Az influenszerek véleménye, különösen a nagy elérésű tartalomgyártóké, sok esetben nagyobb befolyással bír bizonyos márkák, események megítélésére, mint a hagyományos média. A talent menedzsmenttel is foglalkozó PFR csoport ezt az trendet már 2014-ben felismerte. Csiszár Gergő vezetésével egy olyan működési modellt alakítottak ki, amiben bár a kreátorok kapják a központi szerepet, az együttműködések hatása mind […]
Az influenszerek véleménye, különösen a nagy elérésű tartalomgyártóké, sok esetben nagyobb befolyással bír bizonyos márkák, események megítélésére, mint a hagyományos média. A talent menedzsmenttel is foglalkozó PFR csoport ezt az trendet már 2014-ben felismerte. Csiszár Gergő vezetésével egy olyan működési modellt alakítottak ki, amiben bár a kreátorok kapják a központi szerepet, az együttműködések hatása mind a márkák, mind a tartalomgyártók, mind a közönség számára izgalmas, érdekes, szórakoztató tartalmakat eredményez. Az iparág egyik főszereplőjeként egy valamit viszont nagyon hiányoltak a magyar piacról – a tartalomgyártóknak kijáró elismerést a kommunikációs és reklámos versenyek, díjátadók soraiban. Ezért szervezik meg már másodszorra a Creator Awards díjátadó eseményt, ahol független szakmai zsűri és közönségszavazatok alapján díjazzák az ország legjobb influenszereit.
„Évek óta éreztük a hiányát egy a VidCon-hoz vagy Playlist Live-hoz hasonló eseménynek a magyar piacon, amikor a legkreatívabb hazai digitális tartalomgyártókat értékelni tudjuk a teljesítményükért, munkásságukért és reflektorfénybe helyezzük őket – méghozzá nemcsak a közönség, hanem a szakma elismerésével is” – mondja Csiszár Gergő, aki a Creator Awards szervezésével nem PFR „színekben” vesz részt, hanem mint a magyar influenszer ügynökségi iparág egyik vezető alakja. „Az is célunk, hogy közösséget formáljunk azok köré a magyar tartalomgyártók köré, akik nap mint nap formálják a hazai közösségi médiát. Ez független attól, hogy mi kiket képviselünk a hazai piacon. Londonban és az USA-ban is láttuk azt, hogy nagyon szép közösség építhető a tartalomgyártók között, és hogy az ilyen események milyen fontosak az iparág számára. Azonban itthon nem alakult ki még hasonló közeg, ami lehetőséget adott arra, hogy megpróbáljuk betölteni ezt az űrt.”
Már az első Creator Awards is figyelemre méltóan sikerült, bár akkor még nem a tökéletes díjátadó megszervezésére törekedtek, hanem egy, az iparág számára hosszú távon is releváns esemény megrendezésére. A visszajelzések pedig egyértelművé tették, hogy igenis szükség van itthon is egy szakmai csúcstalálkozóra. „Rengeteg pozitív és építő visszajelzést kaptunk és tapasztalatot szereztünk a tavalyi Creator Awards során, ami alapján idén egy olyan eseményt tudunk szervezni, ami egyszerre megkérdőjelezhetetlen szakmailag és szórakoztató is a jelöltek, a szakma és a közönség számára is. Mindezt olyan minőségben, ami nemzetközi szinten is megállja a helyét” – meséli Csiszár Gergő, aki azt is elmondta, hogy nemcsak szakmai rendezvények, hanem olyan jól ismert díjátadók is inspirálták őket, mint VMA (MTV Video Music Awards). Külföldi gálákhoz hasonlóan a Creator Awards 2024 powered by MBH Bank díjátadó programja a magyar popszakma fiatal tehetségeinek zenei produkcióival lesz teletűzdelve.
Egyetlen ügyféllel indult el a rendszerváltás után, ma negyedmillió embert etet, és a régió legnagyobb szereplője a közétkeztetésben a Delirest. Két éve a magyar ügyvezető és a pénzügyi igazgató kivásárolta az angolokat, és az új tulajdonosok most azon is dolgoznak, hogy rávezessék a fogyasztóikat az egészséges életmódra.
A közétkeztetésről általában az iskolai és kórházi menzák sejlenek fel mindenki előtt, egy kis ablakon át kinyúló konyhásnénikézzel és beazonosíthatatlan tartalmú levessel. Persze ez a piac is sokat fejlődött, sőt vannak már éttermi minőségű ágai is.
2002-ben sok kicsi mellett három nagy cég foglalkozott közétkeztetéssel Magyarországon: a brit Compass csoport (hozzájuk tartozott az Eurest is), a francia Sodexo (őket az étkezési jegyekről, illetve a magyar kormánnyal több mint tíz évig vívott pereskedésről is ismerhetjük), illetve az amerikai Aramark. Az Eurest inkább azokra a helyekre koncentrált, ahol pénz is van, a gyárakra és a multikra.
„Nem válságmenedzselni hívtak, hanem azért, hogy segítsem őket növekedni” – idézi fel Nyerges János, hogy mivel kereste meg őt 2001-ben, az akkor már tíz éve a magyar piacon működő Eurest. János eredetileg villamosmérnöknek és közgazdásznak tanult, kalandos karrierutat járt be addig. A rendszerváltás előtt dolgozott a győri Rábánál, volt vezérigazgató egy szabadalmi ügyekkel foglalkozó részvénytársaságban, a rendszerváltás után indított autómosót és mezőgazdasági vállalkozást is. Utóbbi azért volt különösen meghatározó az életében, mert a svájci Knorr beszállítója lett.
„Itt tanultam meg igazán – mondja –, mi az, hogy minőségi szolgáltatás, hogyan kell úgy vinni egy vállalkozást, hogy egy nemzetközileg is elismert cég elfogadja a termékeinket.” Az így szerzett kapcsolatoknak köszönhetően felfigyelt rá az akkoriban legnagyobb hazai közétkeztetőnek számító Sodexo is. Öt évet töltött a kereskedelmi igazgatói poszton, aztán a konkurens Eurest átcsábította ügyvezetőnek, hogy rázza fel a vállalatot.
A Sodexo akkoriban látványosan nőtt, így János tudása aranyat ért. Ráadásul a verseny nem is volt olyan erős, mert a Sodexo inkább az iskolai étkeztetésben volt érdekelt. Utólag látszik, hogy a számítás bejött: irányítása alatt az árbevétel a tizenötszörösére nőtt. Az ügyfélszerzésben segített a multilét, a Compass csoport részeként könnyen megtalálták a hangot a munkavállalóik étkeztetésével törődő nemzetközi vállalatokkal.
„Sokat számít, hogy milyen a háttér, egy nagy multinak egy másik nagy, tőkeerős multi jó választás partnernek” – mondja a Delirest pénzügyi igazgatója. Szabó Szilárd Nyergeshez hasonlóan régóta dolgozik a cégnél, közgazdászként végzett, gyakorlatot az Egyesült Államokban szerzett, ma résztulajdonos is.
Az, hogy a magyarországi partnerkör döntő többsége multi, és az árbevétel 85 százalékát a nagy nemzetközi cégeknek nyújtott szolgáltatások adják, válságállóvá téve az Eurestet. Ráadásul az évek során egyedül maradt, mert időközben a Sodexo és az Aramark is kivonult az országból. Bár az étkeztetés nem ördöngösség, bőven van és volt mit fejleszteni az infrastruktúrában és az ételek külalakjában, tálalásában is. „A hagyományos, ételablakos osztásnál először az ablakot bontottuk le – mondja Szabó Szilárd –, az étel kijött az eladótérbe, megjelentek a kiszolgálópultok, aztán sok technológiai elemet kihoztunk a konyhából, így látványossá vált a főzés. Ma már a szedd magad elv keretében mindenki annyit ehet, amennyit kíván, olyan összetevőkből, ami neki ideális.”
A multinacionális háttér multinacionális ízléssel párosul, így volt, hogy koreai szakácsot kellett felvenniük. De mivel koreai szakács fehér holló, végül csak Csehországból sikerült átcsábítani egyet. „Nagyon változatos igényekre kell megoldást nyújtani – így János –, ráadásul a táplálkozási szokások is átalakulóban vannak. Egyre többen váltanak flexiteriánus (hússzegény) étrendre, növekszik a vegetáriánusok és vegánok száma is. De egy üzemen belül is eltérhet, hogy mit enne egy fizikai munkás és egy ügyvezető, nekünk mindenkit ki kell tudnunk szolgálni.”
Káoszból lehetőség A válságállóságot már kétszer is letesztelték, 2008-ban és 2020-ban is turbulenssé vált a gazdasági helyzet. „Azt szoktam mondani, hogy mi vagyunk a magyar gazdaság leghitelesebb barométere, nálunk azonnal látszik a foglalkoztatottság változása – mondja Szilárd. – A tálcaértéken látjuk, ha elfogy az emberek pénze. Aki levest, főételt és desszertet is szokott enni, először a desszertet hagyja el, aztán a levest. A 2008-as válság egyébként a mi bevételeinket csak 2011-ben érintette, akkorra elfogytak az emberek a tartalékai, és elindultak az elbocsátások is.” A céget a covid sem tudta megreccsenteni, hiszen az üzemek nem álltak le. Egyedül az irodai étkeztetés borult fel a home office bevezetésével, de még ez sem okozott nagy gondot.
2022-ben azonban olyan fordulat jött, amire nem számítottak. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, az agresszió a nemzetközi befektetőknek az egész régiót kockázatossá tette. A Compass úgy döntött, kivonul Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Csehországból is, de a felépített cégbirodalmat felajánlja kivásárlásra a magyar ügyvezetésnek. „A gondolattal sokat játszottunk, de amikor ez élesben megtalált, az nagyon más volt. Sok álmatlan éjszakát okozott” – mondja János. Az átállásban sok kockázat volt, főleg azért, mert amikor egy jól felépített multis háttér eltűnik, az olyan, mintha a csontváz távozna a testből.
A Compass még a márkanevet sem hagyta meg, így miután beleegyeztek a kivásárlásba, először is át kellett nevezni a céget Eurestről Delirestre. „Az első évben csak a cég működtetéséhez szükséges hátteret építettük újra, közben meg kellett tartanunk a menedzsmentünket itthon és külföldön, valamint újra asztalhoz kellett ülni a partnereinkkel, de már a multis háttér nélkül” – sorolja János. A multik jól fogadták, hogy a két magyar lett az új tulajdonos, véráldozatok nélkül sikerült átmenteni az ügyfélkört a Deliresthez, azóta két év alatt 33 százalékot bővült az árbevétel.
A kivásárlás egyben azt is jelentette, hogy így tisztán magyar tulajdonú a régió legnagyobb, majdnem negyedmillió embert étkeztető hálózata. Jelenleg a cseh a legnagyobb piacuk, noha nincsenek monopolhelyzetben, mert ott még képviselteti magát az itthonról már évekkel ezelőtt kivonuló amerikai Aramark, illetve több nagy helyi vállalkozás is foglalkozik még étkeztetéssel. Romániában viszont a magyarországihoz hasonló állapotok vannak, ott is sikerült megszerezni a piacvezető pozíciót. „A jövőben nagy lehetőség van a facility managementben, vagyis létesítményüzemeltetésben. A potenciális ügyfelek sokszor nem szeretik, ha a főtevékenységük mellé még bejön más fókusz, így nem akarnak foglalkozni a takarítással, étkeztetéssel.”
Ebbe most beleállunk Szilárd és János akkor lesz a leglelkesebb a beszélgetés alatt, amikor a tudatos táplálkozás kerül szóba. „Statisztikák szerint a Föld népességének harminc százaléka nem jut elegendő, negyven százaléka pedig egészséges étkezéshez – mondja János. – Azt látjuk, hogy van egy réteg, aki megengedhetné magának az egészségtudatos étkezést, de valamiért nem teszi. Nagyon nehéz megmondani, hogy ez anyagi kérdés-e, vagy inkább a gasztronómiai hagyományoknak és régi beidegződésnek köszönhető, illetve hogy mennyire szükséges a megfelelő ismeretterjesztés. De mi ebbe most beleállunk!”
A Delirest most mindegyik országban, ahol étkeztet, nagyszabású fogyasztói felmérést indított, és arra kíváncsiak, milyen viszonyt ápolnak fogyasztóik az egészségtudatos étkezéssel. „250 ezer fős mintánk lesz” – mondja Szilárd.
A Delirest éttermeiben lehetőség van testtömegösszetétel-mérésre és táplálkozástudományi tanácsadásra is. Bár az iskolai étkeztetés csak marginális az árbevételükben, a tájékoztatás fontos terepének tekintik. Van olyan menza, ahol úgy próbálják csökkenteni az ételmaradékot, hogy egy kivetítőn egy zöldségfigura hangulata mutatja, mennyi maradékot vittek vissza a diákok. Ha sokat, a zöldségfigura szomorú, és viszont, annál vidámabb, minél kevesebb élelmiszerhulladék keletkezik. „A gyerekek nagyon szeretik. Egy szülő mondta, hogy amikor a gyerek elmeséli otthon, mi történt aznap az iskolában, a zöldségfigura állandó szereplő.”
Delirest Kft. Alapítás: 1992 (2022-ig Eurest néven) Tulajdonosok: Nyerges János, Szabó Szilárd Árbevétel (milliárd forint) 2022 17,6 2023 24,0 Adózott eredmény (milliárd forint) 2022 0,9 2023 1,6 Forrás: Dun & Bradstreet
Az adatok gyengék, a költségvetés rottyon, de közeleg egy újabb választás, növekedési álmodozással és egy sokadik gazdaságpörgető programmal kezdődik a felkészülés az osztogatásra. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Gazsi Zoltán szenvedélyes közösség- és hálózatépítő, abban hisz, hogy ha jó emberekkel veszed körül magad, vagy összekötöd őket, abból csupa jó dolog fog születni. Óriási gyermeki kíváncsisággal, végtelen spontaneitással mindenütt kapcsolódásokat keres, és tornádó üzemmódban mutatja, mennyivel jobb lenne a világ, ha a cégvezetők mind úgy gondolkodnának, mint ő – vagyis nem kizárólag a profitszerzésen járna az agyuk. Alapítványokat támogat, motivációs beszédeket tart, jó ügyekről és együttműködésekről posztol, időnként szinte zavarba ejtőn személyesen.
Bár főállásban tizenhét éve vezeti az eisberg salátaüzemet, ma már szinte többen ismerik mint afféle Linkedin-evangelistát. Amióta pedig rákbeteg lett, azt hirdeti: élj úgy, hogy ne kelljen drasztikus arculcsapás ahhoz,
hogy felnyíljon a szemed, és életmódot válts.
Tavaly a listán szereplők ötöde képtelen volt a növekedésre, idén a trend megfordult: száz cégből mindössze tizenhétnek csökkent a becsült értéke 2022-ről 2023-ra. A top 100 idén majdnem 6,5 billió forintot ér összesen, ami jelentős, harmincszázalékos növekedés egy év alatt. Továbbra is húz az építőipar, növekedésükben dominálnak az állami megrendelések, és elképesztő számokat produkáltak az üzlet és a politika metszeténél hizlalt cégcsoportóriások, mint amilyen Tiborcz Istváné és Mészáros Lőrincé. Azonban még mindig bőven akad olyan nemzetközileg is sikeres, itthon mégis ismeretlen cég, amelyik üzleti bravúroknak, okos növekedésnek, innovációknak köszönhetően tartozik az élvonalba. Jó őket megmutatni.
ELO Digital Office
2024 November Támogatói tartalom ELO Digital Office
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára. Miért vált sürgőssé az üzleti […]