Iskola utáni iskola, ahol nem adnak leckét, és nem osztályoznak, viszont érdekes dolgokat tanítanak, aztán segítenek jelentkezni a legmenőbb külföldi egyetemekre. Nagyjából ez az Engame Akadémia lényege, ahová mellesleg jó társaságban bandázni is szeretnek járni.
Apró városka valahol a Hűvösvölgyben, bebútorozott házikókkal, ahol a gyerekek varázslósat játszhatnak, és megismerkednek a hagyományos mesterségekkel, miközben az ott lakó mesteremberek öntevékeny, egymást segítő várost hoznak létre. Ez volt Lévai Sándor báb- és díszlettervező álma a 60-as években. Mikes Lajos Sanyi manó könyve című meséjét úgy akarta megcsinálni bábfilmnek a Magyar Televízióban, hogy a mesebeli épületeket életnagyságban felépítik díszletnek, majd a forgatás után gyerekek vehették volna birtokba őket.
Kicsiben meg is alkotta az erdei várost parányi makettekből – ám hiába kopogtatott különféle hivatalokban, és szerezte be az engedélyeket, az MTV végül nem finanszírozta a projektet. Lévai Sándor volt a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca vagy a Zsebtévé bábjainak és díszleteinek tervezője, mellesleg interdiszciplináris tudományos diákkört vezetett rengeteg teaházi találkozóval, ahol az akkori értelmiség krémjével próbálták megváltani a világot.
„Apukámtól a lehető legtávolabb állt mindenféle vállalkozás és a pénzügyek világa. Tizenegy éves voltam, amikor meghalt, és csak pár éve jöttem rá, hogy közben meg minden megvolt benne, ami ahhoz kell, hogy az ember vállalkozó legyen – mondja Lévai Balázs, az Engame Akadémia létrehozója. – Amikor például iskolaújságot akartam alapítani, bátorított, és valójában inkább ő csinálta, csak akkor azt hittem, hogy én csinálom. Azt biztosan megtanultam tőle, hogy ha van egy ötletem, mindenképpen vágjak bele.”
Anthony Capuano, a Marriott International szállodaóriás globális feje most járt először Budapesten, ahol egyebek mellett a nemrég megnyílt Dorotheát, a W Budapestet, a Matild Palace-t, a Ritz-Carltont és persze a Duna-parti Marriottot üzemeltetik. Ötcsillagos hotelekről, versenytársakról, felvásárlásokról, villákról és jachtpiacról is beszélgettünk.
Budapestről azt mondja: „Rendkívül érdekes, gazdag kulturális öröksége van. Egyre többen érdeklődnek a város iránt, hogy felfedezzék az építészeti remekműveket, a művészetet, amit kínál, kipróbálják a gasztronómiáját, vagy tanuljanak a történelméről. Sok minden megvan itt abból, amit az utazók keresnek. Ahhoz, hogy tovább növekedjen, elsősorban több és több direkt járat kell. Igazából erről szól az egész: hogyan jutnak ide, és mit tudnak még csinálni? A szegmens utazóitól azt hallom, hogy több luxusmárkabolt kéne ide.”
És hogy mit akarnak még szerinte a luxusfogyasztók? „Valami újat és egzotikusat. Alig várják, hogy felfedezzenek, amin a lezárások csak még nagyobbat dobtak. És úgy gondolom, hogy Kelet-Közép-Európa, azon belül is Budapest előkelő helyen szerepel a listájukon. A kereslet már megvan, csak a luxusmárkák kínálata nem volt eddig erős.” Kérdezett: Knittel Martin
Mindegyikünk pontosan emlékszik a mélypontra „Az egyik közeli családtagom az intenzív osztályon feküdt. Este hívtak, hogy menjek be, lehet, hogy életmentő műtétre lesz szüksége. Ezalatt én otthon voltam, nem túl jó állapotban. A függőknek az este a nap legnehezebb része, ilyenkor engedjük ki a gőzt. Vagy beküldünk valami mást, ami csillapítja az érzést, hogy nem vagyok elég jó.”
Teljes, szinte megkérdőjelezhetetlenül egyenes nyíltság, emberi fogalmazások, őszinte, kíváncsi tekintet. És még valami különös derű lengi körbe Petke Zsoltot. Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet osztályvezető főorvosa a szeretetteljes, támogató addiktológiai megközelítés hazai úttörője – talán nincs is ilyen szakkifejezés. Tizenkét éve vezeti az országos intézet addiktológiai osztályát, sok ezren köszönik személy szerint neki az életüket. Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint csaknem egymillió alkoholfüggő él, a legtöbbjük azonban sosem kér segítséget. Zsolt nemcsak arról beszélt nekünk kijózanító őszinteséggel, hogyan csúszott bele maga is a függőség csapdájába, hanem arról is, mit ad neki a felépülés. Zsolt története a szerhasználóknak reményt, a felépülőknek erőt, a közösségnek pedig fontos tudást ad. Keresd a teljes interjút a Forbes.hu-n! Kérdezett: Tóth-Biró Marianna
Így alakítanák át, ahogy vásárolunk Felépítette az Edigitalt, végigvitte az Emag-fúziót, aztán kiszállt, hogy a Jófogásra és a Vaterára húzzon fel új birodalmat. Most a Kiflivel és a Tescóval is versenyre kel: Várkonyi Balázs új piacra tette be a lábát, befektetett az Avokado platformba, ami csavart próbál vinni az online bevásárlásba. Külföldön már kipróbált modellt erősítenének meg itthon.
A felek elsőként velünk közölték, hogy stratégiai együttműködésre lépnek, a Várkonyi Balázs- és Kelemen Gyula-féle ED Group Kft. részesedést szerez az Avokadóban. (Kelemen Gyula Várkonyi régi üzlettársa, együtt építették fel az Edigitalt.) A tranzakció értékét és a megszerzett részesedés méretét nem árulták el, a célját viszont igen: „a hazai online kiskereskedelem képének átalakítása”, és hogy az online FMCG-szektor méretéből (napi fogyasztási cikkek piaca) „5–10 százalékot” kiszakítsanak.
Utóbbi ambiciózus cél, az itthon futó nemzetközi óriások egyre kevesebb teret hagynak a magyar cégeknek, az Avokadónak sem lesz könnyű dolga az online szolgáltatásokba és piacszerzésbe komoly összegeket invesztáló nagyok árnyékában. De Várkonyi elszánt. „Azon dolgozunk, hogy közösen új standardot állítsunk fel, és alakítsuk a magyarországi kiskereskedelem jövőjét.” Írta: Vaszkó Iván
Christina Meinl olyasmibe született bele, ami Magyarországon nincs: egy 160 éve törés- és szünetmentesen gyarapodó családi vállalkozásba. A kávés dinasztia ötödik generációját képviseli, még öt generációra tervez, és nem számolja, naponta hány kávét iszik. Sokat.
Hokizseni pszichológusjelölt, Skóciában befutott lézerguru, állatorvos, a Simon’s Burger alapítója, fogathajtó-világbajnok és rapper is van idei 30/30-as listánkon. Mind olyan egyéniségek, akik 2023-ban nagyot alkottak saját területükön. De nem csak tavaly. A következő oldalakon az is kiderül, a sikerek mögött milyen előzmények húzódnak meg, akár már gyerekkorban is mennyi munka van, és közben milyen átalakulással jár az elismerés.
Krúbi útja a felcsúti faluháztól az Arénáig az új generációs magyar zene sikersztorija. Legalábbis az egyik. Pár fontos állomás, amiből megérted, hogyan hódítanak arénákat a huszonéves előadók.
