Még a legzöldebb forgatókönyvvel se lehet másfél fokra levinni a felmelegedést, csak ha az emberiség önként alacsonyabb életszínvonalra vált – aminek semmi jele. Varró László, a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnöke, a globális szcenárióelemző csapat vezetője szerint a mesterséges intelligencia óriási változást hoz az energiabiztonságban is. De melyik forgatókönyv mentén érvényesülnek legjobban a zöld szempontok?
Alig két év után új globális energetikai kitekintéssel rukkolt elő a Shell szcenárióelemző csapata. Ennyire sűrűn nem szoktak frissíteni, ezek szerint jelentősen változtak a világban a kilátások?
A mély bizonytalanságok elemzése a feladatunk, és nincs belőlük hiány. Az utóbbi öt évben, gyakorlatilag a covid óta, rengeteg a változás. Előtte még szinte unalmas volt az életünk, aztán jött a háború és a begyorsuló technológiai változás. Negyven éve a fosszilis energiahordozók aránya az energiamixben 82 százalék volt, pár éve ebből lett 81, de még most is 80-nál tartunk. Ami viszont előttünk áll, teljesen más, még a legkonzervatívabb feltételezések mentén is gyorsuló ütemű technológiai változást látunk.
De mintha már láttunk volna hasonlót. Más a mostani, mesterséges intelligenciától várt változás, mint például amit pár éve a blockchain technológiától reméltek sokan?
Ebben biztos vagyok. Öt éve láttunk nagy lelkesedést a blockchain és a metaverzum kapcsán, de az már egyértelmű, hogy az AI sokkal szerteágazóbb és nagyobb hatású. A háború felborított a második világháború óta alapvetőként kezelt dolgokat. A Krím félsziget elfoglalása után például készített az EU egy energiabiztonsági elemzést, és a sok szcenárió között annak egészen minimális esélyt adtak, hogy nem fog jönni orosz gáz Európába, de azt gondolták, ha mégis bekövetkezik, nem lehet ellene védekezni.
