Mennyire NER-es a lista? Egy egyszerű szempontot állítottunk fel Zsiborás Gergő kollégámmal: ki szerezte egyértelmű politika hátszéllel a vagyonát? Ők NER-esek. Velük szemben állnak, akik a politikától függetlenül, piaci alapon építkeztek, és létezik egy köztes zóna is: saját jogon, vállalkozóként indultak, de már jelentős együttműködésük van a politikával. Ezek alapján a szempontok alapján tizenhat NER-est, […]
Mennyire NER-es a lista? Egy egyszerű szempontot állítottunk fel Zsiborás Gergő kollégámmal: ki szerezte egyértelmű politika hátszéllel a vagyonát? Ők NER-esek. Velük szemben állnak, akik a politikától függetlenül, piaci alapon építkeztek, és létezik egy köztes zóna is: saját jogon, vállalkozóként indultak, de már jelentős együttműködésük van a politikával. Ezek alapján a szempontok alapján tizenhat NER-est, kilenc együttműködőt és huszonöt vállalkozó üzletembert határoztunk meg a listán.
Ez most jó vagy rossz eredmény? Rossz, hiszen a kontroll nélküli, teljesen politikai hatalmon kívül egyre nagyobb gazdasági hatalom összpontosul egy szűk elit és annak vezetője kezében. Jó hír annak lehet, aki a napi hírek sodrásában úgy gondolja, hogy a gazdasági elit már teljesen NER-es. Ez a lista is mutatja, hogy erről nincs szó.
A Forbes amerikai központjában – ahol a márka már több mint százéves! – jól értik, hogy a média lokális műfaj. Időnkénti ellenőrzések mellett hagynak minket dolgozni. Egy terület van, ahol minden szám és mondat mögé aprólékosan benéznek: a dollármilliárdosok ügyében. Ha egy ország listacsapatának vezetője jelzi, hogy új dollármilliárdost talált az országában, hosszas elemzés és levelezés veszi kezdetét. Magyarországról ilyenkor Bánáti Annának kell mindenre kiterjedően elmagyaráznia egy amerikai újságírónak például Mészáros Lőrinc üzleti tevékenységének részleteit. Nem könnyű feladat. Ha sikerül, a milliárdos felkerül az amerikai Forbes nemzetközi listájára is, mint „billionaire”, azaz dollármilliárdos. Szép teljesítmény egy tízmilliós piacról, ezúttal várhatón a magyar lista tíz százalékának, az első öt helyezettnek sikerül a bravúr (hacsak nem gyengül jelentőset a forint az amerikai lista tavaszi megjelenéséig). Egy kis kontextus azért nem árt: a 2023-as lista szerint Csehországban tizenegy ilyen üzletember volt.
A Kodály körönd az egész főváros egyik legszebben kitalált tere. A teret övező négy palota egyike egy tűzvész miatt került a címlapokra, majd egy évtizednyi hányattatás után képletesen is felszállt a füst, és az évekig romos épületre ma rá sem lehet ismerni.
Még javában épült a Sugárút, amikor 1883. november 1-jén átadták a saroktornyokkal díszített neoreneszánsz épületet a Kodály körönd egyik szegletében. A tervezője, Kauser József neve több más épületterve mellett onnan is ismerős lehet, hogy Ybl Miklós után ő fejezte be a Szent István-bazilika építését.
A Vasutasháznak is hívott épület klasszikus bérpalotának épült, építtetője – más sugárúti palotákhoz hasonlóan – a Magyar Királyi Államvasutak volt. Akkoriban a vasúttársasághoz tartozni valódi rangot jelentett, amit jól jelez az is, hogy a ház első emeleti, legelőkelőbb lakását a hagyomány szerint a Nyugati pályaudvar mindenkori állomásfőnöke és családja lakta. Ugorjunk úgy százharminc évet az időben!
2014. július 15. úgy indult, mint egy átlagos hétköznap. Mégis emlékezetes dátum maradt, mivel kigyulladt a ház felújítási munkálatok alatt lévő tetőszerkezete. A százéves, száraz gerendák pillanatok alatt lángra kaptak, a kiérkező tűzoltók minden erőfeszítés ellenére is csak lassan tudtak úrrá lenni a helyzeten. Ez volt évtizedek óta a legnagyobb tűz a pesti belvárosban. Az oltáshoz használt rengeteg víz eláztatta a falakat, az épület gyakorlatilag lakhatatlanná vált, a tűzért felelős vállalkozó mégis megúszta a felelősségre vonást. Az évekig tartó vita és patthelyzet után egy régóta Magyarországon élő azeri üzletember, az ingatlanszakmában érdekelt Mamedov Nizami (Nizami Məmmədov), valamint üzlettársa, Krausz Vencel szerezték meg az épület többségi tulajdonjogát. A felújított házban 106 lakást alakítottak ki. Az építészeti terveket Nedár Ferenc és Virág Gergely építészek (Phoen Architekt Kft.), a belsőépítészeti és kertépítészeti terveket Varró Zoltán (Varrodesign Kft.) készítették.
A homlokzat, a tornyok és az előkert A homlokzatot kétszínű téglaburkolat, vakolt kváderezés és a kerámia- és kődíszek gazdagsága jellemzi. A tornyok restaurálása különösen nehéz feladat volt, csak ez több hónapba telt. A körönd épületeinek jellegzetessége még az előkert – avagy cour d’honneur –, amit a francia kastélyépítészetből vettek át a városi paloták építészei. Itt helyreállítják a díszkutat, a növényeket, és az előkertet egy kávézó tölti meg majd élettel.
A reneszánsz kert Az épület kívülről sem kicsi, de még talán így is meglepő, hogy összesen öt belső udvara van. Varró Zoltán azt mondja, számára az egész beruházás egyik legfontosabb eleme az volt, hogy ezek ne csupán helyreállított udvarok, hanem élettel teli zöld felületek legyenek – jelen esetben gyönyörű hortenziákkal, babérmeggyel, tiszafával. „Ez a legnagyobb, legelegánsabb udvarunk. Ide egy gyakorlatilag háromdimenziós, lépcsőzetes elrendezésű kertet terveztem. Ha a főbejárat felől jövünk, akkor is ezt a látványt kapjuk, másrészt fölülről látszik, hogy ez egy szőnyegmintában megtervezett kert.” A két szobor Gácsi Barna szobrászművész alkotása.
Az angol kert A reneszánsz kert mellett áll az úgynevezett pálmakert, ide – nem árulunk el nagy titkot – pálmafákat ültettek. Első látásra ez meglepőnek tűnhet, pedig ezek a növények a 19. század végén Budapesten sem voltak ismeretlenek. Szintén jellegzetes az angol kertre keresztelt udvar: a mesterséges tó, a gondozott pázsit és a gyönyörű japán juhar olyan hangulatot áraszt, mintha nem is egy kétmilliós nagyvárosban lennénk.
A tetőszint „Az volt a műemlékvédelemmel a megállapodásunk, hogy kívülről, illetve a főpárkányig tökéletesen helyreállítjuk az épületet. Az összes tornyot, a művészi díszítéseket, a homlokzatot” – mondja Varró Zoltán. A főpárkány fölött viszont nagyobb szabadságot kaptak. Ezen a részen tudatosan antracit színt használtak, hogy vizuálisan is jobban el tudják választani a régi és az új részt.
Polgári lakások A harmadik emeleten tizenkilenc hosszú távú bérletre szánt lakást alakítottak ki. A lakások stílusa egy régmúltból itt maradt hotelt idéz.
Duplex lakások Az emeleti ráépítéssel összesen huszonöt lakást hoztak létre. A kétszintes lakásokhoz tetőterasz is tartozik, ahonnan a budai hegyekig ellátni.
Loggiás folyosó Míg a külső homlokzat igencsak díszes, a belső rész jóval puritánabb, egyszerűbb. De egyhangúnak így sem lehet nevezni, a loggiás folyosók jó hangulatot teremtenek. Az összhatás kedvéért újragyártották a kandelábereket és más apró részleteket. Innen látszik igazán a sűrűn beültetett reneszánsz kert geometrikus „mintázata”.
Mikor nyit a kávézó? Várhatóan 2024 májusában. Mennyibe kerül itt egy lakás? 3–3,2 millió Ft/m2
A főváros 150. évfordulójára készült Budapest Nagyregény 12. kerületről szóló fejezetét te írtad. Mondtad, hogy nem szereted a Hegyvidéket, ahol élsz. Miért vállaltad mégis?Azért nem nem szeretem, különben nem itt laknék, csak kritikusan látom. De ettől még tudok jó lélekkel írni róla. Egy egymástól elidegenedett házaspárt vezetek az Óra úttól a biopiacig, és ez a kis gyalogtúra megmutat […]
Varga Zoltán évekig nem talált megfizethető médiapiaci befektetést Lengyelországban, aztán az egyik legfontosabb független lengyel napilapot, a Rzeczpospolitát kiadó cégbe tudott beszállni 2023 közepén.
Két év részletei a közeledéstől a piacszerzésig.
Mit ad, és mennyibe kerül egy magán-egészségbiztosítás, ha a cég fizeti?
Friss csomagok, tarifák, tendenciák, büntetett no show jelenség, tipikus ellátások és olyan számok, amiket máshol nem olvashattál.
Indult két észt srác problémájával és egy szimpatikus vízióval, felnőtt egy globális fintech céggé, ma felhasználóinak számláiból a kiberbűnözők is szívesen csemegéznek. Horányi Gergő, a hétszáz fős budapesti Wise-iroda termékigazgatója azt mondja, tudatos és kiszámított döntések vannak a mögött, mennyi csalást fognak meg és engednek át. Ez ugyanis egy trade off kényelem és biztonság között.
