Iskola utáni iskola, ahol nem adnak leckét, és nem osztályoznak, viszont érdekes dolgokat tanítanak, aztán segítenek jelentkezni a legmenőbb külföldi egyetemekre. Nagyjából ez az Engame Akadémia lényege, ahová mellesleg jó társaságban bandázni is szeretnek járni.
Apró városka valahol a Hűvösvölgyben, bebútorozott házikókkal, ahol a gyerekek varázslósat játszhatnak, és megismerkednek a hagyományos mesterségekkel, miközben az ott lakó mesteremberek öntevékeny, egymást segítő várost hoznak létre. Ez volt Lévai Sándor báb- és díszlettervező álma a 60-as években. Mikes Lajos Sanyi manó könyve című meséjét úgy akarta megcsinálni bábfilmnek a Magyar Televízióban, hogy a mesebeli épületeket életnagyságban felépítik díszletnek, majd a forgatás után gyerekek vehették volna birtokba őket.
Kicsiben meg is alkotta az erdei várost parányi makettekből – ám hiába kopogtatott különféle hivatalokban, és szerezte be az engedélyeket, az MTV végül nem finanszírozta a projektet. Lévai Sándor volt a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca vagy a Zsebtévé bábjainak és díszleteinek tervezője, mellesleg interdiszciplináris tudományos diákkört vezetett rengeteg teaházi találkozóval, ahol az akkori értelmiség krémjével próbálták megváltani a világot.
„Apukámtól a lehető legtávolabb állt mindenféle vállalkozás és a pénzügyek világa. Tizenegy éves voltam, amikor meghalt, és csak pár éve jöttem rá, hogy közben meg minden megvolt benne, ami ahhoz kell, hogy az ember vállalkozó legyen – mondja Lévai Balázs, az Engame Akadémia létrehozója. – Amikor például iskolaújságot akartam alapítani, bátorított, és valójában inkább ő csinálta, csak akkor azt hittem, hogy én csinálom. Azt biztosan megtanultam tőle, hogy ha van egy ötletem, mindenképpen vágjak bele.”
Mikor vettél vagy adtál el utoljára lakást?Nézd, én úgy vagyok ezzel, hogy van egy értelmezhető ingatlanállományom, tehát nem mostanában. Legutóbb 2012-ben. Vettél vagy eladtál?11-ben vettem, 12-ben eladtam. De mivel rajongok a pénzügyekért (Sándorfi Balázs a Bankmonitor alapító tulajdonosa – a szerk.), el tudom képzelni a pénzemet a pénzügyi megtakarítások között is, és nem vagyok megszállott az ingatlan irányába. Amikor 2014-től […]
Mikor vettél vagy adtál el utoljára lakást? Nézd, én úgy vagyok ezzel, hogy van egy értelmezhető ingatlanállományom, tehát nem mostanában. Legutóbb 2012-ben.
Vettél vagy eladtál? 11-ben vettem, 12-ben eladtam. De mivel rajongok a pénzügyekért (Sándorfi Balázs a Bankmonitor alapító tulajdonosa – a szerk.), el tudom képzelni a pénzemet a pénzügyi megtakarítások között is, és nem vagyok megszállott az ingatlan irányába. Amikor 2014-től 22-ig óriási felfutást láttunk, akkor sem gondoltam, hogy minden megtakarításomat odatenném. Egyrészt jó, ha van egy egészséges arány, másrészt az ingatlan rendkívül macerás tud lenni. Bármit hoz is a piac, én most sem tervezek vásárlást.
Tavaly októberben azt mondtad a Forbes Money Summiton, hogy jó pár év stagnálásra számítasz a lakáspiacon, és ez az árakra is igaz lesz. Most hogy látod? Reálértéken ma is ezt gondolom. A korábbi felfutásban voltak túlfűtöttségi jelek elsősorban a speciális támogatási rendszernek, a támogatott hitelelemeknek köszönhetően. Ez sokkal erősebb volt nálunk, mint máshol Európában, növelte a fizetőképes keresletet és húzta az árakat. Most ennek a túloldalán vagyunk. Hatalmas a költségvetési hiány, a CSOK és a babaváró átalakítása szűkítette a lehetőségeket, az új CSOK Plusz ezt nem tudja pótolni, így kiesett egy árfelhajtó erő. Közben van egy felhalmozott eladatlan állomány, aminek ki kell ürülnie.
Nem segít, hogy már 6–6,5 százalékon vannak a lakáshitelek? Sőt, prémium jövedelemmel hat százalék alatt is kaphatsz hitelt, de ettől önmagában nem robban fel az ingatlanpiac. Ez a kamatszint már nem rossz, de nem látom, hogy mitől menne érdemben lejjebb, és sokkal fontosabb, hogy 2022 és 2023 közepe-vége között lett 80 ezer meg nem valósult tranzakció. A hitelezés élénkülése segíthet felszívni az eladatlan állományt. De az áraktól nem várom, hogy reálértékben nőjenek. Az ingatlanpiac eleve nagy ciklusokban mozog, nincsenek gyors fordulatok, márpedig az előző ciklus csúcsa 2022 közepén volt. Még két év sem telt el. Ráadásul az EU országaiban a fővárosi ingatlanár-jövedelem hányados alapján Budapest a felső 25 százalék alján van. Nem olcsó.
Változtat bármin, hogy hamarosan több ezer milliárd forint kamatot kapnak azok, akik inflációkövető papírt vettek az elmúlt években? Csak a kamatokból kevesen tudnak ingatlant venni, inkább az lesz érdekes, ha a tőke is megmozdul, mert már nem érdemes állampapírban tartani. 2025 elejéig ez nem történik meg, mert 18,6 százalékos kamatból nem szállnak ki az emberek, de utána hozhat némi elmozdulást. Ezt legkorábban 2025 tavaszára várom, de a stagnálásból akkor sem feltétlenül törünk ki. Reálszinten elhúzódó fenekelésre számítok, és ez nem olyan nagy baj.
Most az a fejlövésem, hogy hozzá kell szoknunk egy kis lehűléshez. Még egy szám: már 2021-ben, ukrajnai háború és inflációs para nélkül is a hitelfelvevők 75 százaléka a legjobban kereső 40 százalékból került ki, rengetegen kiszorultak a piacról. Ezért is tenne jót a lehűlés, mert előbb-utóbb politikai feszkó lesz, ha már nem lehet normálisan lakást venni.
A Honor célja, hogy emberközpontú innovációval világszinten ikonikus techmárkává váljon. „Jelentős összegeket fektetünk be kutatás-fejlesztésbe, mivel technológiai cégként a K+F erőfeszítéseink kulcsfontosságúak az innovatív terméktechnológiák fejlesztésében, azok pedig alapvetőek a márkánknak” – fogalmaz Kai Bai, a Honor Magyarországért, Csehországért és Szlovákiáért felelős vezetője. A vállalat stratégiai megközelítése a hosszú távra összpontosít, nem pedig a rövid […]
Már az államkincstárnál is vezethetünk nyugdíj-előtakarékossági számlát, méghozzá ingyen. Szerinted ez elég jó deal ahhoz, hogy az állampapírhozamokra hagyatkozz a következő húsz–harminc évben? Lenne pár kérdésem.
Hokizseni pszichológusjelölt, Skóciában befutott lézerguru, állatorvos, a Simon’s Burger alapítója, fogathajtó-világbajnok és rapper is van idei 30/30-as listánkon. Mind olyan egyéniségek, akik 2023-ban nagyot alkottak saját területükön. De nem csak tavaly. A következő oldalakon az is kiderül, a sikerek mögött milyen előzmények húzódnak meg, akár már gyerekkorban is mennyi munka van, és közben milyen átalakulással jár az elismerés.
