Az állampapírhatás csak még tovább növelte a külföldi ingatlanok iránti magyar keresletet. Két népszerű terep – Spanyolország és Olaszország – egy-egy magyar ingatlanszakértőjével beszéltük meg, mi mennyibe kerül odakint. Tippek és gyakorlati tudnivalók külföldi vásárláshoz. Pálmafák alatt kutyát sétáltatni„A Costa Blanca déli partjainál van száz nagyon erős nap (főszezon), száz, ennek a felét termelő nap (elő- és utószezon), […]
Az állampapírhatás csak még tovább növelte a külföldi ingatlanok iránti magyar keresletet. Két népszerű terep – Spanyolország és Olaszország – egy-egy magyar ingatlanszakértőjével beszéltük meg, mi mennyibe kerül odakint. Tippek és gyakorlati tudnivalók külföldi vásárláshoz.
Pálmafák alatt kutyát sétáltatni „A Costa Blanca déli partjainál van száz nagyon erős nap (főszezon), száz, ennek a felét termelő nap (elő- és utószezon), és bő százötven, amikor napi szinten figyeljük a kiadási piac mozgását, hogy egy ingatlan ilyenkor is termelni tudjon” – foglalnak össze egy évet spanyolországi magyar ingatlanszakértőink, akik az Alicantéhoz közeli Torreviejában indították el vállalkozásukat 2020 nyarán.
Friss és fontos!
Ahhoz, hogy a globális szállásplatformokon – Booking, Airbnb, Holiday Swap – rövid távon kiadhassa ingatlanát, mostantól minden tulajdonosnak regisztrálnia kell egy nemzeti adatbázisban, és turisztikai engedélyt kell szereznie. Befektetői szemmel ez azt jelenti, hogy a jövőben jobban oda kell figyelni a megfelelő ingatlan kiválasztására, és arra is, hogy adott lakóközösségben engedélyezve van-e a rövid távú lakáskiadás. Egyes nagyvárosokban (Málaga, Barcelona) már most további, egyedi korlátozások vannak érvényben.
Az iroda képviselői névtelenséget kértek, mondván, egy tavaly augusztusi törvénymódosítás épp alapjaiban írja át az eddigi lakáskiadási gyakorlatot, így nekik is idő kell, hogy átlássák a mostani helyzetet. „Bár idén februárig volt türelmi idő, fokozatosan viszik át az új szabályozást a törvényhozók a gyakorlatba. Szinte hetente változtatnak a szabályokon, hogy működőképesek legyenek, így ami ma igaz, lehet, hogy holnap megváltoztatják. Időt kérünk, míg letisztul a piac.”
Wyze.me + Aggreg8.io + FintechBlocks = FintechX. Mudri György és Gémes Tamás több ötletből, több projektből tisztította le és gyúrta össze jelenlegi vállalkozásuk profilját. Szegedről építkeznek. Az egész onnan indult, hogy az egyik alapító (Mudri György) 2003 óta vezette óriási Excel-tábláját a napi költéseiről a kakaós csigától a cégépítéssel járó kiadásokig, közben a másik alapító (Gémes Tamás) – amerikai […]
Wyze.me + Aggreg8.io + FintechBlocks = FintechX. Mudri György és Gémes Tamás több ötletből, több projektből tisztította le és gyúrta össze jelenlegi vállalkozásuk profilját. Szegedről építkeznek.
Az egész onnan indult, hogy az egyik alapító (Mudri György) 2003 óta vezette óriási Excel-tábláját a napi költéseiről a kakaós csigától a cégépítéssel járó kiadásokig, közben a másik alapító (Gémes Tamás) – amerikai MBA mellett – közelről is figyelte az egyik legnagyobb amerikai költségkövető alkalmazás, a Mint.com akkori fejlődését. Mindketten fantáziát láttak benne, hogy itthon is lenne értéke egy tudatos pénzhasználatra nevelő, ingyenes appnak, és abban is hittek, hogy sok felhasználó sok banki adatára majd pénzzé tehető üzletet lehet építeni. Így kezdődött tíz évvel ezelőtt a Wyze.me nevű alkalmazás fejlesztése, klasszikus B2C modellben.
Hamar kiderült, hogy Magyarországról indulva legalábbis nehézkes, de inkább esélytelen ezzel az üzleti modellel nagyot gurítani. Azt látták, hogy legalább százezer aktív felhasználóra és ehhez körülbelül egymillió regisztrált júzerre volna szükségük ahhoz, hogy életképes legyen az üzlet, csakhogy – külföldi példák alapján – az ügyfélszerzési költség az első néhány ezres felhasználói körön túl fejenként akár 9–15 euró is lehet.
Tízmillió eurójuk (mai áron négymilliárd forint) nem volt, és ha lett is volna, akkor sem biztos, hogy erre költik, így már a Wyze.me élesítésének pillanatában tudták, hogy rá kell fordulniuk a B tervre. Ez már klasszikus B2B modell volt, vagyis nem a magánszemélyeket, hanem a bankokat és más olyan cégeket céloztak, akik pénzügyi adatokkal, számlainformációkkal dolgoznak. Aggreg8 nevű termékük a netbankokból kinyerhető adatokat aggregálta, majd egy másik termék, a FintechBlocks abban segítette a banki partnereiket, hogy megfeleljenek az uniós előírások miatt kötelező banki nyitásnak.
2017-ben járunk, az úgynevezett PSD2 irányelv azt írta elő, hogy tömérdek számlaadataikon ne egyedül a hagyományos bankok üljenek, hanem – tiszta szabályok mentén, rendezetten – tegyék hozzáférhetővé őket engedélyezett pénzügyi szolgáltatóknak, például fintech cégeknek. A cél az volt, hogy mindenki jól járjon: legyenek újabb, frissebb, gyorsabb, jobb pénzügyi szolgáltatások.
És mivel a Wyze.me, illetve a már kifejezetten nyílt bankolásra létrehozott két másik cégük (az Aggreg8.io és a FintechBlocks) révén kezdtek is kiépülni a banki és más üzleti kapcsolataik – például a Gránit Bank, az akkori MKB és Takarékbank, a Sberbank, később a CIB felé –, ezen a ponton, 2019-20 tájékán, egy időre pihentették a Wyze ötletét. Ahogy Mudri György mondja: „Betöltötte azt a feladatát, hogy sok mindent leteszteljünk rajta, kopogtatóterméknek is nagyon jó volt, de már nem ezen volt a fókusz.”
Igazi fintech arcok. Ezt mondta párosukról korábban egyik első befektetőjük, Bálint Viktor, a BNL Partners ügyvezetője, és ez az imidzsük azóta sem változott. Egy szegedi startupstúdióban kezdték, a csapat – papucsos, kapucnis pulcsis srácok – nagy része ma is Szegeden dolgozik (Tamás ezért nincs a képen, az Pesten készült). Többszöri irányváltás után egy kicsit még mindig meg akarják váltani a bankvilágot. Gyuri startupperekhez képest is extrán gyors gondolkodású, úgy beszél, hogy néha helyette vennél levegőt, nehogy baj legyen – nagy a kontraszt azzal, amilyen tempóban például a PSD2 nyomán alakultak a dolgok a bankszektorban.
Az úgynevezett banki API-knak (a bank által nyitott csatorna, amin keresztül más szolgáltató is le tud szívni adatokat) előbb 2018-ban, aztán 19-ben meg kellett volna nyílniuk, de még 20-21-ben sem igazán jöttek az adatok minden hazai bank API-ján. „A bankok nem érdekeltek abban, hogy más is hozzáférjen a náluk már eleve ottlévő adatokhoz” – mondja Gyuri. Márpedig ez nagyon kellett ahhoz, amit ők csinálnak: azért gyűjtenek banki adatokat, hogy egy csomó folyamatot leegyszerűsítsenek. Egy példa: ha valaki A bank ügyfele, de B banktól szeretne hitelt felvenni, akkor egyszerűbben és gyorsabban tudják elbírálni a hitelkérelmét, ha nyitva van a két bank közti alagút a számlainformációkért.
Másik példa: ha egy cég könyvelőprogramja elektronikusan direktben hozzáfér a cég számlainformációihoz, akkor nincs szükség arra a tipikus kanyarra, hogy ki kell nyomtatni minden elektronikus adatot a netbankból, elsétálni a könyvelőhöz, neki meg ugyanazt visszapötyögnie a könyvelőprogramba. Sok más esetet is lehetne még hozni, Gyuriék csapata a nyílt bankolásra épülő teljes értékláncot igyekszik lefedni, és komplett termékeket fejleszteni a szeleteire.
Leegyszerűsítve, évek óta azon dolgoznak, hogy másnak is használható módon áramoljanak az adatok előbb a banki központi rendszerektől a banki tűzfalakig, onnan a különböző fejlesztőcégekig, majd az általuk fejlesztett alkalmazások révén végül jussanak el a végfelhasználókig. Ezt a három szeletet ma már egy ernyőcégben kezelik, ezért hozták létre a FintechX-et, és tolták össze korábbi cégeiket.
Hogy mit szólnak mindehhez a bankok? A legtöbbjükkel alapvetően jó a viszonyuk, de a nyílt bankolásnak pont az a lényege, hogy nem kell az engedélyük, sőt nekik kell kiszolgálniuk az engedélyezett szolgáltatók ebbéli igényeit. „Inkább kooperálunk velük, semmint versenyeznénk” – mondja erről Gyuri.
Utoljára három éve vontak be tőkét a fejlesztéseikre (félmilliárd forintot a Hiventurestől), ezek pont mostanra látszanak beérni. Ami kifelé talán a leglátványosabb lesz, és épp célegyenesben van, az az egykori szerelemgyerek felélesztése SpendWyze néven. Nem mint szimpla költségfigyelő alkalmazás (arra is jó), hanem egy szuperapp formájában, és úgy, hogy kiküszöböli a régi Wyze gyenge pontját, a drága ügyfélszerzést. Úgynevezett embedded finance együttműködésekkel ráépül majd más, sok felhasználót elérő cégek ügyfélkörére, és az ő mobilappjaikban (is) találkozhatunk vele, tipikusan vásárlások utáni pénzvisszatérítési programokban, fizetési kérelmek küldésénél, vagy más hasonló funkcióknál. Ami külsőre egy kis csempe lesz egy mobilapp – például a már leszerződött Screvo vagy az autós app Cristo – felületén, az valójában egy embedded finance univerzum. Mudri Gyuri szerény fiú, de ezt most úgy hívja: elég nagy csillagromboló.
A II. kerületi vállalkozó, vezető és alkotó nőket Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója és ügyvezetője szervezte egy csapatba a meNŐ nevű projekt alatt, hogy mindenféle kulturális kezdeményezésben együtt dolgozzanak. Közben elvállalta az Átrium üzemeltetését is, és miután tizenkét éve megmondta, hogy Pintér Béla darabjaival kellene megtölteni a színházat, most megtette. Bejött. „100–105 százalékos a nézettség, januárban például harminc este […]
Rohamtempóban növekednek, megverik a nyugati versenytársakat, és idén bevételük megduplázását tervezik. A Péntech csapata túl van egy nagy tőkebevonáson, most stabil alapokon építik cégekre szabott halasztott fizetési megoldásukat. A régióban egyedül. Amikor 2021-ben először írtunk a Péntechről (a cikk a Forbes.hu-n jelent meg), éppen új irodájukba, egy budai villába költöztek be. Négy évvel később egy másik, frissen felújított irodában fogadnak, […]
Akár az egyetemig elkísérik a hátrányos helyzetű cigány fiatalokat, a feltétel a tehetség és a kitartás. Az Új Start Alapítvány nem „ész nélkül” segít, Szőke Judit és csapata az igényeket épp csak a szükséges mértékig kielégítve, közelről nyújt támogatást. „Ahhoz ragaszkodunk, hogy bármilyen vonzó is lenne, nem mászunk felfelé a szegénységi létrán. Aki kevésbé hátrányos helyzetű, azzal könnyebb lenne boldogulni, de lent […]