Egy kanadai séf Berlinben japán gasztrofilozófiai háttérrel főz: úgy kezdődik,
mint egy vicc, pedig nagyon komolyan gondolják.
A séf Dylan Watson-Brawn, az étterem az Ernst, a japánság pedig nem annyira az ételekben, mint inkább az alapanyagok kiválasztásában, a főzéstechnológiában rejlik. Az eredmény pedig fantasztikus. Nem találkoztam még ennyire spontán fine dining konyhával az öreg kontinensen (máshol se nagyon Japánon kívül). Persze az is tud nagyon szuper eredményekhez vezetni, ha hosszú évek alatt csiszolgatnak tökéletesre egyes fogásokat az étteremben, de különleges élmény olyan menüt enni, ami csak aznap létezik. És talán kicsit közelebb is áll a gasztronómia mint legmúlandóbb művészeti ág lényegéhez, amit ma megehetünk, nem halasztjuk holnapra.
Az étterem berendezése is erősen japán ihletettségű: a minimalista dizájn, a letisztult konyhapult, ahol az összes vendég – mindössze kilenc – helyet kap, ahogy egy szusijában is szokás. A konyhacsapat minden munkamozzanata a vendégek előtt zajlik, nincs takargatnivalójuk, pedig az összesen 30–35 minifogás elkészítése két és fél óra alatt logisztikailag is meglehetősen nagy feladat.
Persze inkább falatkákat kell érteni itt fogás alatt. A beltérnek és az egész filozófiának megfelelően letisztult tételek alapvetően egy-egy alapanyag értékeinek bemutatásáról szólnak, nem a konyha – vagy a vegyipar – által kínált technológiákról. Így tud főszereplő lenni ezen az estén, hiszen épp szezonjuk van, többféle különleges tökfajta egy közeli farmról vagy a friss szardínia, na, meg a kacsa. Akár nyersen, akár marinálva, akár éppen csak hőkezelve, de a faszenes grillt sem félnek használni.
Mennyire NER-es a lista? Egy egyszerű szempontot állítottunk fel Zsiborás Gergő kollégámmal: ki szerezte egyértelmű politika hátszéllel a vagyonát? Ők NER-esek. Velük szemben állnak, akik a politikától függetlenül, piaci alapon építkeztek, és létezik egy köztes zóna is: saját jogon, vállalkozóként indultak, de már jelentős együttműködésük van a politikával. Ezek alapján a szempontok alapján tizenhat NER-est, […]
Mennyire NER-es a lista? Egy egyszerű szempontot állítottunk fel Zsiborás Gergő kollégámmal: ki szerezte egyértelmű politika hátszéllel a vagyonát? Ők NER-esek. Velük szemben állnak, akik a politikától függetlenül, piaci alapon építkeztek, és létezik egy köztes zóna is: saját jogon, vállalkozóként indultak, de már jelentős együttműködésük van a politikával. Ezek alapján a szempontok alapján tizenhat NER-est, kilenc együttműködőt és huszonöt vállalkozó üzletembert határoztunk meg a listán.
Ez most jó vagy rossz eredmény? Rossz, hiszen a kontroll nélküli, teljesen politikai hatalmon kívül egyre nagyobb gazdasági hatalom összpontosul egy szűk elit és annak vezetője kezében. Jó hír annak lehet, aki a napi hírek sodrásában úgy gondolja, hogy a gazdasági elit már teljesen NER-es. Ez a lista is mutatja, hogy erről nincs szó.
A Forbes amerikai központjában – ahol a márka már több mint százéves! – jól értik, hogy a média lokális műfaj. Időnkénti ellenőrzések mellett hagynak minket dolgozni. Egy terület van, ahol minden szám és mondat mögé aprólékosan benéznek: a dollármilliárdosok ügyében. Ha egy ország listacsapatának vezetője jelzi, hogy új dollármilliárdost talált az országában, hosszas elemzés és levelezés veszi kezdetét. Magyarországról ilyenkor Bánáti Annának kell mindenre kiterjedően elmagyaráznia egy amerikai újságírónak például Mészáros Lőrinc üzleti tevékenységének részleteit. Nem könnyű feladat. Ha sikerül, a milliárdos felkerül az amerikai Forbes nemzetközi listájára is, mint „billionaire”, azaz dollármilliárdos. Szép teljesítmény egy tízmilliós piacról, ezúttal várhatón a magyar lista tíz százalékának, az első öt helyezettnek sikerül a bravúr (hacsak nem gyengül jelentőset a forint az amerikai lista tavaszi megjelenéséig). Egy kis kontextus azért nem árt: a 2023-as lista szerint Csehországban tizenegy ilyen üzletember volt.
Az idei rangsor másban is hozott újat. Először került fel a listára Tiborcz István, a miniszterelnök veje és Száraz István, a Matolcsy-kör tagja is. A közeli barát Mészáros Lőrinc után már egy miniszterelnöki családtag is kimutathatóan a leggazdagabbak közé került.
A jó üzleti sztorikról eközben kompakt összefoglalót adnak a szócikkek. A Bárány család például megcélozta, hogy úgy lesz a régió egyik kiemelkedő csirkegyára (óránként tizenhatezer csirkét vágnak le), hogy közben megcélozza a karbonsemlegességet, és a mesterséges intelligencia segítségével optimalizálja a termelését.
A 31. Varga Zoltán pedig tovább menetel a lengyel piacon, és jelentős tulajdonrészt vásárolt a második legnagyobb lengyel napilapban. Ennek az üzletnek a hátteréről és tartalmáról is szól Ács Gábor címlapsztorija.
Sok szülőnek ismerősen csenghet a TSMT terápia, de nem mindenki tudja, hogy magyar. Lakatos Katalin fejlesztési módszerével az eltérő idegrendszeri fejlődésű gyerekeket segítik, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból. Alapítványt és vállalkozást is építettek rá, ezeket lánya, Fenyősi Fanni viszi tovább.
Énfejlesztés, cégépítés, perspektívatágítás, jövőtállóság – lehet ezt könyvből tanulni? Cégvezetők, üzletemberek, civil gondolkodók szerint igen, ezért is ajánlunk már harmadik éve üzleti könyveket a Bridge Budapest vezetői közösségének személyes élményeivel. Vezetőktől vezetőknek.
Nem sokkal ezen írás leadási határideje előtt ünnepeltük a Nyitottak Vagyunk tizedik születésnapját. 2013-ban három cég vezetője úgy gondolta, hogy a sokszínűség és az elfogadás a kiemelkedő üzleti működés alapfeltételei. Mára több mint 1100 hazai céget tömörítő közösség lettünk. A születésnapi ünnepségen azon gondolkodtam, hogyan és honnan indulnak el a jó történetek, legyenek akár szervezeti vagy személyes utak. Négyfős véleménycsapat […]
