Varga Zoltán évekig nem talált megfizethető médiapiaci befektetést Lengyelországban, aztán az egyik legfontosabb független lengyel napilapot, a Rzeczpospolitát kiadó cégbe tudott beszállni 2023 közepén.
Két év részletei a közeledéstől a piacszerzésig.
Nem meglepő módon Lengyelországban is kavart egy kis politikai vihart, amikor egy részben Soros György által finanszírozott társaság vásárolta bele magát az egyik legnagyobb lapkiadó társaságba, a Gremibe. Két éve történt, 2021 végén, a politikai helyzet akkoriban stabilnak látszott, a PiS-kormány a magyar úton, de a példaképtől messze lemaradva bontogatta le a demokrácia pilléreit, és kezdett küzdeni a mumus Brüsszellel az uniós forrásokért. Most pedig ott tartunk, hogy Varga Zoltán személyében magyar üzletember a Gremi Media S.A. meghatározó tulajdonosa, fb-elnöke, és a cég többségének megszerzésére is megvan a terve.
Milyen út vezetett ide? Varga Zoltán azt mondja, hogy legalább hat-hét éve keresi intenzíven a lengyel médiaipari befektetéseket (van is jó pár kisebb), de az igazán nagy dobás egészen 2023 nyaráig nem jött össze. Nem azért, mert nem tudta volna finanszírozni, sokkal inkább azért, mert kevés az eladó, ritkák a tranzakciók, ha pedig vannak is, az árazásuk nagyon magas. A lengyel médiapiac megértéséhez érdemes feleleveníteni két, kicsivel korábbi tranzakciót. Az egyiknek a tárgya az Interia, a negyedik legnagyobb elérésű online hírportál volt, tulajdonosa, a német Bauer Media kínálta eladásra 2020-ban. Sokan érdeklődtek (persze Varga Zoltán is), a befutó a második leggazdagabb lengyel, Zygmunt Solorz-Żak lett. Nem mellesleg ő a második számú lengyel kereskedelmi tévé, a Polsat tulajdonosa, ő számolhatott olyan szinergiákkal, amelyek alapján neki megérte kifizetni az igen borsos árat.
A másik üzlet tapasztalatai már a Gremi sorsát is befolyásolták. Még szintén 2020-ban az állami olajtársaság, a PKN Orlen szerezte meg a legnagyobb vidéki laphálózatot üzemeltető Polska Pressét. A tulajdonosváltás után szinte azonnal megkezdték az újságírói szabadság kigyomlálását, távozott szinte az összes regionális főszerkesztő, helyükre az ekkor már kormányszócsővé átfazonírozott közmédiától és más, a kormánnyal látványosan elfogult sajtótermékektől jöttek az új emberek.
A Kodály körönd az egész főváros egyik legszebben kitalált tere. A teret övező négy palota egyike egy tűzvész miatt került a címlapokra, majd egy évtizednyi hányattatás után képletesen is felszállt a füst, és az évekig romos épületre ma rá sem lehet ismerni.
Még javában épült a Sugárút, amikor 1883. november 1-jén átadták a saroktornyokkal díszített neoreneszánsz épületet a Kodály körönd egyik szegletében. A tervezője, Kauser József neve több más épületterve mellett onnan is ismerős lehet, hogy Ybl Miklós után ő fejezte be a Szent István-bazilika építését.
A Vasutasháznak is hívott épület klasszikus bérpalotának épült, építtetője – más sugárúti palotákhoz hasonlóan – a Magyar Királyi Államvasutak volt. Akkoriban a vasúttársasághoz tartozni valódi rangot jelentett, amit jól jelez az is, hogy a ház első emeleti, legelőkelőbb lakását a hagyomány szerint a Nyugati pályaudvar mindenkori állomásfőnöke és családja lakta. Ugorjunk úgy százharminc évet az időben!
2014. július 15. úgy indult, mint egy átlagos hétköznap. Mégis emlékezetes dátum maradt, mivel kigyulladt a ház felújítási munkálatok alatt lévő tetőszerkezete. A százéves, száraz gerendák pillanatok alatt lángra kaptak, a kiérkező tűzoltók minden erőfeszítés ellenére is csak lassan tudtak úrrá lenni a helyzeten. Ez volt évtizedek óta a legnagyobb tűz a pesti belvárosban. Az oltáshoz használt rengeteg víz eláztatta a falakat, az épület gyakorlatilag lakhatatlanná vált, a tűzért felelős vállalkozó mégis megúszta a felelősségre vonást. Az évekig tartó vita és patthelyzet után egy régóta Magyarországon élő azeri üzletember, az ingatlanszakmában érdekelt Mamedov Nizami (Nizami Məmmədov), valamint üzlettársa, Krausz Vencel szerezték meg az épület többségi tulajdonjogát. A felújított házban 106 lakást alakítottak ki. Az építészeti terveket Nedár Ferenc és Virág Gergely építészek (Phoen Architekt Kft.), a belsőépítészeti és kertépítészeti terveket Varró Zoltán (Varrodesign Kft.) készítették.
A homlokzat, a tornyok és az előkert A homlokzatot kétszínű téglaburkolat, vakolt kváderezés és a kerámia- és kődíszek gazdagsága jellemzi. A tornyok restaurálása különösen nehéz feladat volt, csak ez több hónapba telt. A körönd épületeinek jellegzetessége még az előkert – avagy cour d’honneur –, amit a francia kastélyépítészetből vettek át a városi paloták építészei. Itt helyreállítják a díszkutat, a növényeket, és az előkertet egy kávézó tölti meg majd élettel.
A reneszánsz kert Az épület kívülről sem kicsi, de még talán így is meglepő, hogy összesen öt belső udvara van. Varró Zoltán azt mondja, számára az egész beruházás egyik legfontosabb eleme az volt, hogy ezek ne csupán helyreállított udvarok, hanem élettel teli zöld felületek legyenek – jelen esetben gyönyörű hortenziákkal, babérmeggyel, tiszafával. „Ez a legnagyobb, legelegánsabb udvarunk. Ide egy gyakorlatilag háromdimenziós, lépcsőzetes elrendezésű kertet terveztem. Ha a főbejárat felől jövünk, akkor is ezt a látványt kapjuk, másrészt fölülről látszik, hogy ez egy szőnyegmintában megtervezett kert.” A két szobor Gácsi Barna szobrászművész alkotása.
Az angol kert A reneszánsz kert mellett áll az úgynevezett pálmakert, ide – nem árulunk el nagy titkot – pálmafákat ültettek. Első látásra ez meglepőnek tűnhet, pedig ezek a növények a 19. század végén Budapesten sem voltak ismeretlenek. Szintén jellegzetes az angol kertre keresztelt udvar: a mesterséges tó, a gondozott pázsit és a gyönyörű japán juhar olyan hangulatot áraszt, mintha nem is egy kétmilliós nagyvárosban lennénk.
A tetőszint „Az volt a műemlékvédelemmel a megállapodásunk, hogy kívülről, illetve a főpárkányig tökéletesen helyreállítjuk az épületet. Az összes tornyot, a művészi díszítéseket, a homlokzatot” – mondja Varró Zoltán. A főpárkány fölött viszont nagyobb szabadságot kaptak. Ezen a részen tudatosan antracit színt használtak, hogy vizuálisan is jobban el tudják választani a régi és az új részt.
Polgári lakások A harmadik emeleten tizenkilenc hosszú távú bérletre szánt lakást alakítottak ki. A lakások stílusa egy régmúltból itt maradt hotelt idéz.
Duplex lakások Az emeleti ráépítéssel összesen huszonöt lakást hoztak létre. A kétszintes lakásokhoz tetőterasz is tartozik, ahonnan a budai hegyekig ellátni.
Loggiás folyosó Míg a külső homlokzat igencsak díszes, a belső rész jóval puritánabb, egyszerűbb. De egyhangúnak így sem lehet nevezni, a loggiás folyosók jó hangulatot teremtenek. Az összhatás kedvéért újragyártották a kandelábereket és más apró részleteket. Innen látszik igazán a sűrűn beültetett reneszánsz kert geometrikus „mintázata”.
Mikor nyit a kávézó? Várhatóan 2024 májusában. Mennyibe kerül itt egy lakás? 3–3,2 millió Ft/m2
Isten kegyelme volt, hogy finom kávét adott a föld – Tóth Sándor ezzel az alázattal szállt be a Costa Rica-i kávétermesztésbe. Magyarország a Bányai márkanevet ismerte meg, nem a Tóthot, pedig az évtizedekkel korábban kivándorló ültetvényes és a szekszárdi kávéspecialista egyaránt kellett a hírnévhez. A Bányai Speciality Coffee kalandregényszerű története két magyar levélváltásával kezdődött.
Mennyire NER-es a lista? Egy egyszerű szempontot állítottunk fel Zsiborás Gergő kollégámmal: ki szerezte egyértelmű politika hátszéllel a vagyonát? Ők NER-esek. Velük szemben állnak, akik a politikától függetlenül, piaci alapon építkeztek, és létezik egy köztes zóna is: saját jogon, vállalkozóként indultak, de már jelentős együttműködésük van a politikával. Ezek alapján a szempontok alapján tizenhat NER-est, […]
Mit ad, és mennyibe kerül egy magán-egészségbiztosítás, ha a cég fizeti?
Friss csomagok, tarifák, tendenciák, büntetett no show jelenség, tipikus ellátások és olyan számok, amiket máshol nem olvashattál.
