Borbás Marcsi legerősebb zöld üzenete, hogy nézzük meg, hogyan éltek a nagyszüleink, és próbáljunk pár dolgot visszahozni abból az életmódból. Ő az Őrségben talált otthonra, ahol a kert gondozása sok mindenre megtanította. A Zöld Gasztro rovatban fermentálunk, a Zöld Utazásban közeli és távoli ökoturisztikai helyszíneket keresünk fel. Megjelent a Zöld Forbes.
Engem az érdekel, hogy milyen az épeszű élet Nem csinál nagy felhajtást akörül, mekkora környezetvédő, de közben nagyon is tudatosan él. Ésszel vásárol, kevés húst eszik, és maga termeli a zöldségeket az őrségi kertjükben. Szerinte nem ő a fontos, hanem az, amit mond, a Borbás Marcsi-kultuszt nem szereti. Dolgozik egy könyvön, lesz új online sorozata, a Gasztroangyal viszont nem tér vissza. Kérdezett: Tiefenthaler Eszter
Amit a növényektől kapunk kölcsön Ha égési sérülés, akkor Irix spray, ezt sokan tudják. Azt már kevesen, hogy a gyógyszert a világszinten is számon tartott magyar gyógynövénykutató intézetben hozták létre. Világháborúk és rendszerek jöttek, mentek, de Budakalászon 108 éve kutatják, mit ad nekünk a természet. Írta: Kis Judit
Greenwashing, avagy a fenntarthatóság látszata Hét másodperc – átlag ennyi időt töltünk legfeljebb egy hétköznapi termék nézegetésével, mielőtt eldöntenénk, hogy kosárba tesszük-e. Ha rá van írva, hogy öko, újrahasznosított vagy környezetbarát, nagyobb eséllyel döntünk mellette. De bízhatunk-e a gyártók üzeneteiben? A magyar Cleanwashers felveszi a harcot a zöldre festés ellen. Írta: Balázs Laura
A Kodály körönd az egész főváros egyik legszebben kitalált tere. A teret övező négy palota egyike egy tűzvész miatt került a címlapokra, majd egy évtizednyi hányattatás után képletesen is felszállt a füst, és az évekig romos épületre ma rá sem lehet ismerni.
Még javában épült a Sugárút, amikor 1883. november 1-jén átadták a saroktornyokkal díszített neoreneszánsz épületet a Kodály körönd egyik szegletében. A tervezője, Kauser József neve több más épületterve mellett onnan is ismerős lehet, hogy Ybl Miklós után ő fejezte be a Szent István-bazilika építését.
A Vasutasháznak is hívott épület klasszikus bérpalotának épült, építtetője – más sugárúti palotákhoz hasonlóan – a Magyar Királyi Államvasutak volt. Akkoriban a vasúttársasághoz tartozni valódi rangot jelentett, amit jól jelez az is, hogy a ház első emeleti, legelőkelőbb lakását a hagyomány szerint a Nyugati pályaudvar mindenkori állomásfőnöke és családja lakta. Ugorjunk úgy százharminc évet az időben!
2014. július 15. úgy indult, mint egy átlagos hétköznap. Mégis emlékezetes dátum maradt, mivel kigyulladt a ház felújítási munkálatok alatt lévő tetőszerkezete. A százéves, száraz gerendák pillanatok alatt lángra kaptak, a kiérkező tűzoltók minden erőfeszítés ellenére is csak lassan tudtak úrrá lenni a helyzeten. Ez volt évtizedek óta a legnagyobb tűz a pesti belvárosban. Az oltáshoz használt rengeteg víz eláztatta a falakat, az épület gyakorlatilag lakhatatlanná vált, a tűzért felelős vállalkozó mégis megúszta a felelősségre vonást. Az évekig tartó vita és patthelyzet után egy régóta Magyarországon élő azeri üzletember, az ingatlanszakmában érdekelt Mamedov Nizami (Nizami Məmmədov), valamint üzlettársa, Krausz Vencel szerezték meg az épület többségi tulajdonjogát. A felújított házban 106 lakást alakítottak ki. Az építészeti terveket Nedár Ferenc és Virág Gergely építészek (Phoen Architekt Kft.), a belsőépítészeti és kertépítészeti terveket Varró Zoltán (Varrodesign Kft.) készítették.
A homlokzat, a tornyok és az előkert A homlokzatot kétszínű téglaburkolat, vakolt kváderezés és a kerámia- és kődíszek gazdagsága jellemzi. A tornyok restaurálása különösen nehéz feladat volt, csak ez több hónapba telt. A körönd épületeinek jellegzetessége még az előkert – avagy cour d’honneur –, amit a francia kastélyépítészetből vettek át a városi paloták építészei. Itt helyreállítják a díszkutat, a növényeket, és az előkertet egy kávézó tölti meg majd élettel.
A reneszánsz kert Az épület kívülről sem kicsi, de még talán így is meglepő, hogy összesen öt belső udvara van. Varró Zoltán azt mondja, számára az egész beruházás egyik legfontosabb eleme az volt, hogy ezek ne csupán helyreállított udvarok, hanem élettel teli zöld felületek legyenek – jelen esetben gyönyörű hortenziákkal, babérmeggyel, tiszafával. „Ez a legnagyobb, legelegánsabb udvarunk. Ide egy gyakorlatilag háromdimenziós, lépcsőzetes elrendezésű kertet terveztem. Ha a főbejárat felől jövünk, akkor is ezt a látványt kapjuk, másrészt fölülről látszik, hogy ez egy szőnyegmintában megtervezett kert.” A két szobor Gácsi Barna szobrászművész alkotása.
Az angol kert A reneszánsz kert mellett áll az úgynevezett pálmakert, ide – nem árulunk el nagy titkot – pálmafákat ültettek. Első látásra ez meglepőnek tűnhet, pedig ezek a növények a 19. század végén Budapesten sem voltak ismeretlenek. Szintén jellegzetes az angol kertre keresztelt udvar: a mesterséges tó, a gondozott pázsit és a gyönyörű japán juhar olyan hangulatot áraszt, mintha nem is egy kétmilliós nagyvárosban lennénk.
A tetőszint „Az volt a műemlékvédelemmel a megállapodásunk, hogy kívülről, illetve a főpárkányig tökéletesen helyreállítjuk az épületet. Az összes tornyot, a művészi díszítéseket, a homlokzatot” – mondja Varró Zoltán. A főpárkány fölött viszont nagyobb szabadságot kaptak. Ezen a részen tudatosan antracit színt használtak, hogy vizuálisan is jobban el tudják választani a régi és az új részt.
Polgári lakások A harmadik emeleten tizenkilenc hosszú távú bérletre szánt lakást alakítottak ki. A lakások stílusa egy régmúltból itt maradt hotelt idéz.
Duplex lakások Az emeleti ráépítéssel összesen huszonöt lakást hoztak létre. A kétszintes lakásokhoz tetőterasz is tartozik, ahonnan a budai hegyekig ellátni.
Loggiás folyosó Míg a külső homlokzat igencsak díszes, a belső rész jóval puritánabb, egyszerűbb. De egyhangúnak így sem lehet nevezni, a loggiás folyosók jó hangulatot teremtenek. Az összhatás kedvéért újragyártották a kandelábereket és más apró részleteket. Innen látszik igazán a sűrűn beültetett reneszánsz kert geometrikus „mintázata”.
Mikor nyit a kávézó? Várhatóan 2024 májusában. Mennyibe kerül itt egy lakás? 3–3,2 millió Ft/m2
Öt hónapig úgy hívták Szlovákia miniszterelnökét, hogy Ódor Lajos. A magyar származású közgazdász az elmúlt húsz évben több reformban is tevékenyen részt vett, nagy szerepe volt abban is, hogy Szlovákiában euróval fizetnek. Szakértői kormányt vezetett, és nem félti az örökségét.
Isten kegyelme volt, hogy finom kávét adott a föld – Tóth Sándor ezzel az alázattal szállt be a Costa Rica-i kávétermesztésbe. Magyarország a Bányai márkanevet ismerte meg, nem a Tóthot, pedig az évtizedekkel korábban kivándorló ültetvényes és a szekszárdi kávéspecialista egyaránt kellett a hírnévhez. A Bányai Speciality Coffee kalandregényszerű története két magyar levélváltásával kezdődött.
Ha év vége, akkor Forbes Magyar 100 Gála. Az első tíz évünknek is szép keretet adott a legértékesebb, száz százalékban magyar tulajdonú cégeket ünneplő eseményünk a Magyar Zene Házában. Adományt is gyűjtöttünk, és díjakat is osztottunk.
Magyarország egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb médiavállalkozója nem tervez, mert nem lát jó befektetést Magyarországon, cserébe komoly portfóliót épít Lengyelországban, több lehetőséget szimatol Szlovákiában, és mint egykori Wizz Air-milliárdosnak a déli féltekén is van egy fapadosa, amivel épp a NASDAQ-ra készül. Varga Zoltán választási lehetőségekről, éves elvonulásról, Bécs, Horvátország és Németország vonzerejéről és arról, hogy miért nem elégítené ki, ha csak olvasgatná a New York Timest, és magában spekulálgatna a tőzsdén.
A főváros 150. évfordulójára készült Budapest Nagyregény 12. kerületről szóló fejezetét te írtad. Mondtad, hogy nem szereted a Hegyvidéket, ahol élsz. Miért vállaltad mégis?Azért nem nem szeretem, különben nem itt laknék, csak kritikusan látom. De ettől még tudok jó lélekkel írni róla. Egy egymástól elidegenedett házaspárt vezetek az Óra úttól a biopiacig, és ez a kis gyalogtúra megmutat […]