Horváth Tibor renitens volt már a főiskolán is, aztán a maga művészi eszközeivel évekig előszeretettel kritizálta az aktuális hatalmi viszonyokat – pártállástól függetlenül. Végül annyira megelégelte a magyarországi közállapotokat, hogy Berlinbe költözött, és elment kiállításépítőnek. Esténként azért rajzolgatott, a covid alatt pedig elkezdett vicces faragványokat készíteni és fotózni. Zöldségből és gyümölcsből.
„Jött a Járvány, ő meg beszorult otthonra, és azzal kellett dolgoznia, amit a konyhában talált. Vagyis zöldségekkel és gyümölcsökkel.” Szily László újságíró így nyitotta meg szeptember végén Horváth Tibor Ehető legjobb című pécsi kiállítását – meg persze még sokkal viccesebben, bázisdemokrata trash arttal, beaperolspriccezett káderfeleségekkel és teknősön rágott lyukkal. A tizedik éve Berlinben élő képzőművészt társadalomkritikus, botrányos műalkotásiról lehetett ismerni korábban, most igazi összművészeti tárlatot hozott össze a Művészetek és Irodalom Házában. A gyümölcs- és zöldségfaragványairól készült fotóiból hatvankilenccel körberakott egy öt méter átmérőjű asztalt, és miközben a sötét kiállítótérben szól a zene, mindig egy-egy képre esik a fény. Arra, amelyik az éppen lejátszott zenei hangnak felel meg.
A demokrácia perselye „Minek?” Lényegében ezt az egyszerű, cinikus kérdést tette fel magának Tibor, amikor 2013-ban úgy döntött, végleg Berlinben marad. Merthogy úgy érezte, a magyar közéletben ő már rákérdezett mindenre, amire csak lehetett, ám reménytelen szélmalomharcot vívott. Feladta azt a szokását, hogy a maga eszközeivel kritizálja, kigúnyolja a magyarországi társadalmi és hatalmi viszonyokat – mindegy, hogy éppen milyen kormány volt hatalmon.
Készített például műalkotást The Prime Minister of Hungary címmel: a fekvő ládába egy résen benyúlva meg lehetett simogatni a benne fekvő, életnagyságú Orbán Viktort. Nem alaptalan provokáció volt, az inspirálta, hogy korábban a Vakok Intézetében gipszbe öntötték a miniszterelnök arcmását, hogy a vakok tapintásukkal megismerhessék a vonásait – és a fej még mesélt is magáról.
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára. Miért vált sürgőssé az üzleti […]
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára.
Miért vált sürgőssé az üzleti működés digitális transzformációja?
Horváth Szilvia: A digitalizáció kezdetekor a legtöbb szervezet megengedhette magának, hogy megvárja milyen tapasztalatokat szereznek az early-adapterek és abból tanulva léptek a saját változásuk útjára. Ma erre már nincs idő, a technológiai képességek és a felhasználói igények olyan lendületesen fejlődnek, hogy a transzformáció halogatása hosszan tartó lemaradást jelent. Először a felhőalapú megoldások elterjedésével gyorsult nagyot a digitalizáció, az elmúlt másfél évben pedig újabb szintet lépett, köszönhetően az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő mesterséges intelligenciának.
Mitől lesz sikeres egy vállalati transzformáció?
HSZ: Bár a digitális átalakulás fő mozgatórugója a technológia, nem lehet rögtön a mesterséges intelligenciával kezdeni. Először fel kell mérni és optimalizálni a vállalati folyamatokat, majd automatizálni, hogy a valós idejű működésre, gyors válaszadásra legyenek képesek. Ehhez nagy mennyiségű releváns adatot kell összegyűjteni, ami alapján adatvezérelt döntéseket lehet hozni. Ez az alapja annak, hogy a termékek, szolgáltatások minél inkább a fogyasztók igényéhez legyen alakítva, ami növeli az ügyfél-elégedettséget és az üzleti értéket.
Nem szabad azonban elfelejteni az átalakulás emberi oldalát sem. A sikeres transzformáció belső mércéje nem a költségcsökkentés, hanem a hatékonyság növelése, a folyamatok optimalizálása, a felszabaduló erőforrások jobb felhasználása. Ez a szervezet és a munkavállalók életére is pozitív hatással van, hiszen más területeken is hasznosíthatják a megspórolt energiákat. Ehhez szükséges a munkavállalók támogatása és képességeik fejlesztése is, ami nem tud megtörténni vezetői buy-in nélkül.
Hogyan segíti az ELO vállalati tartalomkezelő platformja a digitális átalakulást?
HSZ: A magyar gazdaság meghatározó részét a közép- és kisvállalatok alkotják, emiatt különösen fontos, hogy ők is elinduljanak a nagyvállalatokra már jellemző digitalizáció felé, és ne maradjanak le. Az ELO munkatársai szerteágazó iparági tapasztalatokkal rendelkeznek, kézzelfogható eredményeket mutatva segítik a szemléletváltást.
Az ELO ECM Suite legújabb, 23-as verziójában egyrészt olyan meglévő megoldásokat is AI képességekkel fejlesztettünk tovább, mint például a DocXtractor modul, amely a beérkező elektronikus és papír alapú dokumentumokat, például számlákat összeveti a megrendelésekkel és más üzleti tartalmakkal, és szükség esetén automatizált folyamatokat indít.
Az új megoldások közé tartozik az ELO Learning AI, egy a tanulás teljes folyamatára alkalmazható e-learninget automatizáló rendszer. A munkaerő folyamatos továbbképzésében ez különösen hasznos bármelyik szervezet számára.
A szintén új ELO Meeting találkozómenedzsment megoldás a sorozatos megbeszéléseken részt vevőket segíti a felkészülésben, az elhangzottak összegzésében és a további intézkedések megtételében. (x)
Virtuális irodák, felhők, közösségi terek ide vagy oda, az íróasztal még mindig stabil pont, még azoknak is, akik fejlett technológiai megoldásokra (is) támaszkodva alkotnak, dolgoznak, építik karrierjüket. Dizájnert, befektetőt és startuppert kérdeztünk az asztalánál – az asztaláról.
Sikerrel zajlott le a GOLDBECK munkavállalóinak dedikált Create Together elnevezésű konferencia. Az idei esemény nem csak a figyelemre méltó témák és előadók, illetve az ismét színre lépő MI-alapú moderátor miatt volt különleges, hanem azért is, mert a CEE South-hoz ezúttal a CEE North is csatlakozott, tovább növelve a régiós közösség létszámát. Egy hely, ahol a […]
Az adatok gyengék, a költségvetés rottyon, de közeleg egy újabb választás, növekedési álmodozással és egy sokadik gazdaságpörgető programmal kezdődik a felkészülés az osztogatásra. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
A kisgyerekeket is érdekli a pénz, a pénzzel kapcsolatos kérdések, de nem könnyű az ő nyelvükön elmagyarázni az alapokat sem. Az Erste és a Pagony közös kiadásában megjelent mesekönyv rengeteget segíthet ebben. Valószínűleg minden szülő került már abba a helyzetbe, hogy gyerekének el kellett magyaráznia: a pénznek bizony értéke van, azt meg kell keresni, a […]
Gazsi Zoltán szenvedélyes közösség- és hálózatépítő, abban hisz, hogy ha jó emberekkel veszed körül magad, vagy összekötöd őket, abból csupa jó dolog fog születni. Óriási gyermeki kíváncsisággal, végtelen spontaneitással mindenütt kapcsolódásokat keres, és tornádó üzemmódban mutatja, mennyivel jobb lenne a világ, ha a cégvezetők mind úgy gondolkodnának, mint ő – vagyis nem kizárólag a profitszerzésen járna az agyuk. Alapítványokat támogat, motivációs beszédeket tart, jó ügyekről és együttműködésekről posztol, időnként szinte zavarba ejtőn személyesen.
Bár főállásban tizenhét éve vezeti az eisberg salátaüzemet, ma már szinte többen ismerik mint afféle Linkedin-evangelistát. Amióta pedig rákbeteg lett, azt hirdeti: élj úgy, hogy ne kelljen drasztikus arculcsapás ahhoz,
hogy felnyíljon a szemed, és életmódot válts.
