A zenei piaci „decentralizálódott, az iparág pedig nem követte le időben az átalakulást, kis időre kinyílt egy kapu, amin át demokratikusabb formában virágozhatott ki a zene” – mondja Krúbi, azaz Horváth Krisztián arról, hogy miért tudnak huszonéves előadók arénákat megtölteni mostanában, amiért korábban évekig, évtizedekig küzdöttek zenészek. Szeretem ezt az idézetet, és nem csak azért, mert benne […]
A zenei piaci „decentralizálódott, az iparág pedig nem követte le időben az átalakulást, kis időre kinyílt egy kapu, amin át demokratikusabb formában virágozhatott ki a zene” – mondja Krúbi, azaz Horváth Krisztián arról, hogy miért tudnak huszonéves előadók arénákat megtölteni mostanában, amiért korábban évekig, évtizedekig küzdöttek zenészek.
Szeretem ezt az idézetet, és nem csak azért, mert benne vannak a decentralizál, a demokratikusabb és a virágozhat szavak – bár ezért is. Ez a mondat azt is megmutatja, hogy milyen más Krúbi és Krisztián. Vaszkó Iván címlapsztorija annak is izgalmas lesz, aki agyonhallgatta már Krúbit (nem én), és annak is, aki egyszer csak beírta a Youtube-ba, hogy kiderítse, mit hallgat a gyereke vagy fiatalabb munkatársa (én).
Nem csak a zenei világban vannak itt nagyon látványosan olyan huszonévesek, akik már sokat letettek az asztalra. A Colossyan sztoriját eddig leginkább online követtük, most Zsiborás Gergő ebben a számban is megírja, hogyan ír történelmet a mesterséges intelligenciával foglalkozó magyar startup és alapítója, Kovács Dominik. Gergő értékelése alapján a cég most több mint százmillió dollárt ér, és ezzel koránt sincs egyedül a kimagaslóan sikeres startupperek második magyar generációjában. (Áprilisban jön a startupjelentés!)
Anthony Capuano, a Marriott International szállodaóriás globális feje most járt először Budapesten, ahol egyebek mellett a nemrég megnyílt Dorotheát, a W Budapestet, a Matild Palace-t, a Ritz-Carltont és persze a Duna-parti Marriottot üzemeltetik. Ötcsillagos hotelekről, versenytársakról, felvásárlásokról, villákról és jachtpiacról is beszélgettünk.
Budapestről azt mondja: „Rendkívül érdekes, gazdag kulturális öröksége van. Egyre többen érdeklődnek a város iránt, hogy felfedezzék az építészeti remekműveket, a művészetet, amit kínál, kipróbálják a gasztronómiáját, vagy tanuljanak a történelméről. Sok minden megvan itt abból, amit az utazók keresnek. Ahhoz, hogy tovább növekedjen, elsősorban több és több direkt járat kell. Igazából erről szól az egész: hogyan jutnak ide, és mit tudnak még csinálni? A szegmens utazóitól azt hallom, hogy több luxusmárkabolt kéne ide.”
És hogy mit akarnak még szerinte a luxusfogyasztók? „Valami újat és egzotikusat. Alig várják, hogy felfedezzenek, amin a lezárások csak még nagyobbat dobtak. És úgy gondolom, hogy Kelet-Közép-Európa, azon belül is Budapest előkelő helyen szerepel a listájukon. A kereslet már megvan, csak a luxusmárkák kínálata nem volt eddig erős.” Kérdezett: Knittel Martin
Mindegyikünk pontosan emlékszik a mélypontra „Az egyik közeli családtagom az intenzív osztályon feküdt. Este hívtak, hogy menjek be, lehet, hogy életmentő műtétre lesz szüksége. Ezalatt én otthon voltam, nem túl jó állapotban. A függőknek az este a nap legnehezebb része, ilyenkor engedjük ki a gőzt. Vagy beküldünk valami mást, ami csillapítja az érzést, hogy nem vagyok elég jó.”
Teljes, szinte megkérdőjelezhetetlenül egyenes nyíltság, emberi fogalmazások, őszinte, kíváncsi tekintet. És még valami különös derű lengi körbe Petke Zsoltot. Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet osztályvezető főorvosa a szeretetteljes, támogató addiktológiai megközelítés hazai úttörője – talán nincs is ilyen szakkifejezés. Tizenkét éve vezeti az országos intézet addiktológiai osztályát, sok ezren köszönik személy szerint neki az életüket. Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint csaknem egymillió alkoholfüggő él, a legtöbbjük azonban sosem kér segítséget. Zsolt nemcsak arról beszélt nekünk kijózanító őszinteséggel, hogyan csúszott bele maga is a függőség csapdájába, hanem arról is, mit ad neki a felépülés. Zsolt története a szerhasználóknak reményt, a felépülőknek erőt, a közösségnek pedig fontos tudást ad. Keresd a teljes interjút a Forbes.hu-n! Kérdezett: Tóth-Biró Marianna
Így alakítanák át, ahogy vásárolunk Felépítette az Edigitalt, végigvitte az Emag-fúziót, aztán kiszállt, hogy a Jófogásra és a Vaterára húzzon fel új birodalmat. Most a Kiflivel és a Tescóval is versenyre kel: Várkonyi Balázs új piacra tette be a lábát, befektetett az Avokado platformba, ami csavart próbál vinni az online bevásárlásba. Külföldön már kipróbált modellt erősítenének meg itthon.
A felek elsőként velünk közölték, hogy stratégiai együttműködésre lépnek, a Várkonyi Balázs- és Kelemen Gyula-féle ED Group Kft. részesedést szerez az Avokadóban. (Kelemen Gyula Várkonyi régi üzlettársa, együtt építették fel az Edigitalt.) A tranzakció értékét és a megszerzett részesedés méretét nem árulták el, a célját viszont igen: „a hazai online kiskereskedelem képének átalakítása”, és hogy az online FMCG-szektor méretéből (napi fogyasztási cikkek piaca) „5–10 százalékot” kiszakítsanak.
Utóbbi ambiciózus cél, az itthon futó nemzetközi óriások egyre kevesebb teret hagynak a magyar cégeknek, az Avokadónak sem lesz könnyű dolga az online szolgáltatásokba és piacszerzésbe komoly összegeket invesztáló nagyok árnyékában. De Várkonyi elszánt. „Azon dolgozunk, hogy közösen új standardot állítsunk fel, és alakítsuk a magyarországi kiskereskedelem jövőjét.” Írta: Vaszkó Iván
Krúbi útja a felcsúti faluháztól az Arénáig az új generációs magyar zene sikersztorija. Legalábbis az egyik. Pár fontos állomás, amiből megérted, hogyan hódítanak arénákat a huszonéves előadók.
A Naturtex márkáról ismert cégcsoportot a második generáció képviseletében immár Ákos és Balázs irányítja. Annyira a céges operatív dolgok vannak náluk a fókuszban, hogy a vagyon mint fogalom mibenlétére vonatkozó kérdésre automatikusan céges tartalommal válaszolnak. Keveset jut eszükbe, hogy vagyonosak, inkább azon törik a fejüket, hogyan lehet a céggel előre menni. Még ők is építkeznek: […]
Gulyás István egy százéves, használaton kívüli malomra, majd egy mellé vásárolt elöregedett, gépek nélküli kenyérgyárra alapozva építette fel a ma már csaknem harmincmilliárd forintos árbevételű Félegyházi Pékséget.