Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból. A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit […]
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból.
A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit kérték fel az épület díszítésére.
Processed with VSCO with e1 preset
Processed with VSCO with e1 preset
A londoni központú cég ekkoriban a világ több országában jelen volt, így Magyarországon is. Névadója a 16. századi brit kereskedő, Sir Thomas Gresham, a londoni Royal Exchange megalapítója volt, portréját az épület homlokzatán is megtekinthetjük. Ezt a portrészobrot Telcs Ede, a homlokzat többi díszítőelemét Maróti Géza, a pávamotívumos kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A páva egyébként az épület egyik legfontosabb védjegye ma is, a levélpapíroktól a menükártyákig mindenütt megjelenik.
Ha ingatlanbefektetés, kilencvenkilenc százalék egyből lakásra gondol, pedig az ingatlanpiac ennél sokkal több. Telkek, garázsok, tavak és erdők, mi van még eladó? TelkekStratégiai jószág. Árdinamikája általában együtt mozog a lakásárakéval, de van, amikor jócskán elválik tőlük. Az egyik ilyen eset, amikor a telek környékén gazdaságélénkítő beruházás valósul meg. Egy új vidéki gyár például felértékelheti telkünk árát, hiszen a vállalatnak […]
Ha ingatlanbefektetés, kilencvenkilenc százalék egyből lakásra gondol, pedig az ingatlanpiac ennél sokkal több. Telkek, garázsok, tavak és erdők, mi van még eladó?
Telkek Stratégiai jószág. Árdinamikája általában együtt mozog a lakásárakéval, de van, amikor jócskán elválik tőlük. Az egyik ilyen eset, amikor a telek környékén gazdaságélénkítő beruházás valósul meg. Egy új vidéki gyár például felértékelheti telkünk árát, hiszen a vállalatnak szüksége lehet rá ipari célú fejlesztésekre vagy a munkaerő lakhatásának biztosítására. Balogh László, az Ingatlan.com vezető szakértője szerint egy telek ára ilyenkor rövid idő alatt tízszeresére vagy akár húszszorosára nőhet.
Egy másik esetben önkormányzati döntés vezet az élénküléshez. Ha egy településen nagy a kereslet a telkek iránt, az önkormányzat felparcellázhat egyes, nem lakhatásra használt területeket, majd értékesítheti őket. Ez a trend főleg nagyvárosok agglomerációjában jellemző, vagy ott, ahol jelentős EU-s fejlesztési források jelennek meg.
A telkeknél emiatt sokszor drasztikusak az árkülönbségek: míg Veszprémben és Kecskeméten 57 és 42 ezer forintos négyzetméterárakkal is találkozhatunk, a Tolna megyei községek átlagos telekára négyzetméterenként mindössze ötezer forint.
Garázsok 2026-tól fokozatosan szigorodnak a parkolási szabályok a fővárosban, a nem helyben lakók óradíjai akár ötven százalékkal nőhetnek, és a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása is megszűnik. Közben a gépjárművek átlagos értéke megnőtt, a nem fizetős parkolóhelyek száma pedig egyre csökken. A trendek azt mutatják, hogy a parkolással a befektetőknek is érdemes számolniuk.
Látszik ez az árakon is, a fővárosban és vidéken is hat–nyolcmillióért találunk eladó parkolóhelyet, legtöbbjük teremgarázs-beálló. Kiugró értékek legfeljebb a budapesti belvárosban vannak, a szűkülő kínálat miatt akár húsz–harmincmillió forintba is kerülhet egy-egy hely.
A lakásárak emelkedésével sokaknak a parkolóhely lehet a legjobb befektetési alternatíva, hiszen erre a piacra már ötödannyi tőkével is be lehet szállni. A kockázat is kisebb, hiszen míg a lakásoknál a bérlő személye is fontos lehet, egy parkolónál ez nem tényező, ráadásul itt a bérletidíj-emelést is jobban tűrik a bérlők. Az átlagos bérleti díjak most havi húsz–harmincezer forintnál kezdődnek, de Budapest belvárosában ennek a duplája is előfordul.
Tavak Hasonló trendeket látni a magyarországi tavaknál is. Értéküket leginkább környezetük határozza meg: hol fekszenek, van-e bármilyen más ingatlan a közelükben, és milyen tóról van szó (bányató vagy horgásztó).
Iparági forrásaink szerint évente mindössze pár tó cserél gazdát Magyarországon, és az esetek szinte mind egyediek, így nehéz általános megállapításokat tenni. A tavak különlegessége, hogy bizonyos esetekben jogi személyek is megvásárolhatják őket, vagyis nem kell hozzá mezőgazdasági végzettség. Gyűjtésünk alapján egy magyarországi tó ára átlagosan kétszázmillió forint.
Erdők, mezők Ahhoz, hogy ma valaki egy hektárnál nagyobb mezőgazdasági földterületet vásároljon, szüksége van legalább egy kapcsolódó alapfokú végzettségre – ez lényegesen zártabbá teszi a piacot. Az élelmiszerárak emelkedésének hatására egyre nő a termőföldek és szántók iránti kereslet. Az eladó mezőgazdasági ingatlanok piaca bővül, az Ingatlan.com adatai szerint idén éves szinten tizenhat százalékkal nőtt a kínálat. Ehhez az is hozzájárul, hogy a piacot kevés, nagy volumenű vásárlás jellemzi.
A KSH legutóbbi adatközlése szerint egy erdő hektáronkénti átlagára 1,2 millió forint, míg egy hektár szőlő vagy gyümölcsös akár hárommillió forintba kerülhet. A piac nagyon széthúz, az ingatlanközvetítő oldalakon már pár százezer forintért is vásárolhatunk erdőt, de a legdrágábbak – nem elírás – több milliárd forint felett vannak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,5 milliárd forintért miénk lehet a magyar ingatlanpiac legnagyobb erdeje, egy több mint négy négyzetkilométeres tölgyes.
Kereskedelmi egységek A kereskedelmi ingatlanok méretükben, árukban és jellegükben is széles skálán mozognak. Gyorsan fejlődő városrészekben egyre nagyobb az érdeklődés irántuk, de Budapesten évek óta szűkül a kínálat. Tavaly március óta hat százalékkal esett az ilyen hirdetések száma, ami valószínűleg összefügg az e-kereskedelem térnyerésével is. A megyeszékhelyeken ezzel ellentétes trend látszik: éves alapon kilenc százalékkal több kereskedelmi ingatlant hirdetnek.
Még hat különlegesség ínyenceknek Hat tipp azoknak, akinek nem elég izgalmas egy tó vagy egy parkolóhely.
Magánklinika Országszerte több helyen is vehetünk orvosi rendelőt. Baján egy helyi lakás átlagos áráért, 27 millió forintért, míg egy szentesi fogorvos rendelőjét 45 millióért kínálják. Budapesten – teljes felszereltséggel – százmillió forint környékén vannak ajánlatok, az árak itt is követik a lakáspiac trendjeit.
Egy magtárnyi történelem Érdekel valakit a pannonhalmi apátság magtára? Az 1760-ban épült – nem mellesleg műemlék – téglaépületet 2017-ben kezdték el felújítani, de még nem készült el teljesen. A befejezés az új tulajdonosra vár: 185 millió forintért vásárolhat kilátást a pannonhalmi apátságra.
Az oktatásba fektetni Két és fél milliárdért és hétmillió forintért is lehet a hirdetők szerint iskolának használható ingatlant vásárolni, a különbség az, hogy előbbi egy erzsébetvárosi, felújított irodaház, utóbbi egy Hajdú-Bihar megyei templom. Ezenfelül Nyíregyházán, Balatonfűzfőn és Lőrincin is ütközhetünk hasonló hirdetésbe. A magánoktatás felfutására reagált az ingatlanpiac is.
Ápold a kultúrát Miskolcon! Már több mint két éve keresi új tulajdonosát a miskolci Bartók Béla Művelődési Ház. Az épület utcafronti részét a II. világháború előtt kezdték el, de a munkálatok csak az 1960-as években fejeződtek be. A 125 millió forintért hirdetett művelődési ház az évek alatt volt színház, könyvtár és ifjúsági tér is.
Mesterségem címere Az üzlethelyiségek piaca nem csak klasszikus sarki boltokból áll. A kínálat színes, budapesti fodrászattól és masszázsszalontól salgótarjáni pékségen és gádorosi takarmánybolton át miskolci fagylaltozóig találunk hirdetéseket. A legolcsóbb üzlethelyiségeket már pár százezer forintért odaadják, egy bolt a pesti Váci utcában viszont már többmilliárdos tétel.
Ez már a nagyüzem Ha a hazai ingatlanpiac kínálatára gondolunk, valószínűleg nem vágóhidak, baromfitelepek és silók jutnak először eszünkbe, pedig ezek is szép számmal előfordulnak. Persze jóval nagyobb tételek, a legolcsóbb létesítmények több százmillió forintnál kezdődnek, és számos feldolgozót milliárdokért hirdetnek.
Akár az egyetemig elkísérik a hátrányos helyzetű cigány fiatalokat, a feltétel a tehetség és a kitartás. Az Új Start Alapítvány nem „ész nélkül” segít, Szőke Judit és csapata az igényeket épp csak a szükséges mértékig kielégítve, közelről nyújt támogatást. „Ahhoz ragaszkodunk, hogy bármilyen vonzó is lenne, nem mászunk felfelé a szegénységi létrán. Aki kevésbé hátrányos helyzetű, azzal könnyebb lenne boldogulni, de lent […]
Divattrendek, színházajánló, terápia szabad tánccal, némi csillogás és az ötven legbefolyásosabb magyar nő a legfrissebb különszámban. Varga EszterSok évtizedes, szűkebb szakmai beágyazottságán túl a tévé, azaz a Cápák között című műsor két évadában vállalt befektetői szerep hozott neki széles ismertséget. Címlapinterjújában mesél a befolyásról, és arról, hogy miért nincs igazuk azoknak a vezető beosztású nőknek, akik azt gondolják, hogy nekik […]
Melyik az a növény, amit szezonban naponta szedni kell, öntözés nélkül bele sem érdemes vágni a termesztésébe, és kifejezetten szereti a szinte félsivataggá vált alföldi talajt? Igen, a spárga. Ilyen aszályos körülmények között is van potenciál a növényben? Bűdi Zsolt, a Homokhátságon ötven hektáron spárgát termesztő Bács-Zöldért Zrt. társtulajdonos-vezérigazgatója megmondja. A szocializmusban a megyei Zöldérteknek nagy szerepük volt a zöldség- és gyümölcstermesztésben, […]