Ki gondolná, hogy ennyien vannak, és már ekkorák? Persze nem mindegyik komplett kórház, sok a valamilyen speciális területtel foglalkozó, vagy csak járóbetegeket ellátó intézmény, de egyre több a magát klinikának valló vidéki szolgáltató is. Szaporodnak, mert tömeges igény van rájuk. Az ötven legnagyobb, és még öt trend a magánegészségügy piacán 2024-ben.
Módszertan Egy évvel ezelőtt harmincelemű listát készítettünk az ország legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatóiról, ezt bővítettük most ötvenesre. Ennek oka, hogy ahol korábban nagyjából meghúztuk a listára kerülés alját (egymilliárd forint éves árbevétel), azt a méretet most már jóval többen túllépik, hat híján mindenki a legnagyobb ötvenből. Még úgy is, hogy a csak vagy dominánsan diagnosztikával, de gyógyítással nem foglalkozó társaságokat nem vettük fel a listára, így olyan nagy szereplőket is elhagytunk, mint a Synlab, a Corden, a Pozitron és még sorolhatnánk. Bevettük viszont a magánszemészeteket és magánfogászati klinikákat is. A cégadatokat a Dun & Bradstreet adatbázisából gyűjtöttük ki, háttérnek a Heal Partners 2024 júniusi magánegészségügyi szektorelemzését is felhasználtuk. Az azonos tulajdonosi körrel bíró cégeket egy cégcsoportnak tekintettük, adataikat így összeadva tüntetjük fel. Ahol nem álltak rendelkezésre 2023-as beszámolók, ott, ahol lehetett, cégközlésre támaszkodtunk.
1. Szétszakadt a mezőny Az első harmincba tavalyi listánkon (Forbes, 2023/7) legalább egymilliárd forintos éves forgalommal lehetett bekerülni, ma a 30. legnagyobbnak is kétmilliárdos forgalma van, a listavezető ötösfogat pedig rendesen elhúzott: mindegyikük tízmilliárd fölött jár. Mindezt úgy, hogy egyébként a piac némileg lassulni látszik.
Amiben nincs változás, az például az, hogy a „legéhesebb” továbbra is a Tritonlife, a „legstabilabb” a Kirschner család kezében lévő Swiss Clinic, a „legnagyobb pénznyelő” az éppen török befektetőket (Liv Hospital) kapó Duna Medical Center, és a „legjövedelmezőbb” a lézeres szemműtéteket kvázi futószalagon, de profin végző Sasszem Klinika. Ahogy egy éve címkéztük őket, ma is nagyjából megáll.
A folytonosságban, a hagyományok őrzésében és a világ változásaihoz való éber igazodásban hisz Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a helyi vállalkozókkal való közvetlen kapcsolattartásban, a vállalkozásfejlesztés „házhoz vitelében” látja a kis- és középvállalkozások erősítésének, versenyképességük növelésének zálogát. Az elnök a területi kamarák, a helyi közösségek aktivitását mint értéket a jövőben még […]
A folytonosságban, a hagyományok őrzésében és a világ változásaihoz való éber igazodásban hisz Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a helyi vállalkozókkal való közvetlen kapcsolattartásban, a vállalkozásfejlesztés „házhoz vitelében” látja a kis- és középvállalkozások erősítésének, versenyképességük növelésének zálogát. Az elnök a területi kamarák, a helyi közösségek aktivitását mint értéket a jövőben még kiemeltebben kezeli.
A kamara vállalkozásfejlesztési tevékenysége idén kiemelt támogatást kapott kormányzati szinten. Ennek alappillére a Vállalkozásfejlesztési Program, amely a területi kamarákon keresztül segíti a helyi vállalkozókat, amit élénk helyi érdeklődés övezi.
Milyen újdonságokkal találkozhat a vállalkozó a Vállalkozásfejlesztési Program keretében?
A projektnek hála egyre több kkv-val kerülünk közvetlen kapcsolatba. Közel 100-ra bővítettük az ügyfélszolgálatok számát, így a területi kamarák már nem csak a vármegyeszékhelyeken érhetőek el, és ha egy vállalkozó segítségre szorul, székhelyétől 10–15 percen belül talál kamarai irodát. Díjmentes képzéseket, motivációs előadásokat, workshopokat indítottunk többek között a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, ESG területén, szektorspecifikusan több megközelítésben. Szakmai tanácsadók állnak rendelkezésre többek között pénzügyi, pályázati, marketing, humán menedzsment, munkáltatói kérdésekben. Segítjük a vállalkozókat a külpiacra jutásban. Fontos kiemelni, hogy a területi kamaráknál elérhető Széchenyi Kártya Program kínálja ma hazánkban a lekedvezőbb kamatozású és feltételrendszerű, minden igénytípusra megfelelő vállalkozói hiteltermékeket. Összességében, azt tűztük ki célul, hogy Magyarország legnagyobb üzleti közösségét építjük fel, melynek keretében interaktív és közvetlen párbeszédben állunk a hazai kis- és középvállalkozókkal.
A kamara – mint kétirányú információs csatorna a kormány és a vállalkozók között – valóban sokat tehet, hogy a helyi vállalkozók ne éljenek meg versenyhátrányt. Ők mit tehetnek saját magukért?
Tematikus klubokba szerveződésre bátorítjuk helyi szinten a vállalkozókat, ahol az érdeklődési körüknek megfelelően, esettanulmányok elemzésével, saját sikertörténetek megosztásával egymástól is tanulhatnak. A klubok megszervezéséhez pedig díjmentesen szervezési és helyszíni infrastruktúrát biztosítunk számukra. Mi az előremutató megoldásokat tudjuk felkínálni, amire szerencsére a cégek jelentős része nyitott. A legjobb, amit tehetnek, hogy nem csak versenytársat, hanem együttműködő partnert is látnak egymásban. A mi feladatunk, hogy a sikereikhez szükséges információkat azonnal és folyamatosan biztosítsuk számukra. És természetesen nem csak a meglévő szolgáltatásokban lehet gondolkodni. Bátorítom őket arra, hogy kezdeményezzék új szolgáltatások létesítését, mert a Vállalkozásfejlesztési Program egyik fő célja, hogy ha egy vállalkozóban bármilyen kérdés felmerül, mi legyünk az elsődleges forrás, akihez segítségért fordul. Arra vállalkoztunk, hogy ne legyen olyan kérdés, amire a kereskedelmi és iparkamaránál nem tudjuk a választ, vagy nem tudjuk megmondani, hogy hol találja azt a vállalkozó. Idén nagyot léptünk abba az irányba, hogy közvetlen kapcsolat alakuljon ki köztünk és a vállalkozások között, amiről a Velünk a vállalkozásodért közösségi oldalakon és weboldalon bővebben is lehet tájékozódni. A sikerélményeink arra ösztönöznek bennünket, hogy ebbe az irányba folytassuk a munkánkat.
A kamarában tisztújítás lesz idén. Ön milyen tervekkel vág neki a következő időszaknak?
Divat változtatni, amivel annyiban egyet is értek, hogy a világ változik, és ehhez igazodni kell. Az én alapvetésem viszont az, hogy erősen tartani kell a meglévő, működő tradíciót is, aminek fő ereje a tapasztalati tudás. Azt megértettük, hogy a gazdasági és társadalmi változások a vállalkozói elvárások terén is változásokat hoztak. Ezeknek a megváltozott vállalkozói elvárásoknak való megfelelés az egyik jövőbeni fő motivációnk, a tradíciónkból fakadó stabil tapasztalatokra támaszkodva.
Lakatos Péter, a Videoton társvezérigazgatója tavasszal lett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, és nagy erővel küzd azért, hogy egymás hibáztatása helyett a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány együtt tegyenek a hatékonyság javulásáért, és ezzel a növekvő kereseteken át a jólét erősítéséért. Külön ráhajt a multikra, mert náluk lehet nemzetközi tapasztalatot szerezni, és anélkül nincs sikeres cégépítés.
Doktorits László a semmiből, szemtelenül fiatalon építette fel az ország egyik vezető távfelügyeletes cégét. És itt nem tervez megállni, sem szakmai fejlődés, sem cégépítés szempontjából. Az már önmagában szép teljesítmény, ha egy, a semmiből létrehozott magyar cég 11 év alatt itthon bizonyos tekintetben piacvezető közeli helyzetbe kerül, a régióban is szép pozíciókat ér el, megveti […]
