Tóth Attilának természetes volt, hogy hétvégén fel kell hordani két tonna tápot az istállóba, és néhány naponta, még napfelkelte előtt ki kell hordani másfél tonna trágyát. Ebben nőtt fel. Főiskola alatt már tudta, hogy a családi gazdaságot szeretné továbbvinni, most harmincezer tyúkja van, és százötven partnert szolgál ki tojással. Attila szülei, amióta fiuk az eszét tudja, […]
Tóth Attilának természetes volt, hogy hétvégén fel kell hordani két tonna tápot az istállóba, és néhány naponta, még napfelkelte előtt ki kell hordani másfél tonna trágyát. Ebben nőtt fel. Főiskola alatt már tudta, hogy a családi gazdaságot szeretné továbbvinni, most harmincezer tyúkja van, és százötven partnert szolgál ki tojással.
Attila szülei, amióta fiuk az eszét tudja, komplett gazdaságot vittek a ház mögötti területen. Sertést tartottak, csirkét neveltek, nyulat hizlaltak, ősszel pedig bejött a krizantém. Mindent maguknak csináltak, Attila az apját végtelen munkabírású ezermesternek írja le, aki, ha kellett, háromszáz négyzetméteres, kétszintes pajtát épített. Édesanyja pedig nagyon jól kommunikált, az ő temperamentuma alapozta meg a környéken a család jó hírét. A piacról mindenki ismerte Mancsóékat – a Tóth családot csak így emlegették a környéken. Anyja Attilát is mindig bátorította, hogy legyen szókimondó, bízzon magában, és ne féljen meglépni, ha valamit jónak lát.
Gazdaság vagy gazdagság Tizenötévesen ő szúrta le a hízót disznóvágáskor, és már főiskolás éveiben tudta, hogy a családi vállalkozást szeretné továbbvinni. „Nem éltünk egyáltalán nagy lábon, de láttam, hogy ebből tisztességesen meg lehet élni, meg tetszett is, hogy lehet a magunk feje után menni.”
Már az is meghökkentő volt, hogy néhány éve Magyarországról kezdték el megcsinálni a tőzsdevilág egyik legátfogóbb brókerösszehasonlító portálját, de ahol most tart a Brokerchooser, az még extrább. Ez a sztori olyan, mintha nem Magyarországon íródna. Mondjuk, nem is itt van: amit csinálnak, az tényleg az egész világot lefedi. Száznál több brókercéget elemeztek ki, felhasználóik harmada Észak-Amerikából jön, másik […]
Már az is meghökkentő volt, hogy néhány éve Magyarországról kezdték el megcsinálni a tőzsdevilág egyik legátfogóbb brókerösszehasonlító portálját, de ahol most tart a Brokerchooser, az még extrább.
Ez a sztori olyan, mintha nem Magyarországon íródna. Mondjuk, nem is itt van: amit csinálnak, az tényleg az egész világot lefedi. Száznál több brókercéget elemeztek ki, felhasználóik harmada Észak-Amerikából jön, másik harmada Európából (magyarok is persze, az ország világgazdasági súlyának megfelelő, elenyésző arányban), a maradék Chilétől a Fülöp-szigetekig bárhonnan. Maga a cég meg Máltán van bejegyezve. Bedő Tibor és Korpos Gergely alapítókkal és kezdettől egyedüli tulajdonosokkal viszont a CEU egykori épületében beszélgetünk – itt bérelnek irodát a stáb budapesti tagjainak, és innen építik azt, amit 2016-ban megálmodtak, és rá egy évre beröffentettek. Lazák, őszinték, és szelíden vázolnak kifejezetten agresszív terveket.
Ha a sarokpontokat nézzük, így néz ki eddigi exponenciális útjuk: négy évvel az indulás után, 2020 őszén (akkor beszélgettünk velük utoljára: Forbes, 2020/10) ötven fizetős partnere és havi 400 ezer látogatója volt már a Brokerchoosernek, ma hetven–nyolcvan fizetős partnerük és havi 900 ezer júzerük van. Szép növekedés, holott pont a bázisul választott covidév durván jól sikerült, a járvány bezártságában hirtelen sokkal többen tévedtek az oldalra, így 2020 végére az árbevételük is 1,4 millió euróra triplázódott. Amikor aztán újra kinyílt a fizikai világ, egy-két év stagnálás jött, majd tavaly megint nagy felívelés következett. „Megatrend – mondja Tibor –, hogy az emberek maguk szeretnének a befektetéseikkel foglalkozni, nem pénzügyi tanácsadón keresztül. Az utóbbi évek bikapiacán a kockázatéhségük is nőtt, helyesen vagy helytelenül úgy gondolják, hogy értenek is hozzá, és egyre inkább belevesznek nagyobb tőkeáttétellel menő termékekbe.”
Egy másik megatrend viszont épp az ellenkezőt mutatja, a magasabb kamatok mellett mind többen néznek a készpénzre is úgy, mint befektetési eszközre, parkoltatására pedig a brókercégeknek is megvan az ajánlatuk. Akárhogy is, idén januárban a Brokerchooser által vizsgált brókerek kereskedési volumene visszatért a covid hozta csúcsra, bevételüket pedig az utóbbi egy évben is megduplázták. Könnyen megjegyezhető – kerekített – számokkal zárták tehát 2024-et: tízmillió látogató, ötmillió bevétel, egymillió profit. Euróban, persze.
A kovász Közben jó pár belső átalakításon is túl vannak. Azt mondják, sokkal hatékonyabban működnek azóta, hogy a korábbi funkcionális felállást összekavarták (cross-funkciók mentén szervezték át), vagyis nem homogén csapatokban dolgoznak, hanem fejlesztők, dizájnerek, adatelemzők, írók és mások együtt. A fiúk egyik kedvenc szavával élve ez nem triviális egy területileg szanaszéjjel szóródott 54 fős gárdánál, ahol a teljes csapat csak negyedévente látja egymást. De ahogy Tibor mondja: „Ez a kovász.”
Az is sokat számított, hogy ma jobban kihasználják, megtartják a meglévő ügyfélbázisukat, és javították az úgynevezett konverziót. Magyarul azt akarták elérni, hogy aki felkeresi az oldalukat, az tényleg lépjen, náluk válassza ki a neki megfelelő brókert, és rajtuk keresztül nyisson számlát (ennek a hatékonyságát megháromszorozták az elmúlt években). A harmadik fázisban aztán még több és még jobb SEO-val (online keresőoptimalizálással) tovább turbózták a látogatószámot, és most tartanak a negyedik ütemnél, amikor mindenféle mesterséges intelligenciás (MI) projekttel hajtják meg a növekedést.
Például lefordították a Brokerchoosert a maga sokmillió tartalmával több mint hatvan nyelvre („nem olyan triviális, mint hinnéd”). Emellett MI-vel húzzák be a még nem lefedett brókercégek adatait a netről, és akarják feltolni a mostani száz elemzett céget kétezerre (ez az All Broker nevű projektjük). És végül felokosítják a ChatGPT-t, hozzáillesztik a tudástárukhoz, hogyha bármi kérdése merül fel a felhasználóknak, arra a Brokerchooser oldalán kapják meg – egy sima keresésnél pontosabban és biztosabban – az MI-alapú asszisztenstől a választ. „Ne menj ki innen, mert itt kapsz gyorsabb és pontosabb választ annál, mintha kimennél a ChatGPT-re” – magyarázza Gergő, mi az ajánlatuk.
Egy másik ügyük – és ez már inkább misszió és csak áttételesen, távlatosan üzlet – a csalások megelőzése. Ami az online banki világban elharapózott, az a befektetéseknél ugyanúgy megvan, sőt Tibor szerint a globális scam piac már nagyobb, mint a drogkereskedelem. Évekkel ezelőtt elkezdték adatbázisba gyűjteni a „tudott csalókat”, azokat a kókler brókereket, akikről valamely ország szabályozó hatósága kimondta, hogy csaló. Ma mindegyikükről külön cikk van az oldalukon (negyvenezer ilyen tartalom), eddig négymillióan olvasták.
De igazán nem is ezek a számok a legdurvábbak, hanem hogy a világ két–háromezer valódi brókercége mellett harminc–negyvenezer csaló működik. „Kábé egy a tízhez az arány – mondja Gergő. – Ha téged kívülről keres meg valaki direktben, az nagy valószínűséggel csaló lesz.”
Az ellenük való védekezés, az okosító, leleplező tartalmak náluk inkább side projekt és pro bono munka, amivel persze ők maguk is kivívják a netes támadásokat és a rosszfiúk szisztematikus áskálódását, de csinálják, mert szomorú sztorikat látnak arról, ki mindenki – indiai értelmiségi nő, holland orvos – veszti el akár minden megtakarítását.
Az egyik legaljasabb módszer az úgynevezett dating scameké, amikor közösségi médiából induló barátkozásnak álcázva, bizalmat építve zsebelik ki az áldozatot, extra verzióban kétszer is egymás után. Másodszorra úgy, hogy majd segítenek visszaszerezni az ellopott pénzt, szegény ember ennek díjára még kölcsön is kér, majd azzal is meglépnek.
Korpos Gergely (jobboldalt) és Bedő Tibor, a Brokerchooser alapítói
Az étvágy Ezért is akarják tényleg az egész megbízható brókervilágot feltérképezni, addig nem állnak meg, amíg nincs ott mind a durván kétezer bróker – végigelemezve, validálva – az oldalukon. „A piac ott van – mondják –, teljesen egyértelműen ott van, negyven- vagy ötvenszeresére lehet még növelni a Brokerchoosert, tényleg elég nagy még az étvágyunk arra, hogy nőjünk.” Ehhez Tibor sokat agyal a skálázáson, Gergő meg például azon kísérletezik, hogyan lehet több szálon és aktívabban magukhoz kötni a júzereiket. A brókerválasztás és számlanyitás ugyanis nem elég gyakori aktus, de ha vannak plusz szolgáltatások – egy watchlist, azaz a befektető kedvenc eszközeinek figyelőlistája, vagy egy jóképű áttekintő oldal ki-ki teljes portfóliójáról és több értékpapírszámlájáról –, akkor mélyülni tud a kapcsolódás.
Megötvenszereződni akkor is sok idő, ha minden évben dupláznak, de az idei tervük pont ilyen agresszív. Év végére megcélozták a tízmillió eurós árbevételt, és az A tervük szerint a százfős létszámot is, jóllehet nem arról híresek, hogy bárkit felvennének, aki bekopog az ajtón. Négy hr-essel a fedélzeten rendkívül szelektívek, száz jelentkezőből egyet vesznek fel, nagyon gyakran köszönnek el emberektől, és van olyan pozíciójuk, amit már nyolc hónapja nem sikerült betölteniük. Röviden: nem a fejvadászok kedvencei.
Mint ahogy az időről időre felbukkanó potenciális befektetőkkel is válogatósak, olyannyira, hogy eddig egyikük tenyerébe sem csaptak bele. „Idegrángásom van, ha visszagondolok, mennyire nehéz volt az eleje, mostanra viszont nagyon nagy ereje van” – mondja Tibor a függetlenségről, szabadságról és gyors kormányozhatóságról. A nulladik pillanattól a maguk forrásaiból, organikusan mennek előre, most sincsenek tőkekényszerben, miközben az se kimondott cél, hogy ne vonjanak be tőkét.
„Az a cél, hogy nagy legyen a Brokerchooser.” Ennek pedig egy módja van, lényegesen jobbnak kell lenni a versenytársaknál. A bökkenő csak az, hogy amikor a legizgalmasabb konkurenst kérdezem, arra az a válaszuk: hát, az OpenAI.
Ossza meg ismerőseivel:
Menedzserszövetség
2025 Április Támogatói tartalom Menedzserszövetség
A 30. Év Menedzsere Díjátadó Gálának 2025. május 22-én a Magyar Állami Operaház ad otthont. A szervező Menedzserszövetség nagy múltú vezetői és többszörösen díjazott tagjai minden elismerést alapos munkával készítenek elő. A közel 20 különböző szervezet (köztük például az AmCham, a BCCH, a HBLF, a Bridge Budapest vagy a JVSZ) ajánlásai és a Jelölő Bizottság […]
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból. A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit […]
Az állampapírhatás csak még tovább növelte a külföldi ingatlanok iránti magyar keresletet. Két népszerű terep – Spanyolország és Olaszország – egy-egy magyar ingatlanszakértőjével beszéltük meg, mi mennyibe kerül odakint. Tippek és gyakorlati tudnivalók külföldi vásárláshoz. Pálmafák alatt kutyát sétáltatni„A Costa Blanca déli partjainál van száz nagyon erős nap (főszezon), száz, ennek a felét termelő nap (elő- és utószezon), […]
Nyolc éve, amikor az első fintech listát készítettük, még magyarázni kellett, mit takar a fogalom. A fintech megoldások ma már annyira az életünk részei – neobankok, számlázási rendszerek, mobilfizetési appok és a hagyományos banki infrastruktúrák szerves elemei révén –, hogy ha nem is nevesítjük, akkor is nap mint nap használjuk őket. Forradalmi változást előre jelezni kevesen mernek, nagyot […]