Iskola utáni iskola, ahol nem adnak leckét, és nem osztályoznak, viszont érdekes dolgokat tanítanak, aztán segítenek jelentkezni a legmenőbb külföldi egyetemekre. Nagyjából ez az Engame Akadémia lényege, ahová mellesleg jó társaságban bandázni is szeretnek járni.
Apró városka valahol a Hűvösvölgyben, bebútorozott házikókkal, ahol a gyerekek varázslósat játszhatnak, és megismerkednek a hagyományos mesterségekkel, miközben az ott lakó mesteremberek öntevékeny, egymást segítő várost hoznak létre. Ez volt Lévai Sándor báb- és díszlettervező álma a 60-as években. Mikes Lajos Sanyi manó könyve című meséjét úgy akarta megcsinálni bábfilmnek a Magyar Televízióban, hogy a mesebeli épületeket életnagyságban felépítik díszletnek, majd a forgatás után gyerekek vehették volna birtokba őket.
Kicsiben meg is alkotta az erdei várost parányi makettekből – ám hiába kopogtatott különféle hivatalokban, és szerezte be az engedélyeket, az MTV végül nem finanszírozta a projektet. Lévai Sándor volt a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca vagy a Zsebtévé bábjainak és díszleteinek tervezője, mellesleg interdiszciplináris tudományos diákkört vezetett rengeteg teaházi találkozóval, ahol az akkori értelmiség krémjével próbálták megváltani a világot.
„Apukámtól a lehető legtávolabb állt mindenféle vállalkozás és a pénzügyek világa. Tizenegy éves voltam, amikor meghalt, és csak pár éve jöttem rá, hogy közben meg minden megvolt benne, ami ahhoz kell, hogy az ember vállalkozó legyen – mondja Lévai Balázs, az Engame Akadémia létrehozója. – Amikor például iskolaújságot akartam alapítani, bátorított, és valójában inkább ő csinálta, csak akkor azt hittem, hogy én csinálom. Azt biztosan megtanultam tőle, hogy ha van egy ötletem, mindenképpen vágjak bele.”
A Naturtex márkáról ismert cégcsoportot a második generáció képviseletében immár Ákos és Balázs irányítja. Annyira a céges operatív dolgok vannak náluk a fókuszban, hogy a vagyon mint fogalom mibenlétére vonatkozó kérdésre automatikusan céges tartalommal válaszolnak. Keveset jut eszükbe, hogy vagyonosak, inkább azon törik a fejüket, hogyan lehet a céggel előre menni. Még ők is építkeznek: […]
A Naturtex márkáról ismert cégcsoportot a második generáció képviseletében immár Ákos és Balázs irányítja. Annyira a céges operatív dolgok vannak náluk a fókuszban, hogy a vagyon mint fogalom mibenlétére vonatkozó kérdésre automatikusan céges tartalommal válaszolnak. Keveset jut eszükbe, hogy vagyonosak, inkább azon törik a fejüket, hogyan lehet a céggel előre menni. Még ők is építkeznek: az alapítók nulláról létrehozták a stabil alapokat, a mostani generáció pedig a felépítményt alkotja éppen. A vagyon nem materiális részét fontosnak tartják. Az édesapjuktól kapott útmutatások, saját hibáik és tapasztalataik, valamint az átvett és kiépített kapcsolatrendszer „ütésállóvá” tette őket. A családnév számukra kiemelt értéke pedig abból látszik, hogy luxusterméküket Gellért & Sons néven forgalmazzák.
Aki a járt úton marad, nem talál epret. A sikerhez le kell ereszkedni a szakadák szélére.”
Gellért Károly, feltaláló öröksége fiainak és unokáinak
A testvérek saját egyedi vagyona szinte teljes egészében cégtulajdon, amit az első generációváltáson éppen csak átesve természetesnek tartanak. Ákos, aki a pénzügyeket is viszi, megjegyzi, hogy ennek van egy plusz különleges oka: az elmúlt évtized alacsony finanszírozási költségei. Az erőltetett menetű cégfejlesztéssel szinte minden vállalkozó élt, még akkor is, ha a bizonytalanság és a villámgyors változások közepette ez kockázatos lépés volt. Mindezt most már nehéz lenne véghez vinni a finanszírozási és kivitelezési költségek drasztikus növekedése miatt. A két fiúnak áttételesen van egy jelentős – főként a cégek által használt – ingatlanportfóliója is, de az egyelőre le van kötve a céges hitelek fedezeteként, így azt nem is érzik igazán saját tulajdonuknak.
A kockázatvállalást hasznosnak tartják, de egyetértenek abban, hogy így 40 év körül és immár saját gyermekekkel megérkezett a nagyobb felelősségérzet is az életükbe. Ha még nem is prioritásként, de elkezdtek saját családi vagyont is felhalmozni. Ehhez már a lehetőségek jobban adottak, kicsit több osztalékot lehet kivenni a cégekből, amely esetükben nem a tulajdonosi arányok szerint kerül kiosztásra. Attól azért még messze vannak, hogy csak az osztalékszelvényeket kelljen vagdosniuk, ehhez majd szükség lesz a jelentős hitelállomány leépülésére. A saját befektetések kapcsán Balázs inkább az ingatlanban hisz, Ákost viszont érdeklik a tőke- és devizapiacok, valamint a kriptobefektetések.
Életindító „csomagot” – ez alatt lakást, autót, bizonyos pénzeszközt értünk – ugyan nem kaptak szüleiktől, de miután már a családi cégben dolgoztak, édesapjuk több lépcsőben átadta a cégek döntő részének tulajdonjogát. Ezek a lépések nem voltak tudatosak és tipikusan valamilyen családi ünnephez kötődtek. Mindketten kiemelik, hogy ők már gondolkodnak valamilyen életindító csomagban a gyermekeik kapcsán, de csak olyan mértékben, hogy a következő generáció nehogy elveszítse a motivációját. A céghez való csatlakozás terhét egyikük sem akarja a gyermekekre helyezni, de persze örülnének, ha úgy alakul, hogy Gellért gyerekek viszik majd tovább a céget.
A vagyon strukturálása folyamatban van. Már régóta van egy nem operatív családi cégük, ami bár nem ilyen céllal jött létre, de kvázi családi holdingcégként működik. Az elmúlt évben egy családi alapítványt is létrehoztak, amelybe már bekerültek ingatlanok és a Naturtex tulajdon nagyobb része is. Középtávú tervük, hogy az alapítvány alatt a családi holdingcéget is bevonva strukturáljak a különböző – operatív cégek, ingatlanok, flottakezelés, napelempark etc. – vagyonelemeket tevékenység és kockázatok szerint. A család hagyományosan jótékonykodik, ennek leglátványosabb formája a szegedi kosárlabda támogatása. Szerencsésnek tartják, hogy az általuk gyártott termékek kifejezetten hasznosak természeti és emberi tragédiák idején. A Gellért család nem is kéreti magát: a Naturtex ágyneműk bizony jelen vannak az idős- és gyermekotthonokban és segítséget jelentenek az árvízkárosultaknak vagy akár az orosz-ukrán háború áldozatainak
Az 50-es évek kemény paraszti világából az olvasás menekítette ki, később gyerekkori olvasmányainak hősei és az irodalom szeretete terelték a történelem felé. Romsics Ignác szigorú tanár hírében állt, a 90-es években mégis jócskán kilógott az ELTE bölcsészkaráról – már csak Amerikából hozott szemlélete miatt is. Ma az ország egyik legismertebb és legelismertebb történésze, neve azoknak is beszédes, akik nem történelemkönyvekkel kelnek és fekszenek.
Krúbi útja a felcsúti faluháztól az Arénáig az új generációs magyar zene sikersztorija. Legalábbis az egyik. Pár fontos állomás, amiből megérted, hogyan hódítanak arénákat a huszonéves előadók.
Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hájp mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan tehet szert egy kis kriptokitettségre egy magyar kisbefektető? Szabó Dávid, a Superposition Alap és a CryptoPosition hedge fund portfóliókezelője válaszolt.