„Itt járt a Martin előadni Magyarországon. Bendi legelső napja volt, én nem értem rá, teljes mélyvízben elment networkölni. Gyorsan tanul, de más világból jött. Megkérdezte Martint, mi a legfontosabb, mit néz leginkább egy cégben, és akkor ő válaszolt, hogy a teamet és a tractiont. Bendi bólogatott, utána visszajött, és megkérdezte, hogy figyu, mi az a traction?”

Martin Olczykről, az amerikai Techstars ügyvezető igazgatójáról beszélünk. Tavaly, ezen a First Monday rendezvényen találkozott először a magyar oktatástechnológiai (edtech) startup, a Voovo Bendijével. 2024 elején a csapat be is került a Techstars három hónapos torinói programjába, később a világhírű startupkeltető vezette a srácok friss tőkebevonását is. Nem azon múlt, tudják-e, mi az a traction. „Az elején én se tudtam” – nevet Hermán Benedek. Ő az, aki nem ért rá.

Benedek most is csak azután ér rá az interjúra, hogy hazaértek a New York-i Edtech Week szakmai fesztiválról, nyolcvan értékes kontakttal a zsebükben. Kiállították a terméket, újabb potenciális befektetőkkel, partneregyetemekkel beszéltek. Törölték a járatukat, megbeszélt időpontunk előtt két órával landoltak Pesten. Mondtam neki, aludja ki magát, ha másnap találkozunk, még nem a világvége. Harminc órát volt talpon egy óra alvással, pedig úgy tervezte, a deles érkezés után, fél 1-kor még lenyomja az értekezletét, de végül késett a gépük. Így, egy nappal később, amikor találkozunk, már friss, kitisztult, nyitott. „Muszáj menni, muszáj csinálni, ha nem szerzünk külföldi egyetemeket, nagyon nehéz a következő köröket bevonni” – kezdi. Anyja egyébként alvásszakértő.

Magolás szteroidokon
A Voovo az egyetemisták legális fegyverét, a tanulókártyákat (flashcardokat) tömöríti egyetlen appba. Belefotózol az anatómiakönyv legijesztőbb ábrájába, az MI pedig pillanatok alatt kártyát csinál a rajzból, letakart latin kifejezésekkel, aztán mobillal, tablettel készülhetsz a vizsgára. Ez csak egy példa, szövegből is csinálhatsz hasonlót vagy hangoskártyát is gyárthatsz, amire te mondod be a kérdés-választ. (A voice szóból jött a név.)

Ismétlés a tudás anyja, a Voovo másik lényege ugyanis, hogy időzített ismétlést, vagyis spaced repetitiont használ, azaz értesítőt küld, hogy kikérdezze a kártyákat. A csavar, hogy újra és újra kikérdezi az anyagot, de egyre ritkábban. Elnyújtja a memorizálást, még mélyebbre ülteti a tudást, ami így valószínűleg már sose kopik ki a fejedből. Benedek a „világ legjobb módszerének” hívja, de a Harvard Business Review is már a 2010-es évek elején istenítette a technikát. Rajzzal jobban érthető?

Az agilis, túlcsépelt szóval nerd srácot már hatévesen le kellett foglalni valamivel, annyira hiperaktív volt. Szülei beíratták teniszezni, nyolcéves korától versenyekre járt, nagyon fiatalon lett csapatban hazai bajnok, 18 évesen pedig második egyéniben. Utóbbira a legbüszkébb, pláne miután 15 évesen lesérült. A tenisznek hála jutott ki ösztöndíjjal az iowai Drake magánegyetemre neurotudományt tanulni, ma egy tanév itt ötvenezer dollár. Apja kutatóorvos, a 23 éves Benedek a hét testvér közül a legkisebb. A család a 80-as években alapította a Kenguru Gold nevű, Európa-szerte ismert babaruhamárkát. 2010-ben szűnt meg, azóta Benedek testvéreivel feltámasztotta a márkát, háromszáz fős cég helyett kicsit startuposabb mentalitással, amit csak lehet, automatizálnak.

„A Drake-en megbuktam az anatómiavizsgán, egyszerűen nem ment a memorizálás.” Benedek mindig a Google legmélyebb bugyraiig képes megoldásért kattintgatni, így talált rá a kártyákra, az ismétléses módszerre, és így kezdett el benne megfogalmazódni az app ötlete is. 2021-ben hazajött a Semmelweis orvosi szakára, és lefejlesztették az ötlet prototípusát, aztán megírta az évfolyam legjobb anatómiavizsgáját: 97 százalék! „Úgy éreztem, van egy cheat code-om” – másokkal is meg akarta osztani. 2022-ben jött ki az app, mára tizenötezer aktív felhasználója van, 15 százaléka magyar júzer. Azóta otthagyta a SOTE-t, most az appra fókuszál, talán egyszer befejezi az orvosit, és kutatni fog.

Hetente jön másik
A gond ott indult, hogy a tizenötezerből alig két százalék volt hajlandó perkálni a fizetős funkciókért, másrészt a piac is elég telített. „Nem fogok hazudni, hetente kijönnek MI-alapú tanulókártyás appok, könnyű őket összedobni.” Elég csak a legismertebbre, a Quizletre gondolni, bár anatómiai ábrákra, hangjegyzetekre tényleg a Voovo a jobb. Benedek szerint kudarc nélkül siker sincs, kellettek a buktatók, hogy üzleti modellt váltsanak.

„Korai fázisban nekem, az alapítónak kell legjobban értenem a júzereimet. Akkor vagy jó, ha konkrétan imádod őket.” Szúrópróbaszerűen szokott rájuk írni, esküszik, hogy több száz júzerrel beszél Whatsappon. Így jött rá: most a jó tanulók alkotják a bázisukat, azok, akik 70–80 százalékon teljesítenének, de Voovóval 90–95-ön. „Nekünk nem ez a víziónk. Hanem hogy demokratizáljuk a módszert. Hogy mindenki hozzájusson.”

Íme, a mesterterv. Már megállapodtak a Semmelweis Fogpótlástani Tanszékével, a hallgatók csaknem kilencven százaléka Voovóval tanul, ugyanígy szeretnék öt–tíz másik egyetemen is bevezetni a Voovo Classroom egyetemi csomagot. Benedek szerint az értékajánlat: évi átlag 9,8 millió dollárt buknak az egyetemek a lemorzsolódó hallgatók miatt. Márpedig Amerikában kulcsfontosságú mutató, hogy adott egyetemen hányan érik el a következő évet. A Georgia State University példáján szemléltetve, Benedek szerint egy százalékkal javítva a mutatón akár 3,3 millió dollár bevétellel gyarapodik az egyetem.

Az óra ketyeg, tizenhárom hónap runwayjel vágnak neki az építkezésnek, a tárgyalásoknak. Ennyi működési időre elegendő az a félmillió dolláros befektetési kör, amit nemrég a Techstars vezetésével vontak be az említett torinói program után.

„Más a gondolkodásmód, mint az orvosin, ahol száz esettanulmány után, ha végre publikálhatsz valamit. A Techstars inkább azt tanítja, először add el, majd utána kitalálod!” Megmutatja Benedek a videót, amin durván száz óra gyakorlat után színpadon demózza a Voovót a program keretében. Meggyőző kiállás, hangzatos adatok, merész ígéretek.Ahogy azt egy tech CEO-tól elvárnád. „A Semmelweis-pilotunk is hasonló volt. Az elején a megállapodásra hajtottunk, utána volt két hónapunk a nulláról, a szeptemberi tanévkezdésig felhúzni a dolgot. Durva volt, ahhoz képest harminc órát talpon lenni semmiség.”

Hermán Benedek szerint az egyetemnek se jó biznisz, ha kipotyognak a hallgatói.

Biztosan nem voltunk jobbak 2988 cégnél
Indulásukkor hatmillió forintot kaptak Szigeti Ádámtól – Benedekkel együtt viszik a Montage közösségi irodát és kávéházat a Margit körúton, szerintem hiánypótló hely. Utána ötvenezer euró jött egy kisebb kockázatitőke-alaptól, a Virgo Venturestől, hogy kicsit még túléljenek az új kör előtt. Ezt először a Balogh Petya-féle STRT vitte volna egyedül újabb ötvenezer dollárral, utána kerültek be a voovósok a Techstars tavaszi Transformative World programjába, tizenegy másik céggel együtt.

„Nem adtam neki sok esélyt, ha jól tudom, valami háromezer céget néznek át évente – Benedek ezért tartja magukat őrülten szerencsésnek. – Biztosan nem voltunk jobbak 2988 cégnél.”
A Techstars után természetesen már Petyáék is emeltek az összegen, befutott a körbe angyalbefektetőként Csillag Péter (ex-Starschema), majd végül a félmillió dollárból a legnagyobb hányaddal, háromszázezerrel az Óbudai Egyetem tavaly indult befektetőcége, az Obuda Uni Venture Capital (OUVC) is. A kört végül azért a Techstars vezeti, mert ők hozták a term sheetet, vagyis a megállapodás feltételeit.

Az OUVC az alapítványi modellváltáson átesett Óbudai Egyetem és az – egykor állami, ma már szintén az egyetemet fenntartó – Rudolf Kálmán Alapítvány alá tartozó Széchenyi Alapok közös befektetőcége. Utóbbi tízmilliárd forintot adott az alapnak, hogy egyetemi projekteket piacosítsanak. A tavaly induló cégnek a Voovo csak a második bejelentett befektetése, Hild Imre, az OUVC vezérigazgatója (korábban Icatapult, Global Traction) pedig nemrég egy Startup Online-interjúban az állam tolakodó szerepfelfogását, az ész nélküli pénzszórást is okolta a magyar ökoszisztéma problémáiért.

Arról, hogyan éli meg a közös munkát az OUVC-vel, Benedek azt mondja: „Nyugati a felfogásuk, döntéskor az adatpontokat és a csapatot nézik, a szerződési feltételekkel is rugalmasak voltak. Mivel az egyik első befektetésük vagyunk, és az a cégünk, amelyik a befektetést kapta, külföldi székhelyű, bürokratikusabb volt a folyamat, de alapvetően piaci a hozzáállásuk.”
„A startupguru, Paul Graham emlegette modellt valósították meg az orvostanhallgatók esetében. Oldd meg a problémádat, és mindenkinek, aki hozzád hasonló problémával küzd, tetszeni fog!” – írja kérdésemre Hild Imre.

Már egy óra beszélgetésből átjön az elszántság, ahogy Benedek zsinórban harminc órát fog gépnél ülni, hogy mind a nyolcvan New York-i kontakton végigfusson. Hála az égnek, az alapítók azért szétdobták egymás közt a feladatot. A négyes fogatba kvázi kintről igazolt Dósa Alex technológiai igazgató, a Vimage nevű animációkészítő app társalapítója, Benedek a Linkedinen vadászta le. Gyurka Christopherrel egy általánosba járt Hűvösvölgyben. „Nem szerettük egymást, az egyetlen ember, akivel valaha atrocitásba keveredtem, ilyen hatodikos összetűzésbe” – nevet Benedek. Gimnáziumban már kebelbarátok lettek, a Voovóba fél év után ő volt az első belépő, a PwC-től igazolt át. Szilágyi Benedeket (na, ő a Bendi) közös barátnőiken keresztül ismerte meg, tőzsdés, kriptós kalandokkal, rövid Morgan Stanley-s kitérővel csatlakozott. Ki tudja, hogy alakult volna a sztori, ha nem mondja el neki Martin, hogy a traction számít.

Más
magyar Techstars­-résztvevők
Nem a Voovo
az első.
Zárójelben a program éve
és helyszíne.

Superpowered (2017, Los Angeles):
Kápolnásnyékről indultak, hangtechnológiára szakosodtak, végül az amerikai Splice vette meg őket.
Talk-A-Bot (2018, Szingapúr):
a magyar csetbotos startup különleges osztályba kerülhetett, amit a japán Amazonként emlegetett Rakutennel együtt hirdettek meg.
Poliloop (2019, Abu-Dzabi):
két magyar lány baktériumkoktéllal szabadítaná meg a világot a műanyagoktól, pár éve csendben vannak.
Volteum (2022, Torino):
két éve 1,25 millió eurós befektetési kört zárt az elektromos járműflottáknak útvonalat tervező cég.
Redivivum (2024, Berlin):
mesterséges intelligencia segítségével hasznosítanak újra ruhákat, egy deep tech fókuszú programba kerültek be.