Ki gondolná, hogy ennyien vannak, és már ekkorák? Persze nem mindegyik komplett kórház, sok a valamilyen speciális területtel foglalkozó, vagy csak járóbetegeket ellátó intézmény, de egyre több a magát klinikának valló vidéki szolgáltató is. Szaporodnak, mert tömeges igény van rájuk. Az ötven legnagyobb, és még öt trend a magánegészségügy piacán 2024-ben.
Módszertan Egy évvel ezelőtt harmincelemű listát készítettünk az ország legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatóiról, ezt bővítettük most ötvenesre. Ennek oka, hogy ahol korábban nagyjából meghúztuk a listára kerülés alját (egymilliárd forint éves árbevétel), azt a méretet most már jóval többen túllépik, hat híján mindenki a legnagyobb ötvenből. Még úgy is, hogy a csak vagy dominánsan diagnosztikával, de gyógyítással nem foglalkozó társaságokat nem vettük fel a listára, így olyan nagy szereplőket is elhagytunk, mint a Synlab, a Corden, a Pozitron és még sorolhatnánk. Bevettük viszont a magánszemészeteket és magánfogászati klinikákat is. A cégadatokat a Dun & Bradstreet adatbázisából gyűjtöttük ki, háttérnek a Heal Partners 2024 júniusi magánegészségügyi szektorelemzését is felhasználtuk. Az azonos tulajdonosi körrel bíró cégeket egy cégcsoportnak tekintettük, adataikat így összeadva tüntetjük fel. Ahol nem álltak rendelkezésre 2023-as beszámolók, ott, ahol lehetett, cégközlésre támaszkodtunk.
1. Szétszakadt a mezőny Az első harmincba tavalyi listánkon (Forbes, 2023/7) legalább egymilliárd forintos éves forgalommal lehetett bekerülni, ma a 30. legnagyobbnak is kétmilliárdos forgalma van, a listavezető ötösfogat pedig rendesen elhúzott: mindegyikük tízmilliárd fölött jár. Mindezt úgy, hogy egyébként a piac némileg lassulni látszik.
Amiben nincs változás, az például az, hogy a „legéhesebb” továbbra is a Tritonlife, a „legstabilabb” a Kirschner család kezében lévő Swiss Clinic, a „legnagyobb pénznyelő” az éppen török befektetőket (Liv Hospital) kapó Duna Medical Center, és a „legjövedelmezőbb” a lézeres szemműtéteket kvázi futószalagon, de profin végző Sasszem Klinika. Ahogy egy éve címkéztük őket, ma is nagyjából megáll.
Amerikai elnökválasztás, Ukrajna még mindig háborúban, sőt már Izrael is, kényes budapesti és uniós erőviszonyok. Közben újra infláció, beragadt kamatok, elcsúszó deficit. Vannak kérdéseink.
Összeállította: Lits Benedek / Közreműködött: Fekete Emese
1. Budapest Majdnem 160 ezren voltak, akik júniusban nemcsak a Fidesz és a Mi Hazánk fővárosi listáira mondtak nemet, de Karácsony Gergelyre is. A főpolgármestert végül 293 szavazat előnnyel választották újra, de a harmadik legerősebb listával a háta mögött kell többséget kovácsolnia a közgyűlésben. A Tiszának nem érdeke beszállni a budapesti pozícióharcokba, Magyar Péter kizárólag ügyek mentén koordinálna. Mi lesz a fővárosi költségvetéssel? És magával a várossal?
2. Amerika? A demokrata Joe Biden visszalépett, helyette jóval fiatalabb és kompetensebb alelnöke, Kamala Harris indul az elnökségért november 5-én. A Biden ellen biztos győzelmet váró Donald Trumpnak van miért izgulnia. Megválasztják a történelem első amerikai elnöknőjét? Merre tovább NATO? Lesz-e koherens Kína-politika? Ki fogja megvédeni Tajvant?
3. Ukrajna? Kijev egy-két sikeres ellentámadással és orosz területeken portyázással sikeresen megkavarta az orosz bel- és külpolitika állóvizét. Putyin a katonai hírszerzés és logisztika rossz hatékonyságát kifelé, míg az alig nagykorú orosz sorkatonák elestét vagy hadifogságba esését befelé egyre nehezebben magyarázza meg annak ellenére, hogy az orosz offenzíva a donbaszi fronton lassan, de relatíve sikeresen halad. Elkeseredett próbálkozás vagy diplomáciai touché? Újranyílhatnak még a nyugati pénzcsapok?
4. Izrael? Az izraeli háború eszkalációja egyre zavarosabb geopolitikai helyzetet hozott a Közel-Keleten. A Hamasz oldalán szerepet vállaló Hezbollah mellett Irán is aktivizálta magát. Izrael védelmi szövetségét a térségben erősödő amerikai jelenléten túl az Iránhoz hasonlóan síita Azerbajdzsán erősítheti. Mikor és hogyan lesz béke, ha ezt a háború kezdete óta elmozdíthatatlan populista elnök, Benjámin Netanjahu sem akarja igazán?
5. Újra infláció? Az MNB három százalék körüli prognózisánál a KSH jóval többet, 4,1 százalékot mért júliusban. A kiugró érték oka a szolgáltatások és bizonyos élelmiszerek – a rossz termés okozta – áremelkedése. És mikor állhat meg a drágulás?
6. Kamatszintek? Tavasszal bátran vágta az alapkamatot a jegybank, a két évvel ezelőtti 13 százalékos szint a nyár végén 6,75 százalék volt. A vártnál nagyobb infláció mellett az amerikai Fedtől is nagyban függ, hogy itthon mekkora lesz a játéktér. Az amerikai kamatvágás nélkül az MNB szinte csak a forintárfolyam kárára tudná stimulálni a magyar gazdaságot. Feláldozza a jegybank a forintot a növekedés oltárán? Ellenáll? És mikor lesz újra olcsó pénz a gazdaságban?
7. Túlzott deficit? Az EU-s intézmények nem bánnak kesztyűs kézzel a tagállamokkal, ha a költségvetési hiány túllépi a GDP-arányos három százalékot. Magyarország ellen is eljárást indítottak. Hány évet kap az ország, hogy meghúzza a nadrágszíjat? A magyar kormány 4,5, míg a Bizottság 5,4 százalékra várja a 2024-es hiányt. Kinek lesz igaza? Elmarad 26-ban a pénzeső?
8. Soros elnökség? Nem volt elragadtatva az EU soros elnöki posztját betöltő Orbán Viktor „békemissziójától” az európai közvélemény: Putyinnal, Hszivel és Trumppal parolázni a szövetségesek tájékoztatása nélkül nem épp barátságos gesztus. Még hátra van szűk négy hónap a magyar elnökségből, mire lesz elég? Képes lesz tematizálni az őszi szezont a cordon sanitaire-be zárt Fidesz?
9. Uniós vízum az oroszoknak? Az Európai Bizottság is vizsgálja azt a magyar szabályozást, amelyik könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat. Az Unió belügyi biztosa garanciákat vár, hogy nem léphetnek be orosz kémek, az Európai Néppárt elnöke sürgős ellenintézkedéseket követel „komoly nemzetbiztonsági aggályokra” hivatkozva. Az új szabályozásról először a Forbes.hu írt. Naiv szabályozás vagy szándékos kiskapu? Hány orosz állampolgár él a lehetőséggel? Mit válaszol Orbán Viktor a kérdésekre az októberi csúcstalálkozón?
10. Olaj? Az Észak-Németországot és Oroszországot összekötő 1200 kilométeres Északi Áramlat felrobbantása óta nem épp baráti a német–lengyel viszony. A Barátság kőolajvezeték ukrán tranzitjának kérdésére sem kaptunk még megnyugtató választ, és a világ olajkereskedelmének 30 százalékát lebonyolító Hormuzi-szoros geopolitikai helyzete is kritikus. Augusztus végére a csökkenő kínai kereslet levitte az olaj világpiaci árát és a hazai benzinárat is. Mit lép Irán? És hogyan reagál rá októberben az OPEC?
Lakatos Péter, a Videoton társvezérigazgatója tavasszal lett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, és nagy erővel küzd azért, hogy egymás hibáztatása helyett a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány együtt tegyenek a hatékonyság javulásáért, és ezzel a növekvő kereseteken át a jólét erősítéséért. Külön ráhajt a multikra, mert náluk lehet nemzetközi tapasztalatot szerezni, és anélkül nincs sikeres cégépítés.
Egyre több az ADHD-s gyerek, és nem a modern kütyük teszik azzá őket. Tárnok Zsanett klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, a Mindennapi Pszichológia Magazin felelős kiadója segít eligazodni: mik az ADHD tünetei, okai, és mit tehetnek a szülők?
Számos tényező gátolja, hogy magyar cégek az igazán nagy nyugati játékosokkal egy asztalhoz kerülhessenek. Ebben segíthet a hagyományos értékeket egy multi erőforrásaival vegyítő BH Group frissen megalapított magyar leánycége, amely bevett nyugati partnereinek keres Magyarországon új lehetőségeket. Több mint három évtized telt el a rendszerváltás óta, Magyarország és a magyar cégek pedig az uniós csatlakozással […]
