Balla Ákos húsz évig építette használtlakás-közvetítő hálózatát, majd úgy érezte, hogy az újlakás-szegmens sokkal izgalmasabb. Elment értékesítési vezetőnek az egyik fejlesztőcéghez, ahol a cél már a piacvezető szerep elérése, de közben fél szemmel a Balla Ingatlannal is készül az ugrásra.

Alig múlt húszéves, amikor 2000-ben megvette élete első mobilját, egy összehajtható Motorolát, kétszázezer forintért. Igazi luxuscikk volt, akkoriban a pedagógusok kábé hetven–nyolcvanezret kerestek, miniszterek is alig többet a telefon áránál. De nem a menőzés volt Balla Ákos célja, racionális üzleti döntésként tekint rá ma is. Frissen indult ingatlanközvetítő irodájába kereste a munkatársakat, és elsősorban a felvételi beszélgetések kellékéül használta a telefont. El kellett hitetnie a nála jóval idősebbekkel, hogy hiába jár még főiskolára, komolyan lehet venni, egy sikeres emberben sokkal jobban megbíznak.

Pontosan ugyanígy kezdődött szűk öt évvel ezelőtt az a cikkünk, amelyikben bemutattuk Balla Ákost, a nevét viselő ingatlanközvetítő hálózat tulajdonos-vezetőjét. Épp kitört a világjárvány, bezárt az ország és a világ, senki se tudta, mekkora veszteségek jöhetnek, és mikor térhetünk vissza a normális élethez. Ahogy viszont most beszélgetünk, hamar kiderül, hogy ott, akkor, az első covidhullám idején, nem sokkal cikkünk megjelenése után meghozott fontos döntései húsz év után új irányba fordították a karrierjét.

Mezítlábas ingatlanügynök
De most még ugorjunk vissza huszonöt évet a cég indulásához, a főiskolás évekhez. Az egykori Ybl Miklós Főiskolán a hardcore építészhallgatók büfészaknak csúfolták a műszaki menedzser szakot, Balla Ákosnak azonban pont az tetszett benne, hogy műszaki ismereteket, közgazdaságtant és jogot is tanultak. Az elsőévesek háromnegyedét ugyan itt is kegyetlenül kiszórták, de aki túlélte a statisztikaszigorlatot és társait, a második évtől kifejezetten gyakorlatias képzést kapott. Sok irányba lehetett kalandozni különböző szakmai képzéseken, és több más mellett Ákos elvégezte az ingatlanközvetítői tanfolyamot.

A második főiskolai év utáni nyári szünetben elindult, hogy mint mezítlábas ingatlanügynök letesztelje ismereteit a gyakorlatban. Beszerezte azt a bizonyos luxi Motorolát, és bérelt egy szuterént a József Attila-lakótelepen – az lett az első irodája, és egyébként ma is működik a Balla Ingatlan színeiben. Gyorsan építette az ügyfélállományt, és kezdettől kis adatbázisban rendszerezte a hirdetéseket, hogy a leghatékonyabban tudja párosítani őket. Ösztönösen alakította ki a módszert, amivel bizalmat kelt maga iránt, és amivel be tudja gyűjteni a legtöbb eladási, illetve vételi ajánlatot.

Az viszont tudatos volt, hogy megkülönböztesse magát a biztosítási ügynököktől, kerülje az ő kötelező módszereiket. MLM-cégek workshopjaira, képzéseire is azért ment, hogy megnézze, mit nem akar csinálni. „Volt, ahol fizetni is kellett érte, akkor megvettem az alapcsomagot, legalább volt fogkrém egy évre otthon.” Nem akarta, hogy összekeverjék velük, nem akarta a módszereiket. „Én elmegyek, elmondom, hogy jutalékért dolgozom, mit tudok nyújtani, mit nem, mik a realitások. Szaktudás és bizalom kell legyen.”
Amikor folytatta a főiskolát, felvett egy irodavezetőt, aki tartotta az irodában a frontot. Négy év kellett, mire a második irodáját megnyitotta, majd egy harmadikkal lefedte a pesti külvárost. Így jött el 2008, a nagy pénzügyi válság, vele a hatalmas devizahiteles veszteségek és a lakáspiac komoly visszaesése. Balla Ákos is útelágazódáshoz ért, döntenie kellett: vágni vagy invesztálni? A terjeszkedés mellett döntött, bele a válságba.

Nem semmi, hogy békeidőben, jó piacon jutott el nyolc év alatt három irodáig, majd az összeomlásban és az azt követő többéves ingatlanpiaci válság idején évente többet is nyitott, sőt még gyorsított, és feljött több mint húsz irodára. Kilépett a radar alól a nagy pályára. „Volt egy limitem, hogy mennyit tolok bele, ha az elfogy, vége – emlékezett vissza öt éve. – Hitelből nem finanszíroztam volna. Végül nagyjából háromévnyi profitot kellett visszavinni, de bejött.”

Erről a szintről a további gyors bővülés kézenfekvő módja lett volna a franchise-hálózat építése, ahogy a két nagy, a Duna House és az Otthon Centrum is csinálja. De nem akarta, öt éve így fogalmazott: „Nekem a franchise működési alapja olyan, mint az MLM-é. Minden a növekedésnek van alárendelve, a fluktuáció károsan magas, így a szakmai tudás és az ember, az érték háttérbe szorul. Azt is láttam, hogy mennyire kiszolgáltatott tud lenni a franchise-partner. Távol áll tőlem, hogy az üzleti partnereimet ebbe a helyzetbe hozzam.”

Most, 2025-ben sincs változás, azt mondja, nemcsak az zavarja, hogy a finanszírozási költség és a kockázat nagy részét is a partnerre terheli a rendszer, de az is, amikor döglődő piacon, miközben a digitális világban alig van az utcáról betérő ügyfél, mégis több franchise-t adnak el, akár ugyanabban a kisvárosban, vagy kerületben. Ma is büszke rá, hogy olyan üzleti modellt választott, ami talán kisebb profittal kecsegtet, de etikailag így érezte helyesnek.

A covid kitörésekor ott hagytuk abba, hogy három hónapos vészterv lépett életbe a cégénél, abban bízott, hogy augusztusig újraindulhat az ingatlanpiac. Ez bejött, az a várakozása viszont nem, hogy a lakásárak átlagosan tizenöt–húsz százalékot is eshetnek. A hangsúly persze az átlagoson van, hiszen sokfelé valóban volt az országban ilyen mértékű csökkenés, de beindult egy új trend, ami fenntartotta az átlagot: a járvány okozta elkülönülési vágy, a kiköltözés nyaralókba, üdülőterületekre. Aztán jött az energiaválság, amikor az átlag megint elfedte, hogy a rossz energiahatékonyságú ingatlanok szinte eladhatatlanná váltak, a kis költséggel fenntartható lakások ára viszont kilőtt.

Az elmúlt öt év következő komoly változását az hozta el, hogy a jelzáloghitel-kamatok szintje visszaesett hat–hét százalékra, ez újra meglökte a vételi oldalt. A népszerű lokációkban így ma már nagyon magasak az árak (lásd interjúnkat). Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan viszont a Balla Ingatlan jutalékszintje továbbra se változott: 2,5–3,5 százalék (az alsó érték a kizárólagos megbízásoké). A piacon közben lassan csökkennek a jutalékok, kezdenek ráejtőzni a Balla szintjére. A tulajdonos azt mondja, huszonöt éve se olcsók akartak lenni, hanem fair jutalékszintet ajánlottak, és ma is ugyanaz érvényes, csak a teljes piac kezd beállni ennek a közelébe.

A másik sapkájában
Eljutunk végre a legkomolyabb változáshoz: Balla Ákos a legizgalmasabb feladatot már majdnem öt éve nem a cégében találja meg, kreatív energiáit az újlakáspiac felé fordította. A Balla Ingatlan operatív vezetését már 2020-ban átadta névrokonának, Balla Frigyesnek, de a hálózat irányítása nem egyszemélyes munka, az irodavezetőkből álló tizenkét fős team hozza meg a döntéseket.

Az újlakás-fejlesztésbe 2018-ban kóstolt bele Balla Ákos, cége színeiben öt projekt értékesítését vitték végig teljes körűen, majdnem ezer lakással. Az egyik fejlesztésnél két ütem között tulajdonos­váltás történt, és az Elite Park új tulajdonosa, a Bayer Property felkérte, hogy ha az első ütemet sikeresen eladta, folytassa a másodikkal is.

Aztán a fejlesztő cég többi lakásprojektjének értékesítését is átvette, Ákos a Bayer Property értékesítési igazgatója lett. Eleve azt gondolta, hogy úgy lehet sikeresen lakásprojekteket fejleszteni, ha a tervezés, a mérnöki tudás, a kivitelezés és az értékesítés is házon belül van. A Bayernél ezt megtalálta, a korábbi újépítésű-csapatát pedig hozta magával, és itt fejlesztette tovább.

Öt éve még azt mesélte, hogy nincs is irodája, általában a Balla Ingatlan irodái között cikázik, és mindenhol le tud ülni egy asztalhoz, amikor beugrik pár órára. Ehhez képest most a Bayernél két irodája is van, a cég székházában a tervezőkkel és projektmenedzserekkel dolgozik, egy másik helyszínen meg az értékesítőivel.
Nagyon lelkesen mesél arról, hogy milyen komplex feladat a lakásfejlesztés, és hogy ebben mekkora feladat hárul náluk az értékesítési csapatra. Eladó telek van bőven, de már a fejlesztés helyszínének kiválasztásánál kulcs az, amit az értékesítők tudnak: mit, milyen műszaki tartalommal és mennyiért lehet eladni a lakásokból.

Már az előminősítésben is fontos szerepe van tehát a saleses csapatnak, aztán amikor meghirdetik a lakásokat, elég gyorsan ki is derül, hogy valóban úgy jönnek-e a potenciális vásárlók, ahogy tervezték.
Amikor már a jövőről, céljairól beszélgetünk, a Bayer értékesítési igazgatójaként végül is tök egyszerű, amit kitűzött maga elé: a piacvezető szerep elérése az új építésű lakások piacán. Ami, ahogy fogalmaz, már nincs is messze. Másik sapkájában a Balla Ingatlan tulajdonosa azt érzi, hogy a stagnáló használtlakás-közvetítői piacon hamarosan új lehetőségei lesznek. „Mi komolyabb fejlődést akkor tudunk elérni, ha a franchise-rendszer mint működési modell megroggyan, és mamutmódra, nehezen reagál a változásokra. Ma még jól működik, de a digi­talizáció szerintem ellenük hat. Amikor ők nehézségekkel szembesülnek, akkor lehet felnőni melléjük, esetleg eléjük kerülni. Vannak is üzleti tervek a fiókban.”