Melyik az a növény, amit szezonban naponta szedni kell, öntözés nélkül bele sem érdemes vágni a termesztésébe, és kifejezetten szereti a szinte félsivataggá vált alföldi talajt? Igen, a spárga. Ilyen aszályos körülmények között is van potenciál a növényben? Bűdi Zsolt, a Homokhátságon ötven hektáron spárgát termesztő Bács-Zöldért Zrt. társtulajdonos-vezérigazgatója megmondja. A szocializmusban a megyei Zöldérteknek nagy szerepük volt a zöldség- és gyümölcstermesztésben, […]
Melyik az a növény, amit szezonban naponta szedni kell, öntözés nélkül bele sem érdemes vágni a termesztésébe, és kifejezetten szereti a szinte félsivataggá vált alföldi talajt? Igen, a spárga. Ilyen aszályos körülmények között is van potenciál a növényben? Bűdi Zsolt, a Homokhátságon ötven hektáron spárgát termesztő Bács-Zöldért Zrt. társtulajdonos-vezérigazgatója megmondja.
A szocializmusban a megyei Zöldérteknek nagy szerepük volt a zöldség- és gyümölcstermesztésben, mára azonban a legtöbb ilyen szervezet megszűnt vagy átalakult. Így van ez a Bács-Zöldért Zrt.-vel is, ami napjainkban a Gaál és a Bűdi család tulajdona. Kétszáz hektárjukból ötven hektáron kajszit, negyvenen szilvát, húsz-húsz hektáron cseresznyét és őszibarackot termesztenek, de paradicsommal, kaliforniai paprikával is foglalkoznak. Ezek mellett termelnek halványított (a köznyelvben fehér) és zöld spárgát kiemelkedően nagy területen, mintegy ötven hektáron.
A spárga a könnyen melegedő, világos színű, laza szerkezetű talajt szereti, a Homokhátság tehát ebből a szempontból ideális a termesztésére. Öntözés nélkül azonban nincs értelme belevágni, mert anélkül biztosan veszteséges lesz. Emiatt sokan fel is hagytak a termesztésével.
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból. A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit […]
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból.
A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit kérték fel az épület díszítésére.
Processed with VSCO with e1 preset
Processed with VSCO with e1 preset
A londoni központú cég ekkoriban a világ több országában jelen volt, így Magyarországon is. Névadója a 16. századi brit kereskedő, Sir Thomas Gresham, a londoni Royal Exchange megalapítója volt, portréját az épület homlokzatán is megtekinthetjük. Ezt a portrészobrot Telcs Ede, a homlokzat többi díszítőelemét Maróti Géza, a pávamotívumos kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A páva egyébként az épület egyik legfontosabb védjegye ma is, a levélpapíroktól a menükártyákig mindenütt megjelenik.
Tévedés lenne ugyanakkor ezt az épületet pusztán fényűző cégközpontnak értékelni. A biztosítótársaságok akkoriban is távol tartották magukat a tőzsdei műveletektől vagy más kockázatos üzletektől, ezért más befektetések után kellett nézniük. Ilyen volt az ingatlanpiac: ebben az épületben luxuslakások kaptak helyet, ami biztos bevételt hozott a cégnek. Érdekes belegondolni, milyen élet lehetett itt száz évvel ezelőtt, kik laktak itt, és hová jártak szórakozni.
Az épület földszintjén működött a Venezia Kávéház, itt alakult meg többek között a hazai vitorlásélet egyik legfontosabb egyesülete, a Balatoni Yacht Club 1912-ben, de a kor sok notabilitása is látogatta. A leghíresebb egy művésztársaság, az úgynevezett Gresham-kör volt olyan tagokkal, mint Berény Róbert, Márffy Ödön és Szőnyi István is, csupa olyan művész, akiknek művei később az aukciók legmagasabb polcán szerepeltek. A művészetpártolás ma is fontos a szálloda számára, az itt látható műalkotásokat nem kölcsönözték, hanem a Four Seasons gyűjteményének részei.
Az épületet a szocializmus évei alatt méltatlanul kezelték, a tágas apartmanokat kisebb lakásokra darabolták, az irodákat állami vállalatok és a Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság foglalták el – a védett épület néhány évtized alatt gyakorlatilag tönkrement. A házat a 2000-es évek elején újították fel a pincétől a padlásig, és ma a város egyik legszebb és legdrágább szállodája működik benne, teljes nevén a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest. 179 szobája és 19 lakosztálya közül a legdrágább az elnöki lakosztály, ára akár öt–hatmillió forint is lehet egy éjszakára. A földszinti passzázs és lobbi manapság is szabadon látogatható, télen az itt felállított karácsonyfa miatt, az év bármely szakában az innen nyíló bárokért érdemes bejönni.
Az előcsarnok A földszinti passzázs és lobbi szabadon látogatható, a fém-üveg kupolával fedett előcsarnokba mindig hatásos a belépés. A boltokkal szegélyezett és üvegkupolával fedett, T alakú passzázs csempéit a pécsi Zsolnay-gyár, a csillárt a cseh Preciosa szállította, a velencei mozaikok és az ólomüveg ablakok Róth Miksa munkáját dicsérik. Csak mozaikból kétmillió darabot építettek be. Télen még egy hatalmas karácsonyfa is áll itt, öt kilométernyi égősor díszíti. De enélkül is lenyűgöző a tér. Innen nyílik például a Kollázs Brasserie & Bar vagy a teakabinet, egy igazi kis Wunderkammer ásványokkal, korabeli metszetekkel, Herendi-porcelánokkal és ősrégi Unicum-palackokkal a vitrinben. És innen nyílik a legjobb budapesti bárok között emlegetett Múzsa Bár is.
A homlokzat A homlokzaton látható a biztosítótársaságot alapító Sir Thomas Gresham portréja. A palota 1987 óta más Duna-parti épületekkel együtt az UNESCO Világörökség része.
Elnöki lakosztály a Lánchíddal Ez a szálloda messze legdrágább szobája, olyan szolgáltatásokkal, amilyenekre egy elnöknek vagy egy hollywoodi sztárnak szüksége lehet. Az étkezőjéhez például külön szolgálati úton jönnek meg a pincérek, és a szekrényekben akár százötven ruhát is lehet tárolni. Igen, akad vendég, aki két-három napos útra is ekkora ruhatárat utaztat.
A lift Az épület egykor tele volt újszerű technikai megoldásokkal, ilyen volt például a központi fűtés, a központi porszívórendszer, és amikor megépült, még a lift is ritkaságnak számított Budapesten. A félhomályos felvonó hangulata egészen különös, az emeletek jelzéseit egy vékonyra csiszolt, hátulról megvilágított, szívalakú drágakőlapon át láthatjuk.
A koronaékszer Az épület tulajdonosa az Ománi Szultánság Állami Általános Tartalékalapja, üzemeltetője a torontói székhelyű Four Seasons Hotels. A nemzetközi hotellánc csak top kategóriás szállodákat üzemeltet, de a budapesti épületet ezen belül is az egyik „koronaékszernek” tartják.
A Csaknekedkislány tánczenekar frontembere, Csepella Olivér mint grafikus – a Nyugat szerzőinek zombiinváziós harcáról szóló kultikus képregény, a Nyugat + zombik megalkotója – került tíz éve a 30 sikeres magyar 30 alatt listára. Akkor még a külföldre költözésen gondolkodott a politika miatt, most már inkább formálná azt. Ha régi egyetemista haverod lennék, aki tíz év után most jött haza külföldről, mit […]
Mennyi pénz van a magyar zenei streamingpiacban? Megelőzte-e már a vinil a CD-t? Kinek a slágere pörgött a legtöbbször? És meg lehet-e élni pusztán dalszerzésből? Az Artisjus és a Mahasz 2024-es statisztikái. 1. Mekkora?12,2 milliárd forintos biznisz lett a hazai hangfelvételipar. 2024-ben 35 százalék felettnőtt a digitális piac (streaming és letöltés) forgalma. 2. Spotify- vagy Youtube-diszkó? 3. Magyar vagy külföldi?A hazai zenei alkotások bevételei […]
Balla Ákos húsz évig építette használtlakás-közvetítő hálózatát, majd úgy érezte, hogy az újlakás-szegmens sokkal izgalmasabb. Elment értékesítési vezetőnek az egyik fejlesztőcéghez, ahol a cél már a piacvezető szerep elérése, de közben fél szemmel a Balla Ingatlannal is készül az ugrásra. Alig múlt húszéves, amikor 2000-ben megvette élete első mobilját, egy összehajtható Motorolát, kétszázezer forintért. Igazi luxuscikk volt, akkoriban […]
Lesz-e még magyar alma, kajszibarack? Hová tűnt a málna, a ribizke? Klímaváltozás – vágjuk rá a választ, de az okok összetettebbek. A közösségi médiában kalapos kertészként ismert Kosztka Ernő kertjében közben már érlelik termésüket a jövő növényei. A megváltozott időjárási viszonyok között is strapabíró, kevés ráfordítást igénylő és könnyen eladható termésű növények. „A korai sárgabarackomat jól el tudtam adni, a késői már […]
