A surranópályán újra nagyot mennek a kriptopénzek, már tavaly komoly emelkedést ért el a bitcoin, és idén is meredek pályát látunk. De ha először túllépünk a rövid távú ármozgásokon, mitől ennyire vonzó a bitcoin?
A 2008-as válság kezelése túlságosan fellazította a monetáris politikát. A negatív kamatokkal és többkörös pénznyomtatással sok tabu ledőlt. A jegybankok ma olyan dolgokat engedhetnek meg maguknak, amik korábban szóba sem jöhettek, és ami a fiat (hagyományos, rendeleti – a szerk.) pénz értékét veszélyezteti. Ebben a környezetben nagy kereslet van egy kormányzatoktól független, manipulálhatatlan és limitált kínálatú menekülőeszközre. Erre a szerepre tökéletes a bitcoin.
Mint gyakran emlegetett digitális arany? Sokan a kriptóban érdekelt szereplők marketingszólamának tartják, hogy így becézik a bitcoint.
Pedig elég egyértelmű a párhuzam bitcoin és arany között. A bitcoint eleve az aranyhoz hasonlatosra tervezték: limitált a kínálata, és bányászni kell, még ha nem is a föld alól túrják ki. De nem is ez a lényeg, hanem hogy nehéz legyen hozzájutni egy új egység bitcoinhoz vagy aranyhoz. Hogy ennek borsos költsége legyen, ne lehessen csak úgy a semmiből bővíteni a kínálatot, mint ahogy a jegybankok teszik. Hanem az emberiség számára limitáltan rendelkezésre álló erőforrásból, energiából kelljen fájóan sokat elhasználni.
Cserébe viszont lesz egy manipulálhatatlan, globális és engedélymentes hozzáférésű, decentralizált eszközünk. Egy nagy különbség persze van az aranyhoz képest, a bitcoin csak virtuálisan létezik, és az arannyal ellentétben pillanatok alatt transzferálható földrészek között.
Oké, de ha majdnem arany is, kell ez nekünk? Az elmúlt évtizedben az arany sem töltötte be annyira a menekülőeszköz státuszát, ahogy sokan elvárnák, nem nőtt az értéke látványosan, válságokban se.
Ezzel abszolút nem értek egyet. Az arany leginkább a reálkamattal korrelál, mégpedig fordítottan. Ha alacsony a reálkamat, vagy akár negatív, akkor a pénz csak veszít az értékéből, nagyobb a kereslet egy nem kamatozó, de limitált kínálatú eszközre, mint amilyen az arany. Ha magas a reálkamat, akkor sokkal vonzóbbnak tűnik kamatozó eszközt tartani, mint aranyat, ilyenkor inkább esni szokott az arany ára.
Ez több évtizedes ábrán is szépen látható összefüggés. A meglepő éppen az, hogy az utóbbi időszakra jellemző magas, kétszázalékos dollárreálkamat mellett sem esett be az arany, hanem inkább a mindenkori csúcsát ostromolja.
A bitcoin viszont ettől teljesen eltérően mozgott, hogyan lehet digitális arany, ha nem követi a reálkamatciklusokat?
Még azért nem követi, mert a bitcoin új. A globális portfóliók digitális arannyal való feltöltése hosszú, évtizedes folyamat. Ez gyakorlatilag szüntelen áremelkedéssel jár, és ha a bitcoin-árfolyam alakulásából kisimítjuk az eddig tapasztalt négyéves ciklusait, pontosan ezt látjuk. Aki viszont csak felületesen követi a bitcoinnal kapcsolatos híreket, az csak a négyévente esedékes mániákról (2013, 2017, 2021) és összeomlásokról (2014, 2018, 2022) értesül, pedig nem az a lényeg.
A ciklusok fordulópontjait meghatározza, hogy mikor jön a bitcoin felezése?
Így van, a bitcoin mechanizmusába be van építve egy úgynevezett feleződés esemény. Ekkor az új bitcoinok keletkezése megfeleződik, ami azt jelenti, hogy az újonnan felbukkanó kínálat hirtelen, négyévente a felére csökken.
Ez szokott elindítani egy kisebb áremelkedést, amit egyre többen észrevesznek, vásárolnak, az áremelkedés gyorsul, hír lesz belőle, bekerül az újságokba, még több ember felkapja a fejét, jönnek ők is a piacra venni, és indul is a mániaszakasz. Aminek a végén természetesen menetrendszerűen jön az összeomlás is. De az összeomlások után eddig mindig sokkal magasabban stabilizálódott az árfolyam, mint ahonnan a mánia előtt elindult a hegymenet.
Most még feleződés előtt vagyunk, de már egyre meredekebben emelkedik az árfolyam, miközben még nincs nagy sajtóvisszhangja, nem tűnik úgy, hogy a hétköznapi tömegek megjöttek volna. Most akkor hol tartunk a ciklusban?
Ha már az összes piaci szereplő ugyanazt várja, az egészen biztosan nem úgy fog történni. Ez a négyéves ciklus is ilyen. Ha arra számítok, hogy jövőre jön a mánia, akkor én még mindenki más előtt szeretnék bitcoint venni, vagyis még idén. De mindenki más is így gondolkozik. Vagyis végső soron a felívelő rész hamarabb elindul.
Ráadásul most komoly löket volt, hogy sok év tuszkolódás után az amerikai értékpapírfelügyelet (SEC) végre engedélyezte a bitcoinalapú ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési alapok) indulását.
Így van. Ez pedig sokkal fontosabb fejlemény, mint hogy hol tartunk éppen a négyéves ciklusban. A kriptoiparág legfontosabb problémája ugyanis a tiszta szabályozás hiánya. Habár elindult az intézményesülés, de a kriptoeszközök még ma is hatalmas portfóliókból hiányoznak. Sokszor azért, mert nincsenek világos szabályok. Viszont a kriptós pénzügyi termékek és a szabályozás körül van egy pozitív visszacsatolás.
Az új termék létrehozása, mint ez a spot bitcoin ETF is, újabb befektetői kört vonz be, ez növeli a kriptoeszközök piaci kapitalizációját, ami a szabályozót arra kényszeríti, hogy foglalkozzon a kriptóval, és kitalálja a szabályait. Ettől aztán újabb termékek jönnek létre, és újabb körös befektetők érkeznek.
Az SEC amúgy egyszerre tizenegy spot bitcoin ETF kérelmet hagyott jóvá, vagyis sok intézmény szeretné kínálni ezt a terméket, az SEC pedig nem akarta, hogy a köztük folyó versenyt ő döntse el azzal, hogy az egyiket előbb hagyja jóvá, mint a másikat.
Pár éve az előző nagy felívelés egyik hajtóereje volt, hogy a pénzügyi szakma elkezdte elfogadni új eszközosztályként a kriptót, nyugdíjalapok is megjelentek mint vevők. Ez a folyamat hol tart? Átfordult a pénzügyi világ a kriptoellenességből az elfogadásba?
Érezhető egyfajta átfordulás, mintha ez mostanában történne meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki elfogadja, például Jamie Dimon, a JP Morgan vezére is naponta lenyilatkozza, hogy a bitcoin egy hülyeség, és csak a bűnözők használják. Ami természetesen nem igaz. Dimon talán félti a bizniszét a kriptótól. De mintha a kriptoeszközök érdemeit már a többség kezdené felismerni.
Leginkább azok, akik valamilyen bizniszt látnak benne, nem?
Ez így van, azok talán sokkal barátságosabbak a kriptóval, akiknek jobban passzol a tevékenységükbe. A BlackRock a világ legnagyobb ETF-szolgáltatója, örömmel állt bele a spot bitcoin ETF létrehozásába, ezzel csak bővül a tevékenysége. De azt is látni kell, hogy a BlackRock egy hatalmas, konzervatív pénzügyi szolgáltató, jó kormányzati kapcsolatokkal, nem egy forradalmár szereplő. Mégis, tavaly júniusban elérkezettnek látta az időt beállni a bitcoin mögé és beadni az ETF-kérelmét az SEC-hez. Ebből is látszik, hogy érik a kriptoiparág.
Kicsit beszéljünk az Ethereumról is. Voltak olyan várakozások, hogy felzárkózhat a bitcoinhoz, vagy akár még nagyobb durranás lehet, mert hogy a blockchain technológiához több köze van, a gyakorlati alkalmazását illetően előrébb tart, izgalmasabb rendszer.
Az Ethereumon bármilyen eszközt reprezentáló token létrehozható. Itt a vízió az, hogy egyszer majd a világ összes értékét az Ethereumon tartjuk nyilván, legyen az részvény, kötvény, pénz, ingatlan tulajdonjog, buszjegy, szellemi jog, biztosítás stb. Minden egyetlen nagy, decentralizált hálózaton, mint amilyen maga az internet. De az interneten csak adatot tárolunk, az Ethereum lenne az értékek internete.
Ha pedig már az összes értéket egyetlen hálózaton tartjuk nyilván, akkor azt érdemes úgy megvalósítani, hogy programozhatók legyenek. Vagyis hogy az értékek tudjanak előre rögzített szabályok szerint interakcióba lépni egymással.
Mondjuk, egy biztosítási esemény rögzítése automatikusan kiváltsa a biztosítás kifizetését. Vagy hogy két ismeretlen fél között úgy tudjon egy értékcsere, tehát adásvétel, megvalósulni, hogy ne kelljen közvetítőket (bank, brókercég, tőzsde, ügyvéd) bevonni. A csere mégis tökéletes biztonságban végbemenjen. A smart contractokba üzleti logikát tudunk kódolni, amik aztán manipulálhatatlanul megvalósulnak. Az Ethereum nyújtja ezeket az izgalmas lehetőségeket.
Csökkenhet a bitcoin és az ether piaci kapitalizációja közti különbség?
Elképzelhető. A ciklusokat általában a bitcoin felívelése indítja, utána indul el az ether (az Ethereum natív pénze) és a többi altcoin (virtuális valuta – a szerk.). Talán most is ez történik éppen, az utóbbi napokban mintha az ether kezdené felülteljesíteni a bitcoint.
Hol érdemes egy átlagos magyar kisbefektetőnek kotorásznia, ha szeretne egy kis kriptokitettséget, de mondjuk fél a kriptotőzsdéktől?
Alapvetően kétfajta szolgáltató van. A hagyományos szolgáltatóknál tipikusan becsomagolt kriptós termékeket lehet vásárolni, mint például a kriptós ETF-ek. De ilyen az általam kezelt CryptoPosition Investment Fund is, habár ez aktív kezelésű, és kisbefektetők számára nem érhető el. Ezeknek az a jellemzőjük, hogy a mögöttes kriptoeszközöket a befektető nem tudja a pénztárcájába kiutalni.
De minden rossz hírük ellenére léteznek régóta és megbízhatóan működő kriptotőzsdék is. A Coinbase például mégiscsak egy amerikai cég, részvényeivel a NASDAQ-on kereskednek. Bizonyos észszerű értékhatárig kereskedhetünk ezeken a tőzsdéken is. Az az előnyük, hogy a megvásárolt kripto kiutalható a tárcánkba.
Milliós magyar ügyfélszámával sokaknak kézenfekvő megoldás a Revolut. Az elsőre látszik, hogy elég komoly marzzsal dolgozik, de legalább biztonságos?
Igen, biztonságos, de csak néhány kriptoeszköz vásárolható meg Revoluton. A jó hír, hogy tudtommal az ott megvett kripto ma már kiutalható saját tárcába, ez korábban nem volt így. Amúgy van olyan kriptoeszközök kereskedésére specializálódott magyar szolgáltató is, amelyiknél forintért tudunk vásárolni. Ők is komoly marzzsal dolgoznak, viszont tudnak segítséget nyújtani a saját tárca felállításához.
A Superposition alapot is te kezeled, ebben milyen formában van a kriptokitettség?
Igen, ez egy hagyományos magyar abszolút hozamú befektetési alap a Hold Alapkezelőnél, tudtommal ennek van itthon a legnagyobb kriptokitettsége. Ebbe alapvetően kriptós ETF-eket veszek. De ez az alap nem kizárólag a kriptóról szól, vannak benne egyéb befektetések is. A már korábban említett CryptoPosition Fund viszont egy valódi kriptóra specializálódott hedge fund, és közvetlenül vásárol kriptoeszközöket. Ezt magyar joghatóság alatt sajnos nem tudtuk megvalósítani, kénytelenek voltunk külföldön megcsinálni, a Decent Investments nevű máltai cégem az alapkezelője.
Ebben vannak kripóhoz kötődő részvények is, például a Coinbase, ha már szóba került?
Én inkább közvetlenül a kriptoeszközökre fókuszálok, az iparághoz kapcsolódó cégek részvényeit meghagyom a részvényelemzőknek. Meggyőződésem, hogy paradigmaváltás történik a pénzügyi szektorban, én pedig az új világban keresek jó befektetéseket. A kriptoeszközöket több szempontból vizsgálom meg. Fontos, hogy értelmes célt akarjanak megvalósítani. Nézem a tokenomicsot, vagyis a tokenek kibocsátásának és elégetésének logikáját. Fontos megérteni valamilyen mélységig a mögöttes technológiát. Végül pedig egy jó projekt mögött hiteles és szakmailag felkészült csapatnak kell állnia.
A magyar szabályozás amúgy hol tart? A jegybank nem tűnik túl lelkesnek kriptoügyben.
Az Európai Unióban tavaly elfogadták a MiCA (Markets in Crypto-Assets) direktívát, ami idén lép hatályba. Ez az egész EU-ban érvényes, így implementálni kell itthon is. Függetlenül attól, kinek mennyire tetszik, vagy ért vele egyet.
Mire számítasz a következő néhány évben?
Egyre nagyobb intézményi érdeklődésre és tisztuló szabályozásra. Ezek egymást katalizáló folyamatok a korábban elmondottak szerint, nincs visszaút. Előbb-utóbb minden portfólióban kelleni fog legalább néhány százalékos kriptokitettség, és még hatalmas portfóliókból hiányzik. Ennek alapján nehéz nem optimistának lenni.
