Amikor történelmi csúcsra járnak a tőzsdék, és az orrunk előtt mélybe zúgnak kockázatmentesen elérhető kamatok, különösen nehéz jó befektetési döntést hozni.
Kitarthat-e a forint, lehet-e még kakaó a részvényekben, miért népszerű az arany?
Útmutató kisbefektetőknek.
Hatalmas optimizmussal zárta 2023-at mind az amerikai, mind a magyar részvénypiac, beárazva a szép jövőt. A Wall Street úgy döntött, hogy szerinte a Federal Reserve idén hat kamatcsökkenéssel fog a részvénybefektetők kedvében járni, hiába mond csak hármat. Januárban kissé halványultak a kamatcsökkentési várakozások, ami akár egy kis kiábrándulást is okozhatott volna. Ehelyett folytatódott az emelkedés, egészen a történelmi csúcsig az S&P 500 indexben. Egészen pontosan 512 nap telt el az utolsó rekord óta, és nagyon sok bizonytalansági faktor ellenére volt képes a piac újra feljutni a csúcsra.
A magyar piactól talán még meglepőbb elsőre, hogy csúcsra ment, de nagyon úgy tűnik, hogy mára a részvények a korábbiaknál jobban függetleníteni tudják magukat a makrogazdasági és a geopolitikai kockázatoktól is. Ez aztán a jó hír azoknak, akik tartják az érintett papírokat, nehéz döntés előtt állnak azonban azok, akik most szeretnének befektetni.
Egy éve egy kemény mínuszos év után voltak a tőzsdék, jóval alacsonyabb árfolyamokon lehetett vásárolgatni a részvénypiacokon. Alapnak, a befektetés kockázatmentes részének pedig adta magát a magyar inflációkövető állampapír, sikított a kotta, hogy a két évre 35 százalékos hozammal kecsegtető papírokra le kell csapni. Emellett szerény kockázattal kínálta magát az a lehetőség, hogy a szinte biztosra vehető dezinflációval együtt járó hozamcsökkenési trend felértékelheti a hosszú futamidejű fix kamatozású magyar államkötvényeket és velük a kötvényalapokat.
Mint órafanatikus, akinek van Londonban élő barátja, nem hagyhattam ki a 2023-as WatchPro Salon kiállítást a brit fővárosban. A The Londoner Hotelben kisebb-nagyobb gyártók vonultatták fel portékáikat – ezek voltak a legérdekesebbek.
Írta: Schwarz Gábor, Zsigmond Viktor
Czapek Kis túlzással talán az egyik legnagyobb értéket képviselő gyártó volt az egész rendezvényen. Nálunk még nem ismerik túlzottan, egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány darab szaladgál belőle itthon, pedig minőségével, különleges anyaghasználataival és kidolgozottságával erős pozíciót vívott ki magának a luxusórapiacon. Legtöbben talán arról ismerik, hogy van olyan Czapek modell, aminek számlapja a világ legritkábban fellelhető és legdrágább anyagából készül – ez nem más, mint a kikristályosodott ozmium.
Czapek SXH5.01 szerkezet
Czapek SXH5.01 szerkezet
Kis érdekesség: kedves vendéglátóm tulajdonában van egy 36 milliméteres Christopher Ward (CW) Twelve, eredetét egy korábbi lapszámban már taglaltuk (a Christopher Ward-sztori, Forbes, 2023/9). Természetesen két pillanat sem kellett, hogy hasonlóságot véljek felfedezni a CW, valamint a Czapek Antarctique modellek között (tok, szíjkialakítás, formavilág és egyebek). Mint kiderült, ez nem véletlen, ugyanis a Christopher Ward svájci termékmenedzsere, Adrian Buchmann az Antarctique dizájncsapatában dolgozott, ennek köszönhető a temérdek hasonlóság.
Gerald Charles Talán a legnagyobb meglepetés volt nekem. Életemben nem hallottam róluk, de a különleges tokforma azonnal magával ragadott, így felkerült a soha meg nem szerezhető órák bakancslistájára nálam. Hogy miért? Prózai oka van: a legfapadosabb modell ára is húszezer dollárról indul, ami pedig már egyéb érdekes komplikációkat is rejt magában (mondjuk, kronográf vagy tourbillon), az jóval drágább.
Ez a zöld egyszerűen meseszép: GC Sport Grass, 200 darabos limitált sorozat. Ára: 22 900 dollár
Ez a zöld egyszerűen meseszép: GC Sport Grass, 200 darabos limitált sorozat. Ára: 22 900 dollár
Perrelet Ez a svájci manufaktúra leginkább a számlap felőli turbina megoldásáról ismert, a legtöbb modelljük most is ilyen volt. Találkoztunk azonban egyedi automata szerkezetmegoldással is, ahol a rotor a számlap szélén van, így nem zavar be a „kilátásba”.
Az egyedi rotoros Calibre P-411, egy Lab Peripheral modellben.
Ára: 3880 euró
Az egyedi rotoros Calibre P-411, egy Lab Peripheral modellben.
Ára: 3880 euró
Duna Magyarországon is végre egyre több új óragyártó kezd kibontakozni. Van amelyik jobb minőséget ad, van amelyik kevésbé – a Duna az előző kategóriába tartozik. A márka alapítója Gulyás Péter. Eredeti szakmája szerint grafikus, és 2012-ben kezdett faliórák gyártásába Herdsman márkanév alatt. Ezzel párhuzamosan felmerült az igény karórák készítésére is, de a luxus lakberendezési tárgyaktól a funkcionális ékszerekig hosszú út vezetett.
A Duna Taktus fekete és fehér számlappal is rendelhető 310 000 forintos áron.
A Duna Taktus fekete és fehér számlappal is rendelhető 310 000 forintos áron.
A Duna bemutatkozó modellje a modern Budapest által inspirált Taktus. Letisztult, elegáns óra határozott Bauhaus stílusjegyekkel, megcélozva annak kedvelőit. Méretét tekintve tökéletes középút: átmérője korona nélkül 40 milliméter, vastagsága mindössze 9, ezzel kifejezetten vékonynak nevezhető. Az órát elöl és hátul zafír üveg védi a mindennapok behatásaitól, az acéltokban pedig egy automata, japán eredetű Miyota 9039 szerkezet rejtőzik. Különböző színű szíjakkal variálhatjuk, egyéniségünknek megfelelően.
Cyrus A gyártó alapítóját valahogy úgy képzelem el, hogy vérszemet kapott a tradicionális svájci óragyártás unalmasságától, ezért pénzt, energiát és mérnököket nem kímélve nekiállt olyan őrületes órákat csinálni, amiket más gyártó még csak megközelíteni se nagyon tud. Hát hol látni még egy zafírtokos, retrográd, tourbillonos, dupla rugóházas csodát?
A Klepcys dice lime carbon
A Klepcys dice lime carbon
Zeitwinkel Egy aprócska svájci manufaktúra, német névvel és német precizitással, ahol minden óra saját, manufakturális szerkezettel készül, kézi munkával. A tok mindig acél, az egyedi szerkezet is pazar, de ami a leginkább megfogja az embert, az a számlapok kidolgozottsága – valami földöntúli. Modelljeik 39 és 42,5 milliméteres méretekben látnak napvilágot.
Ha az üres erdőben kidől a fa, van-e hangja? Ha az órám olyan ritka, hogy senki sem ismeri a márkát, van-e értéke?
Három történelmi épület és egy milánói sztárdizájner találkozása Budapest legújabb ötcsillagos szállodájában a Vörösmarty tér szomszédságában. Az épületeket újonnan ráépített, antracit árnyalatú tető formálja egységgé, összenyitásuk után az udvarok helyén hatalmas, növényekkel teli átrium jött létre.
Amikor a 2200-as években történészek az előző előtti évszázad eseményeit kutatják a szerverek mélyén fennmaradt Tiktok-videókban, Insta-posztokban, online cikkekben és videókban (gondolom, a mesterséges intelligencia, vagy ki tudja, milyen emberfeletti segítségével), lesz majd egy kreatív, fiatal kutató, aki véletlenül rábukkan a 2010-es évektől kiadott Forbes magazinokra, és felcsillan a szeme. Új téma! A korszakról kialakult általános képpel szemben egy virágzó, sokszínű […]
Írta: Iglódi Csaba A szerkesztés szeszélye úgy hozta, hogy a februári számban kerültem ismét sorra. Nekifogtam a cikknek, de szomorúan állapítottam meg, hogy lemaradtam arról, hogy az év eleji jókívánságokról és fogadalmakról írhassak. Új téma után néztem, csak előtte rápillantottam egy tavalyi emlékre a Facebookon. Talpig sárkányjelmezbe öltözött kamaszt mutat a fotó, vállán hátizsák, tartása magabiztos. Kamaszélete első igazán […]
„Szóval valaki mindig felhívott?” – szögezem a kérdést az interjú egy pontján Gáspár Máténak. Merthogy újításokat hozó csendes háttérmunkájára sokan felfigyeltek az elmúlt három évtizedben, és előbb-utóbb valaki újból és újból felkérte a kultúra különböző területein vezetőnek. Például Schilling Árpád a Krétakörhöz, Fischer Iván a Fesztiválzenekarhoz, vagy legutóbb Mácsai Pál, hogy legyen az Örkény Színház új igazgatója. Közben dolgozott Soros-intézményben, az SZFE-n, meg a fővárosnak is – amennyire lehet, politikamentesen, menedzserként.
