Írta: Orbán Krisztián Tökéletes vihar közeledik a magyar vállalati szektor felé. A csökkenő európai és hazai kereslet, a magyar realitástól fenntarthatatlanul elrugaszkodó bérek és az egyre kiszámíthatatlanabb gazdaságpolitika csak a rövid távú problémák. Ennél is fontosabb, hogy közben úgy alakul át a világgazdaság, hogy a magyar cégeknek alapesetben még az eddigieknél is kevesebb lapot osztanak majd benne. Elméletileg persze lehetne élni […]
Írta: Orbán Krisztián
Tökéletes vihar közeledik a magyar vállalati szektor felé. A csökkenő európai és hazai kereslet, a magyar realitástól fenntarthatatlanul elrugaszkodó bérek és az egyre kiszámíthatatlanabb gazdaságpolitika csak a rövid távú problémák. Ennél is fontosabb, hogy közben úgy alakul át a világgazdaság, hogy a magyar cégeknek alapesetben még az eddigieknél is kevesebb lapot osztanak majd benne.
Elméletileg persze lehetne élni az átalakulás adta lehetőségekkel, de a valóságban ennek elhanyagolható az esélye.
Mivel foglalkozik egy magyar vállalat? Egy gazdaság helyét a nemzetközi munkamegosztásban az exportszektor határozza meg. Kis országokban hosszú távon a belföldre termelő vállalatok színvonala is ehhez alkalmazkodik. A magyar piacot kiszolgáló cég annyira lesz agilis, minőségérzékeny, innovatív, amennyire azt a hazai piac adottságai megengedik és igénylik. Kiemelkedni, a fejlett országokhoz felzárkózni az exportszektoron keresztül lehet.
A magyar vállalatok jövőjét tehát az exportálók fogják meghatározni. Ők egy-egy úgynevezett – regionális vagy globális – értéklánc részeként vesznek részt valamilyen termék előállításában. Elkészítenek egy alapanyagot, alkatrészt vagy félkész terméket, ebből aztán egy másik cég mondjuk feldolgozott anyagot vagy szerelvényt készít, az pedig bekerül egy végtermékbe. Az értéklánc vége mindig a végfelhasználónak vagy fogyasztónak történő értékesítés.
Sajnos, ezt a fázist magyar exportcég csak a legritkább esetben láthatja. Az ő szerepük rendszerint valahová a lánc távolabbi, beszállítói fázisaira korlátozódik. Azt viszont nemcsak a kiszolgáltatott helyzet és az alacsony profit jellemzi, de onnan nem nagyon látni sem a lánc egészét, sem fejlődési irányait. Nem számít, hogy olcsóbban tudunk termelni: átfogó értéklánc-specifikus tudás, bennfentesség (azaz tucatnyi hitelesítő ismeretség) és értékesítési hálózat nélkül nem lehet előrébb lépni az értékláncon. Főleg, hogy olyanokat kéne kiszorítani a helyükről, akiknek mindez megvan.
1994. december 3-án a világ örökre megváltozott, de akkor még nem tudta senki. A Sony ezen a napon dobta piacra az első Playstation játékkonzolt, ami aztán harminc év alatt szép lassan maga alá gyűrte az egész iparágat. Harminc pontban meséljük el a konzolcsalád legendáját.
1. A Sony eredetileg nem is akart játékkonzolt, teljesen idegenül mozgott az akkoriban a Nintendo, a Sega és az Atari által uralt szektorban. A cég annak idején a Nintendónak fejlesztett külső CD-olvasót, csakhogy a Nintendo a megállapodást felrúgva végül a Sony akkori legnagyobb konkurensével, a Philipsszel állapodott meg. A Sony iszonyatosan felbőszült az áruláson, az izzó dühtől elvakítva úgy határoztak: kerül, amibe kerül, csak azért is saját gépet dobnak piacra. A többi már történelem.
2. A Sony–Nintendo-együttműködés alatt kétszáz prototípus készült a Nintendo Playstation projektnév alatt futó termékből. Közülük csupán egyetlen példány maradt meg.
3. Japánban az említett decemberi napon került boltokba az első Playstation, a világ többi részén majdnem egy évet kellett rá várni, az Egyesült Államokban és Európában is csak 1995 szeptemberében lett kapható a konzol. Őrjítő lehetett a várakozás! Ezt élelmes kereskedők ki is használták, Japánon kívül a szürke- és feketepiacon is megjelentek a konzol és a játékok, annak ellenére, hogy hiányzott a regionális támogatás, így például a garancia vagy a nyelvválasztás lehetősége.
4. A gépet Japánban gyakorlatilag egy időben dobták piacra a Sega új csúcstermékével, a Saturnnal. Emiatt rengetegen előre temették a Playstationt mondván, az újonc vacka el fog vérezni a tapasztalt vetélytárs mellett. A károgók tévedtek, óriási lett az érdeklődés az első PS iránt, értékesítési számokban azonnal lenyomta a Saturnt, utóbbi később meg is bukott, tízmilliót sem adtak el belőle.
5. Az amerikai közönség előtt 1995-ben, az akkor megkerülhetetlennek számító videójáték-ipari eseményen, az E3-on mutatták be először a PS-t. El is lopta a show-t, ebben viszont óriási szerepe volt Michael Jacksonnak is, aki váratlanul robbant be a termékbemutató alatt a cég standjára, hogy elkezdje nyüstölni a Tekken nevű verekedős játékot. Jacko állítólag a videójátékok fanatikusa volt, szóval ez teljesen önazonos lépés volt.
6. Sokáig keringett a pletyka, hogy az Európában és Észak-Amerikában piacra dobott Playstation gépek vezérlői tíz százalékkal nagyobbak a japán változaténál. Bizony, abból kiindulva, hogy a nyugati régiókban az emberek keze is nagyobb. Ez kamu, ilyet a Sony sosem csinált.
7. A cég kezdetben nem bízott a külső fejlesztőstúdiókban. Hogy megfelelő játékkínálattal indulhassanak, vásároltak egyet maguknak. 48 millió dollárért szerezték meg a neves brit stúdiót, a Psygnosist, átnevezték (SCE Studio Liverpool), és egy belső játékfejlesztő (SCE Worldwide Studios) leányává tették. A koncepció a maga idején szinte egyedülálló volt, ma már a konzolháború velejárója a stúdiók és játékaik bekebelezése.
8. Ian Hetherington, a Psysgnosis társalapító-ügyvezetőjének állítása szerint az akvizíció pillanatában a Playstation rossz, játékra alkalmatlan konstrukció volt. Velük, játékfejlesztők, programozók segítségével alakították át. Például több memória került bele a multimédiás tartalmak támogatására, hogy így jobb minőségű hanganyagok, akár komplett zenei albumok jelenhessenek meg a játékokban.
9. A Sony az évtizedek alatt a belső fejlesztőstúdiói révén több franchise-t is útnak indított. Ezek a kaszabolós God of Wartól az autóversenyzős Gran Turismón és az akció-szerepjátékos Horizonön át a posztapokaliptikus The Last of Usig vagy épp a Pókember-játékokig exkluzív megjelenéssel bírnak PS konzolokon, vagy legalábbis prioritást élveznek a Sony gépein.
10. Az első PS lett a számítógép-alapú szórakoztató rendszerek közül az első, ami világszinten átlépte a százmillió eladott darabot. Összesen 102,4 milliót értékesítettek belőle.
11. 1997-ben jelent meg a Final Fantasy VII című szerepjáték (RPG), ez elsősorban PS-re készült el, és a konzol egyik legendás játéka lett. Ez volt az első RPG, aminél 3D grafikát és számítógéppel generált átvezetőket alkalmaztak, így téve filmszerűvé az élményt. Kulturális hatása ennél is jelentősebb: nyugaton gémerek millióinak volt kapudrog az úgynevezett JRPG-k, azaz japán stílusú szerepjátékok világába. Ez volt az első ilyen típusú játék, ami világraszóló sikert ért el, és berúgta az ajtót a műfaj előtt.
12. Mára a feledés homályába merült, de a Sony egy időben próbálkozott hagyományos botkormányokkal is a jól ismert kontroller helyett. A PlayStation Analog Joysticket 1996-ban küldték csatába, de csekély volt iránta az érdeklődés, így hamar kivégezték. Hetven dollárba került, ehhez képest a hagyományos kontrollert már harminc dollárért haza lehetett vinni, ráadásul nem minden játék támogatta a botkormány használatát.
13. 2000 júliusában hozták ki az első Playstation jelentősen karcsúsított, modernizált külsejű verzióját. A Playstation One a megjelenés évében a világ legkelendőbb konzolgépe lett, az év során jobban fogyott, mint az új generáció, a 2000-ben rajtoló Playstation 2. Persze, utóbbi Európában és a tengerentúlon csak ősszel jelent meg, így tört évről beszélünk.
14. Japánban 2000 márciusában jelent meg a Playstation 2, az emberiség történetének legsikeresebb játékkonzolja. 155 millió darabot adtak el belőle. Több mint négyezerféle játék készült rá, összesen másfél billió darabot adtak el belőlük.
15. A PS2 annak is köszönhette elképesztő sikerét, hogy nem csupán játékgépként, de kedvező árú DVD-lejátszóként is jól szuperált. Multimédiás tartalmak kezelésével is megbirkózott, sokoldalú szórakoztatóközpontként funkcionált – ez ekkor még nagy dolog volt –, azok is könnyebben haraptak rá, akik pusztán videójátékért nem fizettek volna.
16. A PS One és a PS2 eredményeit látva a Sega 2001-ben úgy döntött, visszahívja aktuális gépét, a Dreamcastet, amiből alig fogyott több kilencmilliónál, és kivonul a konzolpiacról. Nincs mit szépíteni, a PS kinyiffantotta a Segát.
17. A PS2 volt a világ első konzolgépe, ami többféle színben is megjelent. Alapból mattfekete volt, de később a gyöngyfehértől az aranyig majd minden színben, árnyalatban pompázott.
18. Szaddám Huszein több ezer darab PS2-t vásárolt, hogy velük tegye hatékonyabbá az iraki hadsereg kiképzését és élvezetesebbé az elitkatonák mindennapjait. Még olyan pletyka is szárnyra kapott, hogy fegyverekbe is beépítették volna a konzolhardvert, később erről kiderült, hogy kacsa.
19. 2003-ban jelent meg a Playstation X, az ékes bizonyíték, hogy bizony a PS-családban is születhet fekete bárány. Módosított, videórögzítővel, DVD- és CD-íróval felszerelt, drága PS2 volt. Nagyon rosszul fogyott, százezer példány talált belőle gazdára, nem csoda, hogy a Sony hamar eltüntette a polcokról.
20. 2004-ben a cég úgy döntött, letarolná a hordozható eszközök piacát is. Színre léptek a Playstation Portable-lel (PSP), elsősorban régi ellenségük, a Nintendo orra alá akartak borsot törni vele. A nagy japán riválist nem sikerült kiszorítani, de a PSP-nek így sem kell szégyenkeznie, hiszen 76,4 millió darabot értékesítettek belőle (a hordozható Nintendo DS összes megjelent változatából több mint 154 milliót).
21. A Sony nyeregben érezhette magát, csakhogy 2006-ban a nagy csinnadrattával bemutatott PS3-at elég rosszul fogadta a nagyközönség. A húzós ár és a jó játékok hiánya miatt sokan kritizálták a céget, az első héten még jól fogyott a gép, de az éves értékesítési adatok elmaradtak a várttól. A cég korrigált, a későbbi kiadásból számos hardverkomponenst kiszedtek, így le tudták szorítani az árát, és a fejlesztők is elkezdték ontani a címeket. Végül 87,5 millió eladott darabnál állt meg a számláló, amivel sikerült lenyomni a nagy rivális Microsoft Xbox 360-at is (84 millió darab). A harmadik generációs konzolok közül mégis a Nintendo Wii teljesített a legjobban forradalmi mozgásérzékelős kontrollerével, 101,6 millió darab kelt el belőle.
22. A Sony a PS3-mal lépett be az online kapuján. Ezen a gépen rajtolt el a Playstation Network szolgáltatás, amivel egymás ellen játszhattunk, és a felhőből érhettük el a mentéseket vagy a digitálisan vásárolt játékokat. Ez akkoriban merész, költséges lépés volt, de az idő végül nyilván a Sonyt igazolta. Ironikus módon húzásuk hozzájárult a Sony-féle lemezformátum, a blu-ray relatív sikertelenségéhez is.
23. A 2000-es évekbeli mozgásérzékelős trendet, a Nintendo Wii és a Microsoft Kinect kiegészítő sikerét látva a Sony is próbált ráülni a hájpvonatra. 2010-ben debütált a Playstation Move mozgásérzékelő kontroller, de az ezzel kompatibilis játékok, szolgáltatások sikere meg sem közelítette a riválisokét. 15 millió eladott darabbal a Sony is kudarcnak ítélte a Move-ot.
24. 2013-ban penderültek porondra a PS4-gyel, amire ma is nagyon büszkék. Teljes joggal, 117 millió darab kelt el belőle, ezzel ott van minden idők legkelendőbb játékgépei között. Ma, tizenegy évvel a megjelenése után is jelennek meg rá friss játékok.
25. A továbbfejlesztett Playstation 4 Pro 2016-ban jelent meg, legnagyobb újítása az volt, hogy már támogatta a 4K felbontás kezelését. Ezzel kulcsszerepet játszott a nagy felbontású tévék és monitorok elterjedésében, ugyanis sokáig probléma volt a tartalomhiány, a 4K-s tévékben rejlő lehetőségeket egyszerűen nem tudták kihasználni a felhasználók.
26. 2016-ban a Sony is fejest ugrott a virtuális valóságba (VR), de nem kimondottan sikerrel. Hiába volt 2016-ben a Playstation VR a piac legolcsóbbnak számító headsetje, durván ötmillió darabot adtak el. Szinte kerekítési hiba a cég többi hardverét nézve. 2023-ban futottak még egy kört, de az új Playstation VR2-ből csupán kétmillió darab készült el, a gyártását egy év után leállították.
27. Őrület, de már annak is négy éve, hogy a PS5 boltba került. Akkoriban, a megjelenés évében épp heves csiphiány tombolt a tech szektorban, nem győzték kiszolgálni a felfokozott keresletet, emiatt a PS5 eleinte hiánycikk volt, örömükben szinte bömböltek vagy vonyítottak, akik akkortájt hozzájutottak. Megjelentek a színtéren a spekulánsok, az úgynevezett scalperek, akik különféle trükkökkel vásárolták fel a készlet egy részét, majd a gépeket az eredeti ár két-háromszorosáért kínálták.
28. PS5-ből 2024 júniusáig 61,7 millió darabot adtak el, az egykor ugyanezen a szinten futó rivális, a Microsoft új generációs Xboxaiból (Series S és X) pedig már csak 28,3 milliót. Ennek következtében a fejlesztők sokszor előnyben részesítik a Sony termékét. Előfordul, hogy egyes programok korábban jelennek meg rajta, esetleg szebben futnak annak köszönhetően, hogy nagyobb energiát fordítanak az optimalizálásra. A nagyobb értékesített példányszám ütőkártya a japán cég kezében akkor is, amikor esetleges exkluzív megjelenésekről tárgyal a stúdiókkal.
29. Idén a második negyedévben 53,6 millió játékot értékesítettek PS5-re. Az év végi szezonban ez a szám várhatóan 75 millió környékére ugrik fel, legalábbis a korábbi ünnepek tapasztalatai alapján.
30. A cég stílusosan ünnepli a harmincat. Piacra dobták a Playstation legerősebb változatát, a PS5 Prót, és ennek is, valamint az eredeti PS5-nek is lesz limitált szériás, retrodizájnú verziója. Aki kevesebbet szánna rá, az is megmártózhat a nosztalgiában, emellett különleges külsejű játékvezérlőket is piacra dobnak a jubileum alkalmából.
A HOP Technology Office Park egy egyedülálló technológiai irodapark Budapest szívében az idén 25 éves WING-től, amely tökéletesen illeszkedik a modern ipari vállalatok igényeihez. Az idei évben technológiai irodaparkká alakult át a Hungária Office Park, új nevén HOP Technology Office Park a Hungária körút és Gizella út között elterülő 3 hektáros területen. A 2018 óta […]
Az influenszerek véleménye, különösen a nagy elérésű tartalomgyártóké, sok esetben nagyobb befolyással bír bizonyos márkák, események megítélésére, mint a hagyományos média. A talent menedzsmenttel is foglalkozó PFR csoport ezt az trendet már 2014-ben felismerte. Csiszár Gergő vezetésével egy olyan működési modellt alakítottak ki, amiben bár a kreátorok kapják a központi szerepet, az együttműködések hatása mind […]
Sok gazdag ember szórja el a vagyonát a politikai karrierjére. De egyetlen amerikai sem csinált annyi magánvagyont a politikából, mint Donald J. Trump. Mivel már tömegek hajlandók megvenni tőle bármit, részvényt is, kerül, amibe kerül, politikai híre-neve milliárdokká változott.
