Még a legzöldebb forgatókönyvvel se lehet másfél fokra levinni a felmelegedést, csak ha az emberiség önként alacsonyabb életszínvonalra vált – aminek semmi jele. Varró László, a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnöke, a globális szcenárióelemző csapat vezetője szerint a mesterséges intelligencia óriási változást hoz az energiabiztonságban is. De melyik forgatókönyv mentén érvényesülnek legjobban a zöld szempontok? Alig két év után új […]
Még a legzöldebb forgatókönyvvel se lehet másfél fokra levinni a felmelegedést, csak ha az emberiség önként alacsonyabb életszínvonalra vált – aminek semmi jele. Varró László, a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnöke, a globális szcenárióelemző csapat vezetője szerint a mesterséges intelligencia óriási változást hoz az energiabiztonságban is. De melyik forgatókönyv mentén érvényesülnek legjobban a zöld szempontok?
Alig két év után új globális energetikai kitekintéssel rukkolt elő a Shell szcenárióelemző csapata. Ennyire sűrűn nem szoktak frissíteni, ezek szerint jelentősen változtak a világban a kilátások? A mély bizonytalanságok elemzése a feladatunk, és nincs belőlük hiány. Az utóbbi öt évben, gyakorlatilag a covid óta, rengeteg a változás. Előtte még szinte unalmas volt az életünk, aztán jött a háború és a begyorsuló technológiai változás. Negyven éve a fosszilis energiahordozók aránya az energiamixben 82 százalék volt, pár éve ebből lett 81, de még most is 80-nál tartunk. Ami viszont előttünk áll, teljesen más, még a legkonzervatívabb feltételezések mentén is gyorsuló ütemű technológiai változást látunk.
De mintha már láttunk volna hasonlót. Más a mostani, mesterséges intelligenciától várt változás, mint például amit pár éve a blockchain technológiától reméltek sokan? Ebben biztos vagyok. Öt éve láttunk nagy lelkesedést a blockchain és a metaverzum kapcsán, de az már egyértelmű, hogy az AI sokkal szerteágazóbb és nagyobb hatású. A háború felborított a második világháború óta alapvetőként kezelt dolgokat. A Krím félsziget elfoglalása után például készített az EU egy energiabiztonsági elemzést, és a sok szcenárió között annak egészen minimális esélyt adtak, hogy nem fog jönni orosz gáz Európába, de azt gondolták, ha mégis bekövetkezik, nem lehet ellene védekezni.
Wyze.me + Aggreg8.io + FintechBlocks = FintechX. Mudri György és Gémes Tamás több ötletből, több projektből tisztította le és gyúrta össze jelenlegi vállalkozásuk profilját. Szegedről építkeznek. Az egész onnan indult, hogy az egyik alapító (Mudri György) 2003 óta vezette óriási Excel-tábláját a napi költéseiről a kakaós csigától a cégépítéssel járó kiadásokig, közben a másik alapító (Gémes Tamás) – amerikai […]
Wyze.me + Aggreg8.io + FintechBlocks = FintechX. Mudri György és Gémes Tamás több ötletből, több projektből tisztította le és gyúrta össze jelenlegi vállalkozásuk profilját. Szegedről építkeznek.
Az egész onnan indult, hogy az egyik alapító (Mudri György) 2003 óta vezette óriási Excel-tábláját a napi költéseiről a kakaós csigától a cégépítéssel járó kiadásokig, közben a másik alapító (Gémes Tamás) – amerikai MBA mellett – közelről is figyelte az egyik legnagyobb amerikai költségkövető alkalmazás, a Mint.com akkori fejlődését. Mindketten fantáziát láttak benne, hogy itthon is lenne értéke egy tudatos pénzhasználatra nevelő, ingyenes appnak, és abban is hittek, hogy sok felhasználó sok banki adatára majd pénzzé tehető üzletet lehet építeni. Így kezdődött tíz évvel ezelőtt a Wyze.me nevű alkalmazás fejlesztése, klasszikus B2C modellben.
Hamar kiderült, hogy Magyarországról indulva legalábbis nehézkes, de inkább esélytelen ezzel az üzleti modellel nagyot gurítani. Azt látták, hogy legalább százezer aktív felhasználóra és ehhez körülbelül egymillió regisztrált júzerre volna szükségük ahhoz, hogy életképes legyen az üzlet, csakhogy – külföldi példák alapján – az ügyfélszerzési költség az első néhány ezres felhasználói körön túl fejenként akár 9–15 euró is lehet.
Tízmillió eurójuk (mai áron négymilliárd forint) nem volt, és ha lett is volna, akkor sem biztos, hogy erre költik, így már a Wyze.me élesítésének pillanatában tudták, hogy rá kell fordulniuk a B tervre. Ez már klasszikus B2B modell volt, vagyis nem a magánszemélyeket, hanem a bankokat és más olyan cégeket céloztak, akik pénzügyi adatokkal, számlainformációkkal dolgoznak. Aggreg8 nevű termékük a netbankokból kinyerhető adatokat aggregálta, majd egy másik termék, a FintechBlocks abban segítette a banki partnereiket, hogy megfeleljenek az uniós előírások miatt kötelező banki nyitásnak.
2017-ben járunk, az úgynevezett PSD2 irányelv azt írta elő, hogy tömérdek számlaadataikon ne egyedül a hagyományos bankok üljenek, hanem – tiszta szabályok mentén, rendezetten – tegyék hozzáférhetővé őket engedélyezett pénzügyi szolgáltatóknak, például fintech cégeknek. A cél az volt, hogy mindenki jól járjon: legyenek újabb, frissebb, gyorsabb, jobb pénzügyi szolgáltatások.
És mivel a Wyze.me, illetve a már kifejezetten nyílt bankolásra létrehozott két másik cégük (az Aggreg8.io és a FintechBlocks) révén kezdtek is kiépülni a banki és más üzleti kapcsolataik – például a Gránit Bank, az akkori MKB és Takarékbank, a Sberbank, később a CIB felé –, ezen a ponton, 2019-20 tájékán, egy időre pihentették a Wyze ötletét. Ahogy Mudri György mondja: „Betöltötte azt a feladatát, hogy sok mindent leteszteljünk rajta, kopogtatóterméknek is nagyon jó volt, de már nem ezen volt a fókusz.”
Igazi fintech arcok. Ezt mondta párosukról korábban egyik első befektetőjük, Bálint Viktor, a BNL Partners ügyvezetője, és ez az imidzsük azóta sem változott. Egy szegedi startupstúdióban kezdték, a csapat – papucsos, kapucnis pulcsis srácok – nagy része ma is Szegeden dolgozik (Tamás ezért nincs a képen, az Pesten készült). Többszöri irányváltás után egy kicsit még mindig meg akarják váltani a bankvilágot. Gyuri startupperekhez képest is extrán gyors gondolkodású, úgy beszél, hogy néha helyette vennél levegőt, nehogy baj legyen – nagy a kontraszt azzal, amilyen tempóban például a PSD2 nyomán alakultak a dolgok a bankszektorban.
Az úgynevezett banki API-knak (a bank által nyitott csatorna, amin keresztül más szolgáltató is le tud szívni adatokat) előbb 2018-ban, aztán 19-ben meg kellett volna nyílniuk, de még 20-21-ben sem igazán jöttek az adatok minden hazai bank API-ján. „A bankok nem érdekeltek abban, hogy más is hozzáférjen a náluk már eleve ottlévő adatokhoz” – mondja Gyuri. Márpedig ez nagyon kellett ahhoz, amit ők csinálnak: azért gyűjtenek banki adatokat, hogy egy csomó folyamatot leegyszerűsítsenek. Egy példa: ha valaki A bank ügyfele, de B banktól szeretne hitelt felvenni, akkor egyszerűbben és gyorsabban tudják elbírálni a hitelkérelmét, ha nyitva van a két bank közti alagút a számlainformációkért.
Másik példa: ha egy cég könyvelőprogramja elektronikusan direktben hozzáfér a cég számlainformációihoz, akkor nincs szükség arra a tipikus kanyarra, hogy ki kell nyomtatni minden elektronikus adatot a netbankból, elsétálni a könyvelőhöz, neki meg ugyanazt visszapötyögnie a könyvelőprogramba. Sok más esetet is lehetne még hozni, Gyuriék csapata a nyílt bankolásra épülő teljes értékláncot igyekszik lefedni, és komplett termékeket fejleszteni a szeleteire.
Leegyszerűsítve, évek óta azon dolgoznak, hogy másnak is használható módon áramoljanak az adatok előbb a banki központi rendszerektől a banki tűzfalakig, onnan a különböző fejlesztőcégekig, majd az általuk fejlesztett alkalmazások révén végül jussanak el a végfelhasználókig. Ezt a három szeletet ma már egy ernyőcégben kezelik, ezért hozták létre a FintechX-et, és tolták össze korábbi cégeiket.
Hogy mit szólnak mindehhez a bankok? A legtöbbjükkel alapvetően jó a viszonyuk, de a nyílt bankolásnak pont az a lényege, hogy nem kell az engedélyük, sőt nekik kell kiszolgálniuk az engedélyezett szolgáltatók ebbéli igényeit. „Inkább kooperálunk velük, semmint versenyeznénk” – mondja erről Gyuri.
Utoljára három éve vontak be tőkét a fejlesztéseikre (félmilliárd forintot a Hiventurestől), ezek pont mostanra látszanak beérni. Ami kifelé talán a leglátványosabb lesz, és épp célegyenesben van, az az egykori szerelemgyerek felélesztése SpendWyze néven. Nem mint szimpla költségfigyelő alkalmazás (arra is jó), hanem egy szuperapp formájában, és úgy, hogy kiküszöböli a régi Wyze gyenge pontját, a drága ügyfélszerzést. Úgynevezett embedded finance együttműködésekkel ráépül majd más, sok felhasználót elérő cégek ügyfélkörére, és az ő mobilappjaikban (is) találkozhatunk vele, tipikusan vásárlások utáni pénzvisszatérítési programokban, fizetési kérelmek küldésénél, vagy más hasonló funkcióknál. Ami külsőre egy kis csempe lesz egy mobilapp – például a már leszerződött Screvo vagy az autós app Cristo – felületén, az valójában egy embedded finance univerzum. Mudri Gyuri szerény fiú, de ezt most úgy hívja: elég nagy csillagromboló.
Mindössze 240 km a két legtávolabbi pontja között, autóval és romantikus vonatozással is bejárható, de Srí Lankát érdemes kicsit ráérősebben kóstolgatni. 01:55. Szakadó esőben érkezés Colombóba, Srí Lanka fővárosába. Nem ezt ígérték a gyönyörű fotók, valahogy egy ilyen szép helyet csakis napsütésben tudtam elképzelni. Mostanáig. A városnézésre is rányomja persze a bélyegét az idő, a pár éve épült Lotus-torony […]
KÉRDEZETT: Ács Gábor és Zsiborás Gergő Sokszor az eladók magukat verik át azzal, hogy egy szám beleragad a fejükbe. De meddig nőnek a lakásárak? Mi lesz azokkal, akiket a piac kiáraz a lakhelyükről? Balla Ákos a piac minden szegmensét átlátja, és a lakhatási válságról azt mondja: ez tényleg válság, És a válság szót húzzuk háromszor alá. De van sok ötlete is, olyanok […]
Nyolc éve, amikor az első fintech listát készítettük, még magyarázni kellett, mit takar a fogalom. A fintech megoldások ma már annyira az életünk részei – neobankok, számlázási rendszerek, mobilfizetési appok és a hagyományos banki infrastruktúrák szerves elemei révén –, hogy ha nem is nevesítjük, akkor is nap mint nap használjuk őket. Forradalmi változást előre jelezni kevesen mernek, nagyot […]
Ha ingatlanbefektetés, kilencvenkilenc százalék egyből lakásra gondol, pedig az ingatlanpiac ennél sokkal több. Telkek, garázsok, tavak és erdők, mi van még eladó? TelkekStratégiai jószág. Árdinamikája általában együtt mozog a lakásárakéval, de van, amikor jócskán elválik tőlük. Az egyik ilyen eset, amikor a telek környékén gazdaságélénkítő beruházás valósul meg. Egy új vidéki gyár például felértékelheti telkünk árát, hiszen a vállalatnak […]