éve nyarán dolgozott. Akkoriban indultak a kereskedelmi televíziók Magyarországon, és ő mindent elvállalt az RTL-nél. Megtanult keményen dolgozni, és rutint szerzett abban is, hogyan kell beosztani az időt úgy, hogy mindenre jusson. Akkor is izgatta már, ami ma: mindig másképp látta a bennünk rejlő potenciált, mint az emberek többsége. Azt mondja, nem az ő felfedezése, hanem tény, hogy a világban a problémák megoldásának zöméhez rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások, csak az a kérdés, hogy hogyan használjuk fel őket.

A 2010-es évek elején mentornak hívták a Kitchen Budapest startupprogramjába, ezen keresztül ismerkedett meg a Prezi-alapító Árvai Péterrel, akivel – és még pár prominens startuppal és startupperrel – megalapították a Bridge Budapestet. Az etikus üzleti kultúra építéséért a Vera nevétől elválaszthatatlan egyesületnél senki sem tett többet az országban. A 2017-ben kidolgozott „vállalható üzleti kultúráért” minősítési folyamatán már több mint ezer cég ment át, és tavaly elkészült az első Legacy Leader felmérésük is.

„Tíz év alatt jutottunk el oda, miként kéne közelebb jutni ahhoz a vízióhoz, amit induláskor megfogalmaztunk: hogy a teljesítmény- és tudásalapú önbizalom az üzleti kultúra formálódásán keresztül hogyan vezethet sikeresebb létezéshez és országhoz” – mondja. Szerinte ez leginkább a vezetőkön és a vezetői szemléleten múlik. Ma már nem engedhető meg, hogy kizárólag személyes agenda érdekében épüljenek vezetői karrierek. A fiatal generációknak talán úgy tűnik, mintha ez egyértelmű lenne, de a Bridge-ben szerzett tapasztalatok alapján még sokat kell beszélni róla, hogy norma legyen: ha valaki úgy dönt, vezető lesz, annak a lehetőségeit és a felelősségét is az első pillanattól tudatosan kell megélnie.

Bridge-beli alapítótársa, Fehér Gyula 2017-ben felkérte, hogy az Oktogon Ventures nevű kockázatitőke-cégében is legyen partnere, mivel Verának van egy hatodik érzéke, és évekkel előre megmondja, melyik magyar startup fog berobbanni. Másfél év stratégiakészítés, fundraising, befektetésipolitika-kitalálás következett, és hamar abban a helyzetben találta magát, hogy választania kell: Bridge vagy Oktogon. Egy évig kereste az utódját a Bridge-hez, de a jelölt az utolsó pillanatban visszalépett.

És Vera akkor rájött, hogy nem is akar elmenni. „Mondtam a srácoknak, ha ők viselhetnek több sapkát, akkor nekem miért kellene választanom. Elég könnyen váltok a szerepek között. És egy idő után érték lett, hogy egyszerre foglalkozom az üzleti és a civil világgal.”

Az utóbbi időben szép csendben visszatér ifjúkori álmához, a filmezéshez is. Erre is lett egy listája (például a budapesti kávézókon felül): történeteket gyűjt. És amikor megkérdezem, legújabb szenvedélyét melyik munka helyére illesztette be, nevet. Természetesen nem adott fel semmit, amikor Gyárfás Dorkával elindította a Memoria Collection nevű személyes történelmi archívumot. Vera a producer, és akár hétköznapi emberekről, a családjuk felkérésére, akár legendás cégalapítókról vagy települések fontos idős lakóiról készítenek életútfilmeket.

„Popper Péter egyszer az egyetemen játékból jósolt nekünk, és nekem azt mondta, hogy egész életemben történeteket fogok mesélni. Végül is minden munkámmal ezt teszem: annak a világnak a történeteit mesélem, ami másként is lehetne. Mert abban vagyok erős, hogy észreveszek más nézőpontokat.”

A szerény

Rácz Judit elsőnek kezdett Magyarországon a tudatos bőrápolásról szóló ismeretterjesztésbe, először videókkal, aztán nagy nemzetközi márkák behozatalával. Még nagyobb dobása lett a márkája, a Geek & Gorgeous, amivel néhány év alatt milliárdos céget épített.

Írta: G. Tóth Ilda

„A szerencse szerepét a legtöbb ilyen sztoriban nem lehet elvitatni” – kezdi a rá jellemző szerénységgel Rácz Judit, a Skinsmart és
a Geek & Gorgeous alapítója. Csak úgy szoktuk nevezni, hogy a leghalkszavúbb Forbes-arc, és amikor a selfmade-ségről kérdezem, végképp a véletlenekre fogja a sikerét.

Hobbiból kezdett a tudatos bőrápolással foglalkozni, és ma már négymilliárdos árbevételű cége van. Azt mondja, sosem gondolta volna, hogy az ismeretterjesztésre indított weboldalát ennyien fogják követni, azt meg végképp nem, hogy ötlete ilyen nagy utat jár be. Mára elvitathatatlanul a klinikai kozmetikumok első számú szakértőjévé vált Magyarországon, ha ez nem is látszik, miután az utóbbi években a nagy kozmetikai cégek is mind piacra dobtak hasonló termékeket.
„Egyszer olvastam valahol, hogy elindítani egy weboldalt olyan, mintha a sivatag közepén nyitnál boltot. Felesleges izgulnod, amikor kinyitsz, mert semmi sem fog történni. Nem megy oda út, nem jár arra senki. Neked kell az infrastruktúrát kiépítened hozzá” – mondta első vállalkozása, a Krémmánia indulásáról. 2010. július elsején nyitotta meg a különböző kencék adatbázisául szolgáló véleménymegosztó oldalt, a dátumra azért emlékszik pontosan, mert az „apolka” felhasználónév regisztrációja máig jól láthatóan jelöli a mérföldkövet.

Judit ekkoriban informatikus volt Svájcban, és rettenetesen szenvedett a pattanásos bőrétől. A natúrkozmetikumok hőskorában viszont tudatos bőrápolásról nem nagyon voltak fellelhető magyar tartalmak, így elkezdett idegen nyelvű fórumokat bújni, és blogot indított a még ismeretlen fogalmakról, például a kémiai hámlasztásról és a reti­nolról. Hogy fokozza a fogyasztói tudatosságot, részletes termékösszetevő-leírásokat töltött fel az adatbázisban levő krémekhez. Utóbbiakat, ahogy illik, sutyiban fotózta le hazai drogériaturnéin, majd Svájcban pötyögte be a webre.

„Nagyjából fél óráig csinálhattam a képeket, aztán észrevett a biztonsági őr, és kidobott a fenébe” – meséli. A Krémmániát végül a Central Médiacsoport vásárolta fel 2014-ben, irányításuk alatt az ország egyik legnépszerűbb véleményező fórumává, kategóriájának megkerülhetetlen óriásává nőtt. Judit szerint a mostani népszerűség benne volt a koncepcióban, ám az ezt kiszolgáló, hosszú távú üzleti modell kiépítésére már nem lett volna képes. Még az első hirdetések elhelyezésétől is egy hétig depressziós volt, a látogatottság ellenére pedig a Krémmánia nem hozta, csak vitte a pénzt.

Judit 2017-ben elindította a Skinsmartot, és elsőként az amerikai Paula’s Choice termékeit kezdte Magyar­országon forgalmazni. Majd megszerezte még pár külföldi márka viszonteladói jogát, többek között a londoni The Ordinaryét, amivel rögvest napi ötven–hatvan rendelésre ugrott a forgalom, a nehézkesen beszerezhető szállítmányt rendszerint szétkapkodták. Az online bolt mellett rendre gyártotta az ismeretterjesztő videókat.

Legnagyobb dobása azonban a Helia-D-vel fele-fele arányban tulajdonolt vállalkozás, a Geek & Gorgeous lett, miután Budaházy Péter, a magyar kozmetikai óriás tulajdonosa meghallotta Judit hírét, és megkereste. Judit a közös munkába is hozta a korszellemet: a Geek a klinikailag bizonyított hatóanyagú receptekre támaszkodik.

Az első saját termékek bő kétéves fejlesztés után, 2017-ben jelentek meg, és a cég rövid idő alatt igazi siker lett, 2023-ban egyetlen év alatt hatvan százalékot nőtt, a Helia-D-t már 2022-ben lekörözte. A felfutás 2019-ben kezdődött, mert akkor még nem ugrottak rá a nagy gyártók a klinikailag tesztelt hatóanyagokkal hódító kozmetikumokra. „Ma már biztos nem indítanék ilyen brandet, mert mindenki ezt csinálja.”

Judit éppen Németországba készül, január eleje óta ugyanis a nagyobb német DM-ek is forgalmazzák a Geek több termékét. „Nem tudjuk, hogyan figyeltek fel ránk, bár egy viszonteladóval már dolgozunk egy ideje Németországban, így végül is ismerik a márkát arrafelé, beszélnek róla bőrápolási körökben.” Azért dobott egy hátast, amikor az első megrendelést megkapta: nagyobb mennyiségről szólt, mint amennyi a magyar DM-től szokott jönni. „Ott nem tudnak raklapnál kisebb mértékegységet” – nevet. (Egy raklapra több ezer tétel fér el, termékmérettől függően van, amiből kétezer, másból ötezer.)

Azt mondja, szerencséje, hogy a Helia-D a gyártástól a logisztikán át az adminisztrációig mindent elvégez, mert ő ezeket úgysem szereti, így marad ideje a termékfejlesztéssel és a márkaépítéssel foglalkozni. Most éppen egy peptidszérumon dolgozik, és még az is lehet, hogy hosszú szünet után újra előáll egy oktatóvideóval a Skinsmarton – a peptidekről. „Jól tudok fókuszálni arra az egy-két dologra, ami éppen a legfontosabb. Akkor veszítem el az érdeklődésemet, ha valami elér a stagnáláshoz.” Úgy tűnik, a Geek még messze van ettől.

A többszörösen selfmade

Modellkarrier után sikeres butikbiznisz, majd filmkészítés, pár éve multivitamin-gyártás, és már látja a következő dobást is. Hiszen Pataki Ági még alig múlt hetven.

Írta: Fekete Emese

A terv az volt, hogy normálisan indul a karrierje. A jó tanuló kislány egyetemre megy, lesz egy munkahelye, lépdel majd a ranglétrán, vagy ha nagyon ficánkol, esetleg több munkahelye lesz. Csakhogy Pataki Ági hirtelen felindulásból modell lett, méghozzá elég sikeres, a rendszerváltás előtti kor ikonja. „És elvesztettem a jövőt – mondja ma. – A jelen nagyon érdekes, izgalmas és szexi volt, főleg a 70-es évek bezártságában, de rájöttem, hogy innen nincs tovább.”

Persze volt, csak elő kellett húznia hozzá a benne szunnyadó selfmade-séget, és húsz év után újra ki kellett találnia magát. Olyat keresett, ami érdekli, amit ismer, és ahol felépül körülötte egy network: vagyis a divat­szakmát. A 80-as években ez erősen államilag dominált terep volt, de kellő kreativitással remek kitörési pontot adott a butikvilág. Itt szabadság volt, jobb élet, önállóság és siker – a Váci10-re mindez állt.

Budapest legendás butikja lett az akkor igen menő Váci utca 10. alatt, ahol – bár még nem ismerték egymást – a kor celebjei mellett Varga Eszter (másik címlapos selfmade alanyunk) is rendszeresen vásárolt. „Azért volt ennyire sikeres, mert nem egyedül csináltam – mondja Ági –, hanem találtam egy partnert.” Sztremi Ilona hozta a szakmai tudást, értett a modellezéshez, szerkesztéshez, anyagokhoz, Ági a szervezőkészségét, az infrastruktúrát, az üzleti érzékét tette bele.

A közös nevezőt a hasonló elvárások és a hasonló ízlés adta, meg egy olyan kapocs, ami azóta is, minden újrakezdésénél egyformán fontos. „A bizalom, és hogy este otthon vacsora közben is szívesen gondolok az üzleti partneremre. Mert nálam a privát és szakmai élet összefolyik, és ettől működnek jól a dolgok.”

Ugyanezt érezte, amikor sok évtizeddel később valami teljesen újba kezdett. A butikvilágnak addigra már rég leáldozott, közben rátalált egy élethosszig tartó szenvedélyre, a filmkészítésre, amit férjével, Kovács Gábor producerrel visz, és olyasminek gondol, amire sose un rá, legfeljebb vannak időszakok, amikor kiszorul belőle. És mivel a mostani (az Andy Vajna halála utáni, politikai szempontok által markánsabban vezérelt filmtámogatási időszak) is ilyen, megint keresett valamit, ami nagyon érdekli.

„Az idő szava, a kor, a társadalmi közeg, a változások, amelyek valamerre tolják az embert, és az unalom elleni vágy, az igény, hogy izgalmasan éljünk” – sorolja, mik motiválták még hetvenhez közel is, hogy Szabó Gál Bencével, a Gal vitamin névadó tulajdonosával és csapatával kitalálja a Titok multivitamint. Itt is, ahogy minden korábbi projektjénél, ő volt az ötletgazda, a kezdeményező, és azt akarta megtalálni, akit a szakmában a legjobbnak tartott, és akivel nemcsak üzletet építeni szeret, hanem időt is szereti eltölteni. „Mert az mindig fontos volt, hogy hasznos időt töltsünk, de jól.”

Két évvel a női egészséget és szépséget megőrizni hivatott Titok debütálása után most újabb tervei vannak. Tavasszal dobják piacra a multivitamin és kollagénpor férfiváltozatát, ami nem is annyira hatóanyagában vagy összetevőiben, mint inkább kommunikációjában lesz más, mint a mostani. És mivel a márka már beágyazódott és kevesebb napi elfoglaltságot ad, Ági egy kozmetikai családon is dolgozik. Az arcápolási termékeket a Helia D-vel fejleszti (ahogy egyébként egy másik selfmade címlapalanyunk, Rácz Judit is velük dolgozik), és várhatóan még idén, év végén kerülnek a piacra.

Pataki Ági élet- és üzletfelfogása működött a 80-as években, és működik ma is. Amikor szemben ül velem egy szürke hétköznapon, egérszürke sapkában, vastag pulóverben és szolid sminkben, akkor is exmodell. Nem vág fel a korával és a szépségével, de tudja, hogy ma is jobban megnézik, mint kortársait, és többet is várnak el tőle külsőleg. Van is benne némi megfelelési vágy, de mivel őszintén érdekli a divat, a szépség, az egészség és az aktivitás titka, és legfőképp az, hogy mennyiben vagyunk felelősek mindezért, ez mindent hitelesít, amihez mostanában a nevét adja. Mint ahogy az sem kong hamisan, amikor azt mondja, a váltásai, ha olykor a körülmények kényszere alatt is történtek, sosem voltak küzdelmesek. Inkább jólesők.

A közösségi

Varga Esztert coachos kérdésekkel terelték szülei a tanulás irányába, de azt, hogy jogász helyett bankár lett, egy állásinterjún feltett kérdésre adott spontán válasznak köszönheti. Két nagy exit és három évtizedes szakmai múlt sem terelte őt a nyilvánosság elé, végül mégis úgy döntött, kipróbálja, milyen, ha a tévében hoz meg üzleti döntéseket.

Írta: Bánáti Anna

A Cápák között című RTL-es üzleti reality készítői már az első évadba is hívták a bankár és executive business coach Varga Esztert, végül a hatodik évadra ért meg benne az elhatározás, hogy kipróbálja, milyen cápának lenni. Sosem volt meg benne a hazai üzletemberekre gyakorta jellemző makacs elhatározás, hogy kerülje a nyilvánosságot, de egyik szakmájából sem adódott a nyilvános szereplés.

Tíz éve társtulajdonosa a kisvállalkozásokat hitelező, csaknem tízmilliárdos mérlegfőösszegű Pannonhitel Zrt.-nek, mellette az International Coaching Federation (ICF) által is akkreditált nemzetközi coach. Mindkét pályafutása több évtizedre nyúlik vissza, megvannak a stabil ügyfelei, így nincs szüksége a nyilvánosságra.

„A Pannonhitelnél már az alaptevékenység is olyan, amit nagyon szigorú titoktartás övez, nem az üzleti titok, hanem a banktitok szabályai vonatkoznak rá. A coachingban is központi elem a szigorú titoktartás, ráadásul eleve mélyen bizalmi műfaj.” Abban, hogy végül mégis igent mondott Máté Kriszta felkerésére, szerepet játszott, hogy épp betöltötte az ötvenet – „mikor, ha nem most?” alapon úgy döntött, belevág.

Eszter a Szeged melletti Szatymazon nőtt fel egy önellátó gazdálkodású családban. Édesapja kulák családból származott, nem engedték továbbtanulni, helyette a gépipari technikum után a helyi Taurus Emergé Gumigyárba került, ahol a mélytengerifúrótömlő­gyártás legspecifikusabb részleteibe is beletanult. Rengeteg találmánya volt, és számos nívódíjat is kapott, meséli Eszter, és a műfaj szakértőjeként többször is utazott Skóciába vagy épp Vietnámba. „Nagyon coachosan kérdezett mindig. Ha nem ötöst hoztunk haza, megkérdezte, mi kellett volna, hogy meglegyen.”
Szeretett falun élni, de a mezőgazdasági munka mértéke ijesztően sok volt. „Mindig morogtam. Míg más gyerekek a játszótérre mentek vagy szórakoztak, nekünk folyton volt valami családi agrárprojekt: betakarítás, lekvárfőzés. Édesapám azt mondogatta, hogy ha nem akarod ezt csinálni, fiam, akkor tessék tanulni. Ez beégett.”

A falusi gyerekek, így Eszter is, csak „a másik” gimnáziumba kerülhettek be Szegeden, helyi elméletek szerint azért, mert a tudásszintjük nem éri el a városi iskolákban elvárt színvonalat. Később az egyetemen is nehezített pályát hozott az egyszerű, kapcsolatok nélküli családi háttér, Eszter elutasítottsággal találkozott akkor is, amikor külföldi ösztöndíjakra pályázott. Végül summa cum laude diplomával végezte el a jogi kart, ezt még édesapja is megérte.

Első munkahelye egy lízingcég volt, a bankszakmába egy véletlen elszólás vezette be egy évvel a munkába állása után. A cég egyik irodavezetője átment az Unicbankhoz (ma már Raiffeisen), és a jó munkakapcsolat miatt megkérdezte Esztert, nincs-e kedve átmenni a kecskeméti fiókhoz. A banki HR-nek nem volt egyértelmű, hogy jogi vagy üzleti irányban indulna-e el, így rákérdeztek. „Nem voltam felkészülve a kérdésre, kapásból mondtam, hogy hát persze, hogy üzleti.” A banki üzletbe ott tanult bele, de munka mellett elvégezte a Közgázt is.

Harmincéves korára a Raiffeisen budapesti nagyvállalati hitelezési területének vezetője lett. Aztán egy nap kollégája, Bánfai Gergely („ma is itt ül velem szemben”, bök rá irodájában az ablak melletti íróasztalra) elkezdte győzködni, hogy indítsanak közös vállalkozást. A Central European Credit Zrt. magánszemélyek hitelezésével foglalkozott, Nobilis Kristóf befektetése után 2008-ra tízmilliárdos mérlegfőösszege volt, végül az FHB vásárolta fel őket.

Az exit után családot alapított, a szülési szabadság alatt elvégzett egy executive coach képzést, majd újra belevetette magát az üzleti életbe. A kollégáival alapított CE Faktor Zrt.-ből az ország legnagyobb bankfüggetlen faktoringcégét építették fel, végül ezért a vállalkozásért is bejelentkeztek, a Magnet Bank vásárolta fel 2014-ben.

Pragmatikus ember, szeret alaposan mérlegelni egy-egy döntést, és ha kell, a végsőkig tud küzdeni. Cápának kifejezetten konzervatív, közben viszont energikus, közösségszerető személyiség, él-hal a személyes kapcsolatokért. A médiával való szerepléssel is ez volt az egyik fenntartása: ha arctalan tömeg előtt szerepel, nincs azonnali visszacsatolás.

„Ez pedig diszkomfortot okoz. Na és miért? Mert amúgy kontrollmániás is vagyok – mondja, és nevet. – Még mindig nem tudom, hogy pontosan mit fogok kezdeni ezzel a nyilvánossággal. De megengedem magamnak azt, hogy majd magától kialakuljon. Nem kell mindig mindent már az elején látni, mint egy Excel-táblázatban.”

A pörgős

Szabados Ági a covid kellős közepén nyitotta meg aprócska budai könyvesboltját, és az azóta könyvkiadással is foglalkozó cége három év alatt háromszázmilliós árbevételűre nőtt. A híradózást is feladta olvasós szenvedélyéért.

Írta: G. Tóth Ilda

„Ha lett volna egy jó fényképezőm, ebből is lehetett volna könyvet csinálni” – jut eszébe hirtelen, amikor arról mesél, hogy tavaly egészen őszig minden hónapban elutazott valahová, és végiglátogatta Európa legszebb könyvesboltjait. Szabados Áginak állandóan jár az agya, még pihenés alatt is ötletel, például egy barcelonai könyvesboltban látott a könyveket védő praktikus könyvborítót, amit aztán itthon elkészíttetett, és „könyvkabát” néven árulja is a Libertine könyvesboltokban.

„Nézegetem a polcfeliratokat, a címeket, a könyveket, így hoztuk be mi is például az Agatha Christie Bingo nevű társasjátékot, és a szép színes vászontáskáink is kinti inspirációra születtek meg. Portóban például elmentem a Livreria Lello nevű apró boltocskába, ahol J. K. Rowling írta a Harry Potter sorozat egy részét, és az ottani furfangos lépcsők nyilván megihlették. Abban a boltban biztos van valami mágia, hogy állandóan hosszú sorok állnak, és mégis mindenki befér” – mondja, és már mutatja is a fotókat az öteurós belépővel látogatható portugál üzletről.

Órákat töltött a londoni kedvencében, az ötemeletes Waterstones könyváruházban a Piccadillyn, és örült, amikor a Daunt Books nevű, szintén londoni – és szintén különleges lépcsős – boltban kiszúrta Szerb Antal Utas és holdvilágát és Szabó Magdától Az őzet.

Ági ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik épp annyi idősen olvasta a Harry Pottert, ahány évesek a történet szereplői voltak. „Az volt az első könyv, aminél felismertem, hogy az olvasás nem egyenlő az unalommal. Addig szenvedtem a kötelezőkkel, Jókaiból nem értettem semmit.

Azóta persze megláttam a regényeiben a szépséget, de tízévesen ez lehetetlen elvárás. A Harry Potternél rájöttem, milyen az, amikor a fantáziád felépít egy külön világot, ahol csak te vagy, meg a könyved.” Szegeden járt egyetemre tévé-rádió szakirányra, és másodévesen már gyakornokoskodott a helyi televíziónál, majd néhány év után átigazolt a Sportklubhoz.

A csatorna az RTL épületében működött, egyszer csak felhívták, hogy egyórás lesz a híradó az addigi fél helyett, azonnal kell valaki D. Tóth András mellé. 2016 őszén gondolta ki, hogy elindítja a Nincs Időm Olvasni Kihívást (NIOK), miután megszámolta, hogy egy évben csak öt-hat könyvre tudott időt szánni. „Mindig volt nálam könyv, mert akkoriban tömegközlekedéssel jártam ki az RTL stúdiójába, és negyvenöt perces volt az út. Kérdezték is a kollégák, hogy van nekem könyvekre időm. Közben én meg azt éreztem, hogy ennél sokkal többet szeretnék olvasással tölteni. Akkoriban ment az ice bucket challenge a közösségi médiában, gondoltam, mi lenne, ha én is indítanék egy kihívást. Jött a január, és azt a célt tűztem ki a közösségem elé, hogy olvassunk el havi egy könyvet.” Az aktív közösség után hamar megszületett a könyvkiadó és a bolt ötlete. „A könyvkiadás volt az alapvető álmom, de amikor elkezdtem számolgatni, hogy a kereskedők az ár majdnem hatvan százalékát elviszik, elgondolkodtam, hogy kellene egy bolt is, és a kereskedői jutalékot inkább rezsire költöm. Hátha elég nagy már a NIOK-os közösség, hogy eltartson egy üzletet. Még nincs gyerekem, volt némi spórolt pénzem, beletoltam hát pár milliót a Libertine-be.” Ma már évi tíz–tizenkét könyvet adnak ki, és hogy mit, arról alapvetően ő dönt. „A folyamat elején, a szerző kiválasztásában veszek leginkább részt, bár az összes beérkező kéziratot nyilván nem tudom magam elolvasni, aztán a végén, a borító kitalálásánál.

Mert az az én ízlésemet kell, hogy tükrözze, és fontos, hogy egységes legyen a márka vizualitása.” Büszke rá, hogy ő hozta vissza a köztudatba a könyv-előfizetéses rendszert – „régen volt hasonló a Nők Lapjánál, de azóta semmi” –, és hogy ma már több százan vakon vállalják, hogy minden hónapban megvesznek egy könyvet, úgy, hogy év elején még nem tudni, Ági mit fog kiválasztani. A NIOK pedig már nyolcvanezer tagú. Tavaly augusztusban megnyílt a harmadik Libertine Debrecenben, a budai és a szegedi után. „Faramuci módon ez a legnagyobb, de itt is van aranylétra, és izgalmas volt belakni a nagyobb teret.” Aztán az ősz ismét a tévézésről szólt, Ági szerepelt a Sztárbox és az Árulók című műsorokban az RTL-en, ahol nyolc és fél évig vezette a híradót, majd a 2002. novemberi búcsú után átnyergelt a Reggeli című beszélgetős műsorra, heti egyszer. Újabb könyvesboltot idén nem tervez, pedig több vidéki városból megkeresték, hogy tárt karokkal várják. Most inkább hátradől, és örül annak, ami van, és már így sem tud annyiszor eljutni a két vidéki üzletbe, ahányszor szeretne. „Bár egyre inkább a közösség miatt mennek be a vevők, nem miattam, és a helyi eladóknak is nő a rajongótáboruk” – mondja. Egy ötletet azért régóta dédelget: szívesen nyitna a pesti oldalon is egy nagyobb könyvesboltot, kávézóval. „De az első boltot nem lehet feladni, hiszen innen indult a történetünk.”

7 kérdés, 35 válasz

Pistyur Veronika

Felmerült benned valaha, hogy külföldön csinálj karriert?
Mindig lokációtól függetlenül képzeltem el a jövőt, önszántamból szeretnék itt élni, nem kényszerből. De érdekel, hogy Európa más országaiban is működne-e, amit csinálunk. És szívesen tanítanék is külföldi egyetemen.

Mit tartasz a legnagyobb dobásodnak?
Azt, hogy a Bridge tíz év után is létezik. Nulláról induló civil szervezetként, a mai Magyarországon, olyan absztrakt ügyet képviselve, amit sokan nem értettek.

Ki inspirált legjobban a munkádban?
Az első idolom Egerszegi Krisztina volt a teljesítménye miatt, kilenc éves voltam, amikor Szöulban olimpiát nyert. A másik középiskolás koromban a Benetton art directora, Oliviero Toscani a provokatív óriáskampányaival. Először láttam, hogy egy üzleti szereplő már nemcsak pénzcsinálással foglalkozik, hanem társadalmi üzenettel is, amitől a világ jobb hely lehet.

Hogyan indul egy munkanapod?
Vagy úszással vagy egy úgynevezett fehér órával, amikor bármit csinálhatok, akár ülhetek egy kávéval, olvashatok vagy e-mailezhetek – a lényeg, hogy az az idő az enyém.

Mibe fekteted a pénzed?
Sok társadalmi kezdeményezést támogatok, és a mentális jólétembe fektetem a legtöbbet.

Mi a kedvenc könyved?
Marcus Aureliustól az Elmélkedések és Senecától az Erkölcsi levelek a két bibliám. Bármelyik mai menedzsmentkönyvvel felveszik a versenyt, olyan élet- és üzletvezetési tanácsokat adnak, amiket ha megfogadnánk, nagyon más világban élnénk.

Kitől kérnél tanácsot, ha elakadnál?
Nagybácsitól, Bridge-vezetőktől, barátoktól.

Rácz Judit

Felmerült benned valaha, hogy külföldön csinálj karriert?
A válaszom röviden az, hogy nem. Bár egy ideig külföldön éltem, de akkor alkalmazott voltam. Szerintem alapvetően kedvezők itthon a hozzánk hasonló vállalkozásoknak a feltételek, szóval nem panaszkodhatok.

Mit tartasz a legnagyobb dobásodnak?
Nyilván a Geeket.

Ki inspirált legjobban a munkádban?
Paula Begoun a szakmai ikonom. Ő a clinical (a klinikailag bizonyított kémiai hatóanyagokat nagy arányban tartalmazó) termékek nagyasszonya. Amikor a karrierjét kezdte, még nem volt net, elment könyvtárba, úgy írt könyvet a kozmetikai összetevőkről.

Hogyan indul egy munkanapod?
Én viszem a gyermekemet oviba, jön velem a kutyánk is, és mivel legalább húsz perc az út, így ez összesen jó egyórás séta.

Mibe fekteted a pénzed?
Nem értek hozzá, nem vagyok jó benne, és nem is szeretek ezzel foglalkozni. Néha azért bevállalok részvényszintű kockázatot, de például kriptóba nem fektetnék.

Mi a kedvenc könyved? P
hil Knightnak, a Nike alapítójának Shoe Dog (magyarul A Nike-sztori) című könyve nagyon inspirál.

Kitől kérnél tanácsot, ha elakadnál?
Értelemszerűen a cégtársamtól, Budaházy Pétertől (a Helia-D tulajdonosa – a szerk.).

Pataki Ági

Felmerült benned valaha, hogy külföldön csinálj karriert?
Igen. Érettségi után spanyoltolmácsként Madridba kerültem, ahol kaptam egy egy évre szóló modellajánlatot. Hivatalosan nem lehetett elfogadni, disszidálni pedig nem mertem.

Mit tartasz a legnagyobb dobásodnak?
Hogy hetvenévesen belevágtam saját márkám, a Pataki Ági Titok létrehozásába. Ezt előbb szokták elkezdeni…

Ki inspirált legjobban a munkádban? 
Mindig más, mindig az, akivel összeálltam egy-egy projektre.

Hogyan indul egy munkanapod?
Kávéval, és felhörpintem vele a napi kollagénadagomat.

Mibe fekteted a pénzed?
A befektetés nálunk családi ügy, közös döntés. Általában ingatlant veszünk, ha megengedhetjük magunknak, de most például a Titok kozmetikai termékcsalád létrehozása az elsődleges cél.

Mi a kedvenc könyved?
Sok kedvenc könyvem van. Az utóbbi egy-két évben olvasottak közül kiemelkednek Tompa Andrea könyvei. Az Omertával kezdtem, de minden művét imádtam.

Kitől kérnél tanácsot, ha elakadnál?
Attól függ, milyen területen akadok el…

Varga Eszter

Felmerült benned valaha, hogy külföldön csinálj karriert?
Inkább az hiányzik, hogy nem volt módom külföldön dolgozni. Kis időt szívesen eltöltöttem volna, de örökre nem maradtam volna.

Mit tartasz a legnagyobb dobásodnak?
Meghatározó volt, amikor az unicbankos interjún azt mondtam, hogy üzleti területre akarok menni. Amikor kijöttem az interjúról, le sem esett ennek a súlya, csak jóval később.

Ki inspirált legjobban a munkádban?
Felcsuti Péter egykori raiffeisenes vezetőm és mentorom, és Bánfai Gergő tulajdonostársam. Nem lettem volna vállalkozó, ha nem kezd el azzal agitálni, hogy alapítsunk céget.

Hogyan indul egy munkanapod?
5:30 körül kelek, hasra esek a macskákban, mert ilyenkor már őrjöngenek, hogy kimennének. Elkészítem a reggelit a gyerekeknek (a két kicsi még általános iskolás), figyelek, hogy a reggel ne legyen rohanós. Aztán megyünk a szélrózsa minden irányába, ami nekem a sportos kezdést jelenti.

Mibe fekteted a pénzed?
Diverzifikált a portfólió, és komoly likviditásunk van különböző devizanemekben. Beszálltunk autóipari beszállítóba, szerszámgépgyártóba, digitális utazási platformba. Vannak no brainer ingatlanbefektetéseink és aranyunk is. Eddig magunk voltunk a legjobb befektetés, ahány céget alapítottunk, eladtuk.

Melyik a kedvenc könyved?
Máté Gábor: Normális vagy, Alessandro Baricco: Selyem, Paolo Cognetti: Nyolc hegy, Julie Otsuka: Buddha a padláson.

Kitől kérnél tanácsot, ha elakadnál?
Régebben Nobilis Kristóftól, mostanában Bánfai Gergőtől és harmadik tulajdonostársunktól, Albrecht Ottótól.

Szabados Ági

Felmerült benned valaha, hogy külföldön csinálj karriert?
Nem, mert a tévézés is és a könyvkiadás is nagyon nyelvhez kötődő. Szívesen élnék kis ideig külföldön, de inkább azért, hogy a nemzetközi üzleti kapcsolataimat építsem. Most éppen egy többhetes londoni nyelvtanfolyamra készülök.

Mit tartasz a legnagyobb dobásodnak?
Azt, hogy a covid kellős közepén meg mertem nyitni a Libertine Könyvesboltot.

Ki inspirált legjobban a munkádban?
Emma Watson és Oprah Winfrey, akik Amerikában könyvklubot alapítottak. Nagyon inspiráló volt Michelle Obama sztorija is, itthon pedig D. Tóth Kriszta, illetve Tönkő Vera, a Park Kiadó vezetője. Ő egyfajta mentorom is volt.

Hogyan indul egy munkanapod?
Ha a Reggeliben kezdek, akkor négykor kelek, ha nem, hét körül, és teljesen összevissza alakul a programom naptól függően. Színkódot használok a naptáramban, így látom is, mivel mennyi időt töltök – ez segít a hatékonyságban. A péntekeket pedig, ha tudom, kiveszem.

Mibe fekteted a pénzed?
Hát a boltjaimba!

Mi a kedvenc könyved?
Sara Nisha Adams Könyvlista című könyve, mert ez volt az első külföldi kötet, amit mi adtunk ki magyarul. És annyira a NIOK-ról szól!

Kitől kérnél tanácsot, ha elakadnál?
Lénárt Viktortól, a business coachomtól és Gáncs Kristóftól, az Ökumenikus Segélyszervet kommunikációs igazgatójától, ő mint barát sokat segít nekem az önfejlesztésben.

Jentetics Kinga
társalapító, CEO
Publishdrive
A Publishdrive az egyetlen olyan kiadó­platform a világon, ahol a szerzők e-könyveket, on-demand nyomtatott könyveket és hangoskönyveket is árulhatnak. Jentetics Kinga rögtön az egyetem után vágott bele, miután a szakdolgozata írásakor észrevett egy piaci rést a könyvkiadásban. Ma több mint 190 országban vannak jelen, és kapcsolatban vannak a világ legnagyobb terjesztőivel: partnereik közé tartozik az Apple Books, az Amazon és a Google Pay is. 2022-ben series A befektetési kört zártak a Lead Ventures kockázatitőke-alapkezelővel, a startupba korábban a Google Launchpad és a cseh Credo Ventures is beszálltak.

Al Ghaoui Hesna
újságíró, riporter
Több mint húsz országból, számos háborús övezetből tudósított a Magyar Televízóinak a magyar és szír származású, Salgótarjánban felnőtt újságíró. Nem csoda, hogy elkezdte érdekelni a félelem témája, és ma már legalább ugyanannyire ismerik a témával kapcsolatos kutatásairól, mint háborús tudósításairól. Négy éve Fulbright-ösztöndíjjal kutathatta a kaliforniai Berkeley Egyetem pszichológiai tanszékén a rezilienciát, erről azóta több könyvet írt, gyerekeknek és felnőtteknek is.

Szulló Szabina
séf, tulajdonos
Stand, Stand25 Bisztró
Szulló Szabina és férje, Széll Tamás olyan sikereket értek el a hazai modern gasztronómiában, amilyeneket a magyar séfek közül korábban senki sem. Megnyerték a Bocuse d’Or európai döntőjét, két étteremmel kaptak Michelin-csillagot, az egyiket már nyolc hónappal a nyitás után. Szulló mindössze huszonnégy évesen lett a Gerbeaud-ház konyhafőnök-helyettese, hét évvel később az Onyx séfje, ma a kétcsillagos Stand és a Bib Gourmand minősítésű Stand 25 társtulajdonosa.

Wikonkál Éva
tulajdonos, ügyvezető
LMS Galéria Kft.
„Azt szoktam mondani, hogy ez egy női galéria, egyedül menedzselem és finanszírozom” – mondja a 2014-ben Európában az elsők között megnyitott pesti Lumas Galériáról, aminek ő a tulajdonosa. Korábban multiknál volt marketinges, aztán egy költözésnél akadt össze a fotógaléria eredeti magyar alapítóival, és végül nemcsak lakást vett, hanem vállalkozást is.
A Németországból induló Lumas koncepció arra az erőteljes piaci résre épült, hogy sokan nem tudják megfizetni a drága egyedi műtárgyakat, viszont a kommersz, végtelen számban sokszorosított posztereknél különlegesebb képekkel szeretnék esztétikussá tenni a lakásukat. Éva a maga rizikójára vásárolja meg a képeket a német franchise-tulajdonosok – kétszázötven fotós mintegy háromezer fotóját tartalmazó – portfóliójából.

Váczi Rozi
alapító, ügyvezető
Matyodesign Nonprofit Kft.
Kora gyerekkorát a borsodi Tardon töltötte, majd Budapestre költözött, aztán amikor az első gyermeke megszületett, visszavágyott a vidéki nyugalomba. Tardon született meg a Matyodesign márka és a társadalmi vállalkozás 2010-ben, hogy továbbvigye a matyó hagyományokat, és hogy munkahelyeket teremtsen a településen. Szerelemprojektnek indult, mára csaknem százmilliós árbevételt hozó üzleti vállalkozás lett belőle, Rozi pedig Tard és Budapest közt ingázva fokozatosan fejleszti a céget.
Ma már csaknem hatvan tardi asszony – a legtöbbjük Marika – hímezi az autentikus motívumokat a modern ruhadarabokra, pólókra, ruhákra, sapkákra, poncsókra, pulóverekre. 2021-ben helyi varrodával bővítette a vállalkozást, így azóta már csak alapanyagot vásárolnak, a ruhákat Tardon varrják meg hímzés előtt. 2019 óta Matyodesign Tours néven egynapos túrákat szerveznek, ahol ízelítőt lehet kapni a tardi mindennapokból. Tavaly vendégházat is nyitottak.

Temple Réka
tulajdonos, ügyvezető
Cinemon Entertainment Kft.
Egyiptomban és Szíriában nőtt fel, édesapja kereskedelmi attasé volt. Az ő korai halála után Réka feladatának érezte, hogy édesanyja mellett gondoskodjon a családról. Tizennyolc évesen, a francia egyetemi szak mellett tolmács lett a nagykövetségen. Egyszer Albert Hanan Kaminski rajzfilmrendező mellé került, akinek Áron és a csodák könyve című filmjét Magyarországon is bemutatták 1996-ban, és Réka tolmácsolt a stúdió és a munkatársak között.
Mint gyártási asszisztens, majd gyártásvezető ott ragadt a német TV-Loonland stúdió magyar leányvállalatánál, és amikor a film befejeztével az ügyvezető igazgató lemondott, az alig húszéves Rékának adták a pozíciót. 2002-ig a német stúdió minden külföldi produkciójában dolgozott, és amikor a Loonland megvásárolta a Sony animációs stúdióját, a Sony Wondert, az ahhoz tartozó Los Angeles-i és New York-i irodát is Rékára bízták.
2002-ben a TV-Loonland bezárta budapesti irodáját, azóta Réka a független Cinemon Entertainment animációs filmstúdió vezetője és egyetlen tulajdonosa. Legutóbb a Föld iránti közös felelősségünkről készített mozifilmet Gauder Áronnal. A Kojot négy lelke című filmet jelölte Magyarország a „legjobb nemzetközi film” kategóriában a 2024-es Oscar-díjra.

SzendrőDi Enikő
alapító, tulajdonos
Nemiskacat Kft.
Korábban a vendéglátásban, majd egy bankban dolgozott. Eleinte csak hobbiból festett bútort, amolyan kismama-elfoglaltságként, általában úgy, hogy közben legkisebb gyermeke a hordozóban a hátán aludt. Közben elkezdett blogot is írni. Egy év alatt ezer követője lett a Facebookon, a második évben hatezer, és a Nemiskacat blog rajongói ma már 43 ezren vannak. Másik csoportja, a Hobbibútorfestők nevű pedig több mint 150 ezer tagot számlál.
Egy külföldi hobbibútorfestős blogon rábukkant egy angol krétafestékre, és 2014-ben ő lett az Annie Sloan Chalk Paint magyarországi forgalmazója. Az ugyanebben az évben Biatorbágyon megnyitott látványműhelye azonnal nyereséges lett. Pár évvel később a pénzügyi tanácsadói szférában dolgozó barátnője, András Tünde is csatlakozott hozzá, azóta ő intézi a cég pénzügyi, adminisztrációs dolgait. Enikő bútorfestős workshopokat is tart, és a Nemiskacat Kft. ma már kétszázmillió körüli éves bevételt produkál.

Vágó Réka
cipőtervező, alapító, tulajdonos
Rekavago
Ő a nagybetűs magyar cipőtervező. Rajz tagozatos általános iskolába és gimnáziumba járt, majd az Iparművészeti Egyetemen tanult. Ötéves korától balettozott, ebből váltott a versenytáncra. Egy ponton el kellett döntenie, folytatja-e profi kategóriában, de nem tudta elképzelni, hogy élete nagy részét edzőteremben töltse, és a versenyszerű sportolás helyett a cipőtervezést választotta.
A Rekavago 2005-ben indult, és mára a legismertebb magyar cipőmárkává nőtt, a sztárok Rékával terveztetnek cipőt, és az egyedi dizájnra vágyó nők is az ő lábbelijében esküsznek. 2022-ben Réka a Batz papucsgyártóval szövetkezett, és közös alkotásuk, a fagyiszínekben készülő dizájnerpapucs – amit Réka tervezett, a Batz pedig gazdaságosan legyártja – hatalmas sikerként robbant be a köztudatba.

Demény Eszter, Kovács Eszter, Sárdi Dóra
tulajdonosok
Pagony
Kovács Eszter és Sárdi Dóra a 90-es évek elején együtt jártak gimnáziumba, és mindketten bölcsész irányban tanultak tovább. Amikor első, nagyjából egyidős fiaik egyévesek lettek, a két édesanya kiment a Könyvhétre megnézni, mit tudnak majd a gyerekeik olvasni. Miután nem találtak színvonalas könyvet, arra gondoltak, hogy alapítanak egy gyerekkönyvkiadót. Eszter akkoriban irodalmi folyóiratoknál volt szerkesztő, könyvkiadós kapcsolatai lebeszélték arról, hogy saját pénzből belevágjon néhány gyerekkönyv kiadásába. Kitalálták, hogy ha nem lehet kiadó, akkor nyitnak egy könyvesboltot. Felhívták Dóra Izraelben élő barátnőjét, Demény Esztert, aki nagyrészt fordítóként dolgozott. A Pozsonyi Pagonyt 2001 októberében avatták fel ünnepélyesen, és azóta már tizenegy Pagony üzlet van az országban, a saját üzletek forgalma hárommilliárd forint körüli. Közben mégis belevágtak a könyvkiadásba is, majd 2000-ben játékboltot nyitottak a Pozsonyi úton, nagyjából ugyanazzal az indítékkal, mint annak idején a könyvesboltot.

Sásdi Helga
reklámipari szakértő
Tizennégy évesen fejébe vette, hogy látni akarja Párizsban Jim Morrison sírját, és meggyőzte szüleit, hogy engedjék el a báty­jával egy egyhónapos útra. Nem csoda, hogy amikor kint élő rokonai Amerikába hívták, beszippantotta a 90-es évek New Yorkja és a kibontakozó online világ – hazatérve online hirdetési oldalról kezdett dolgozni a magyar médiában. Korai tapasztalata hamar kifizetődött: az e-kereskedelemmel foglalkozó amerikai Albumcity.com felkérte, vállalja el a közép-európai képviseletüket.
A céltudatos nemzetközi karrierépítés gyümölcse végül Magyarországon érett be. A nemrég leköszönő Sásdi Helga 2018 óta vezette a több hazai márkából (Leo Burnett, Saatchi & Saatchi, Publicis, Starcom, Perfomics, Zenith) létrejött Publicis Groupe Hungaryt. Irányítása alatt az ügynökség amellett, hogy hat kisebb szervezetet integrált, a létszámát is megduplázta, 350-re. Tavaly ő volt az első magyar, aki felkerült a világ egyik legrangosabb reklámipari listájára, a New York-i központú AdAge Leading Women 2023 rangsorába. Év elejével eljött a Publicis éléről, családjára és arra a Nyitottak vagyunk nonprofit szervezetre koncentrál, ahol egy éve lett az igazgatótanács elnöke.

Hámori Barbara
alapító, tulajdonos, producer
Scripted Productions
Orvos szülei hiába terelgették őt is az orvosi, tudományos pályára, hamar világos lett, hogy nem ez az útja. Tévés karrierje egyidős a magyar kereskedelmi televíziózással. Az ELTE magyar-média szak elvégzése után a Fókusz riportereként kezdte az RTL 1997-es indulásakor, volt programigazgató a Viasat3-nál és a tévés üzletág igazgatója a Magyar Telekomnál, a Big Brother főszerkesztője és producere, és az ő nevéhez fűződik a life.hu elindítása is. Ma az egyik legtermékenyebb sorozatgyáros az országban, 2018-ban alapított cége, a Scripted Productions felel az RTL több sikersorozatáért (A mi kis falunk, Keresztanyu). A legnagyobb óraszámban gyártanak fikciós sorozatokat itthon, 2022-ben több mint háromszáz óra tartalmat készítettek.

Máté Krisztina
társtulajdonos, producer
Magyar Film- és Médiaakadémia
Kevesen vannak itthon, akiknek több egymást követő évtizedben is volt nagy dobása a képernyőn. Máté Krisztát egykor mint híradóst és A leggyengébb láncszem rideg házigazdáját ismerhette meg az ország, 1997-ben szinte ki sem lépett az iskolából, amikor lecsapott rá az induló TV2, hogy a Tényeket vezesse.
Azóta bebizonyította, hogy a kamera mögött is helytáll, cége gyártja az RTL-en futó, frissességével hamar berobbanó Cápák közöttet. A 2019-es első évad közepes nézettsége az ötödik évadra többször is húsz százalék fölötti közönségarányt hozott, és több egymást követő héten is a csatorna legnézettebb műsora lett. Évtizedekig oktatott a modellváltás előtti Színház- és Filmművészeti Egyetemen is, több tanítványával most is együtt dolgozik.

Kádár-Papp Nóra
alapító
Gyerünk, Anyukám! mozgalom
A háromgyerekes édesanya angol-testnevelés szakos diplomával vágott bele az első „online edzőterem” felépítésébe tíz évvel ezelőtt. Eredetileg mindössze annyi volt a célja, hogy nyolchónapos ikrei mellett is mozoghasson. Összerakott magának egy edzésprogramot, és egy Gyerünk, Anyukám! elnevezésű profil alatt posztolni kezdett róla. Később parkokban tartott edzéseket másoknak mindössze egy-egy köszönömért, ebből nőtt ki később a streamelés, majd az üzlet. A mozgalom mögött álló cég, az S11 Kft. már két alkalommal is háromszázmillió forint feletti árbevételt produkált, a Facebookon hetvenezres követőtáboruk van.

Blaskó Nikolett
reklámszakember, alapító, ügyvezető
ACG Reklámügynökség
Egy jól sikerült szakmai gyakorlat után egyre jobban beszippantotta a reklám­ipar, 2004-ben végül ügynökséget alapított, ami az elmúlt húsz év alatt több mint kétmilliárd forintos árbevételű céggé nőtte ki magát. Az Effie Index mérése szerint az ACG 2022-ben a világ nyolcadik, Európa második leghatékonyabb független ügynöksége lett – a cég 97 százalékban ma is Blaskó Nikolett kezében van. Az operatív vezetés már a menedzsment feladata, az alapító inkább a hosszú távú stratégiával és a cég irányban tartásával foglalkozik.

Viszkok Fruzsi
influenszer
A Forbes első influenszerlistájának kilencedik helyezettje kerüli ugyan az influenszer kifejezést, mégis a műfaj egyik legismertebb képviselője idehaza, nevét már azok is ismerik, akiknek ez a világ egyébként teljesen idegen. A magyar vloggervilág hajnalán, még gimnazistaként vágott bele a tartalomkészítésbe, először blogolt, majd jöttek a Youtube-videók. „Nagyon kezdeti fázisban volt az egész vlog műfaj, nem néztek sokan, lehetett kísérletezni” – mondta erről az időszakról 2021-ben. A hazai közösségből kiemelkedik profizmusával, és üzleti aktivitását is kevés influenszer tudná lekörözni: a Rossmann felkérése után született meg könyve, a Tedd rendbe az életed!, több határidőnaplót is kiadott a PlanAll-lal karöltve, és vállalkozásával, a Zella Studio Kft.-vel Zelencia néven az általa összeválogatott kisvállalkozók termékeivel telepakolt meglepetésdobozt is forgalmaz.

Csapkai Ildikó
ügyvezető
Emporium
„Éhes volt a piac a szép árura, konkurencia sem volt, csak a Corvin Áruház meg a Lottó.” Csapkai Ildikó harminc éve autodidakta módon tanult bele az üzletvezetésbe és a divatiparba, nemzetközi vásárokra utazott, katalógusokat bújt. Mindig óvatos lépésekben növekedtek, előbb az apró üzletet cserélték nagyobbra, majd lett nagyobb telephelyük. Egyre több butik kínálatába kerültek be, míg végül önálló üzleteket nyitottak. Az Emporium ruhamárkába azóta Ildikó lányai is beszálltak, és egyre inkább nyitnak a fiatalok felé. A cég több alkalmazottja az alapítás óta náluk dolgozik.

Papócsi-Réthy Kata
alapító tulajdonos
Free Pékség
Az egyébként gabonaismeretből PhD-vel is rendelkező agrárközgazdász Kata egyik kislánya gluténérzékenysége miatt kezdett otthon kísérletezni gluténmentes kenyerekkel és péksüteményekkel. Az első négy évben több százezer forint ment a kukába. A magasra tett léc kellett ahhoz, hogy nyolc évvel az első kis pékség – a főváros talán legelső kimondottan gluténmentes pékségének — megnyitása után az ország legfinomabb gluténmentes kenyerével büszkélkedjen.
Ezt a címet 2023-ban nyerte el a ma már óbudai üzemmel, viszonteladói partnerhálózattal és ötcsillagos szállodai vevőkörrel dolgozó vállalkozás. Alapítója nemcsak üzletileg sikeres, de társadalmi értékteremtő szemlélete okán is elismerik, tavaly a TASZ Szabad díj jelöltjei között volt. Egyebek mellett azért, mert sohasem csak a nyereségvágy motiválta, hanem a tenni és segíteni akarás is, és ebbe az is belefér, hogy olyanokat foglalkoztasson, akiket más nem szívesen, szomáliai és ukrán menekültet vagy állami gondozott roma fiút. Bónusz: a Free üzletileg is megállja a helyét.

Iványi Orsi
menopauza-influenszer
és -aktivista, író
Pálya- és országelhagyó marketinges, aki egyszer csak megtalálta főtémáját és hangját: a negyven pluszos nők helyzetével, örömeivel, problémáival, a változó kor tüneteivel foglalkozik, közösséget épít, blogol, podcastot vezet. Már pusztán azzal, hogy nyíltan beszél a témáról, tabukat döntöget, és tévhiteket oszlat. És egyre hangosabban teszi. Tavaly könyvet írt, és megcsinálta az ország első menopauza-turnéját, bevallása szerint közben feltalálta a menopauza standup comedyt. Közösségi média­beli ismertségét nem csak Magyarországon építi, most februárban például a brit menopauza-specialista, Louise Newson podcastjában fog vendégszerepelni. Céges aktivizmusa is erős: férfi és nő kollégák érzékenyítése végett rendszeresen tart programokat hazai nagyvállalatoknak.

Bódi Gabi
társalapító
Eureka Games & Consulting
Nem hivalkodik, nem hangoskodik a másságával, de nem is takargatja, mondják Bódi Gabiról networkjének tagjai. Cége játékos formában, játékos tréningek szervezésével és cégvezetők coacholásával küzd azért, hogy egy vállalati kultúrában természetes és elfogadott legyen a sokszínűség és a másság – bármilyen másság. Romának született, nem heteroszexuális kapcsolatban él, és most éppen Berlinből építgeti a cégét és ismertségét.

Molnár Dóra
startupper, társalapító
This is Redy
„Voltam munkanélküli és alkalmazott is, akkor azért éreztem magam sikertelennek, mert nem tudtam megélni, ami bennem van, a kreativitásomat, az ötleteimet. Igazából nem sikertelen voltam, hanem boldogtalan. Az, hogy most boldog vagyok, mindenképp egy siker” – Molnár Dóra, a menstruációs bugyikat tervező és forgalmazó, kétmillió forintos kezdőtőkével indított This is Redy társalapítója mondta ezt három évvel ezelőtt arról, hogy Tasnádi Ádámmal vitt vállalkozásában végre a helyén érzi magát. A cég azóta 140 millió forint körüli éves árbevétellel és szerény nyereséggel megkapaszkodott a piacon, de még nagyobb eredmény, hogy szolgálja a mögöttes ügyet: csökkenti az egészségügyi hulladékot, évi több száz tampon és betét használatát teszi feleslegessé.

Szeles Nóra
alapító
Tőkeportál
Nem selfmade-nek indult, amikor az egyetem mellett mint tolmács és hosztesz belevetette magát az éppen újra megalakuló Budapesti Értéktőzsde munkájába, de az már akkor is látszott, hogy ötleteivel és lendületével feszegeti a kereteket. Ott ragadt egy időre a tőzsdén, és a határidős kereskedés itthoni beindításának motorja lett. Később a 2008-as válságban egy ingatlanalap-kezelő élén edzette magát és stressztűrő képességét. Nagyjából tíz éve pedig azt csinálja, amit addig itthon senki sem csinált: Tőkeportál nevű cégével a befektetési célú közösségi finanszírozás (crowd­funding) kultúráját építi. Cristo, Fehér Nyúl Brewery & Taproom, Recash, Las Vegan’s – csak pár név, akik a Tőkeportálon jutottak finanszírozáshoz.

Benes Anita
ruhatervező, alapító, tulajdonos
Daalarna
Habitusa távol van a celebritások harsányságától és exhibicionizmusától, munkái viszont nagyon is a kirakatban vannak: az általa tervezett esküvői ruhákban a legnagyobb sztárok mondják ki az igent Manhattantől Sydney-ig. Benes Anita nem vágyott a világhírnévre, csak volt egy erős megérzése és víziója. A minden utcasarkon megtalálható esküvőiruha-kölcsönzők mennyiségi kínálata helyett csúcsminőségre, egyedi darabokra és egyedi tervezésű ruhákra állt rá. A rendszerváltás környékén ez merész gondolat volt, mint ahogy bátor vállalás volt csak menyasszonyi ruhákra és csak eladásra ráállni. Húszévnyi siker igazolja őt.

Duca Andrea
társtulajdonos
HD Communications
„Harapni vágyó ember.” Így jellemezte egy korábbi portrénkban Duca Andreát Decker Róbert, a HD Group alapítója, amikor egy tíz évvel ezelőtti esetet mesélt el. A HD akkor éppen nagy váltás előtt állt, az event­üzletág vezetői pozíciójára olyan embert kerestek, akivel előre lehet egyet lépni. Duca Andreának volt már egy ügynöksége (ebben építész férje is benne volt mint csendes stratéga), ezt vitte be a HD Group alá. A HD nyert egy új arcot, egy agilis vezetőt a hozzá kötődő ügyfelekkel és kapcsolatokkal, Andreáék pedig egy nagyobb céget, nagyobb csapatot. A rendezvényüzletágból előbb önálló kft.-t hoztak létre a csoporton belül, mára viszont úgy változtak az erőviszonyok, hogy az 1,7 milliárdos árbevételű HD Communications legnagyobb tulajdonosa Andrea és férje lett.

Csetvei Krisztina
borász, társtulajdonos
Csetvei Pincészet
Alig harmincévesen, egy válás és édesanyja elvesztése után, multis állását otthagyva, nulla mezőgazdasági tapasztalattal, családi örökségét kockára téve lett talpraesett móri borász. Ez így elhadarva elég selfmade, mint ahogy az is, hogy mi volt az egyik első lépése a családi pincészet borainak megismertetésére. „Megvettem a top 50 étterem magazint, abból választottam ki, hogy hova szeretnék bekerülni a boraimmal. Így is lett, besétáltam, bemutatkoztam” – mondta egy korábbi cikkünkben. Bevallása szerint apja – aki befektetőként beszállt lánya mellé, amikor a harmincmilliós befektetett kezdőtőke kevésnek bizonyult – nem bánt vele kesztyűs kézzel. Látni akarta, hogy egykor műszaki menedzser lányának borászkodása nem puszta hóbort, hanem akár életre szóló, kitartó munka. A Csetvei Pincészet tizenhárom éve működik, néhány éve önfenntartó.

Rácz Anikó
bútortervező, alapító tulajdonos
Hannabi
Rácz Anikó megálmodta az üzletét és a jófej vevő archetípusát, és bejött: megnyílt a kis szériás, egyedi tervezésű kanapékat gyártó Hannabi, és Péterfy Bori személyében az archetípus is belépett az ajtaján. Ez sok évvel ezelőtt történt, azóta a Hannabi csak még stabilabban ott van a magyar bútorgyártók mezőnyében, menő, letisztult, kényelmes és nagyon minőségi kanapékat, illetve moduláris kollekciókat dob a piacra.
Anikó kereskedelmi iskolában tanult, a lakberendezés és a belsőépítészet egy ponton ösztönösen tört fel belőle. Aztán nekiállt képezni magát, és első munkahelyeit a hobbijának megfelelően választotta. Volt a budai Hacienda lakberendezője, dolgozott a pesti Lordexnél, pár évig az Elle Decor stylistja volt, mindenhol tanult valamit, és közben letisztult a koncepciója. Nem egy-egy fajta kanapét tervez és gyárt, hanem mindig egy rendszert, amin belül elemenként minden szabadon variálható és egyedire szabható. Cége tizenkét éve működik, közben betársult mellé férje is, a repülőgépszerelőként végzett, egy ideig gyalogsárkányrepülésben válogatott sportoló Jean (Kmetykó János) is. 

Kun Anita
alapító tulajdonos
Csíz Sajtműhely
Tipikus multikarrier volt az övé, tipikus kiégési tünetekkel. Egy ponton mindent kockára tett, feladta a biztonságos menedzserasszisztensi létet, belevágott egy neki teljesen új szakmába, és nekiállt az otthoni konyhájában sajtot készíteni. Megharcolt a sikerért, gyerekei büdösnek találták a hobbiját, a vevők lassan jöttek, a pénze fogyott. „Amikor negyvenévesen ott sírsz egy ötszázas felett, hogy kinyírtad az egzisztenciádat, a megbecsült, budapesti élet után itt ülsz tornacipőben, festetlen hajjal, és fogalmad sincs, mi a túrót adj enni a gyerekeidnek, az elég kemény mélypont” – mondta egy korábbi interjúnkban. Csak nem adta fel, a legjobb sajtmesterektől tanult, aztán baracskai műhelyében a legjobb sajtokat kezdte készíteni. Ma már nem kérdés, hogy a sajtkészítés élvonalában van, világversenyekről is hozza a trófeákat, és egy ideje már azt mondhatja: „Én így szeretek élni.”

Mautner Zsófi
Gasztroblogger, újságíró, író, társtulajdonos
Babka Deli
Chili és Vanília néven az elsők között indított gasztro­blogot Magyarországon, ebben a műfajban azóta is talán ő a legismertebb, de néhány éve az üzleti életben is aktív. Előbb beszállt Újlipótváros egyik meghatározó bisztrójába, a Babkába, majd tulajdonostársaival nyitottak egy helyet Babka Deli néven is. Hangulat, mezék, jó borok és babka itt is vannak, miközben mindkét Pozsonyi úti hely szépen növöget, és nyereségesen üzemel. A Babka éves árbevétele több mint félmilliárd forint, és a Babka Deli is összehoz majdnem kétszáz millió forint forgalmat. 

Tisza Kata
interkulturális pszichológiai szakértő, író
TK Consulting
Három évvel ezelőtt azt mondta lapunknak, túl fiatalon vált túl sikeressé, tíz év különbséggel azonban kétszer is ismert lett: huszonévesen regényeiről, majd tíz év hallgatás után pszichológiai témájú könyveiről. Praxisában ma doktori kutatásainak felismeréseit integrálja a coaching módszertanával, leginkább érzelmi bántalmazásban érintetteket segít, neve a témában fogalommá vált. Az ELTE PPK interkulturális pszichológia mesterszakának elvégzése után az egyetem pszichológiai doktori iskolájában kezdett el kutatni, főbb területei az öregedés, az identitás és az előítéletek csökkentése.

Jó, de hát szorgalom meg tudásvágy meg ambíció meg autonómiaigény meg változás meg kockázatvállalás, meg ilyen szarságok… Úgy könnyű! Kíváncsi lennék, hova jutottak volna, ha ők is egész nap TV-t néznek, mint egy rendes ember! (Apropó, akkor megkezdeném a legkártékonyabb magyar mondások gyűjtését: Járt utat járatlanért el ne hagyj! Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.)