Nem az számít, hogy a mai fiatalok sokkal több termék közül választhatnak. Aki hosszabb távon fektet be, ugyanazokat az alapszabályokat kell, hogy figyelembe vegye, mint szüleinek kellett. Az, hogy harminc év alatt sokkal olcsóbb és egyszerűbb lett a befektetés, legjobb, ha a hozamunkban csapódik le.
Gábor kisbefektető 1996-ban megvette élete első részvényét. Jól eltervezte a nagy napot: félig ünneplőben csattogott be választott brókercége irodájába, sorba ült vagy másfél órát, hogy írásban sok példányban megadhassa a vételi megbízást. Másnap aztán megkapta az értesítést: teljesült a megbízása, néhány tégla a Richter gyógyszergyár falából immár az ő tulajdonát képezi.
Gábor kisbefektető több éven át tudatosan készült a nagy lépésre. Eleinte banki kamatvadászként pallérozódott, hordta szépen oda csekélyke megtakarítását, ahol többet adtak érte. Aztán jött a Bokros-csomag, nagy inflációs elszállás, amihez képest a mostani PMÁP-őrület is kismiska – harminc százalékot fizettek az állampapírok. Mire ez lecsengett, beindult a tőzsde, hősünk pedig már évek óta hetente kiolvasta a Kápé magazint és a tőzsdei híreket, gyűjtve az önbizalmat, hogy egyszer ő is megpróbálja.
Amikor már tőzsdézgetett, rendkívül bosszantotta, hogy sokkal kevesebb információhoz jut, mint az üvegfal túloldalán kereskedő brókerek. Ha jöttek a gyorsjelentések, félretetette az újságosnál az egyetlen Matökét (Magyar Tőkepiac – itt jelentek meg a cégek hivatalos közlései, beszámolói). Lassan elérte, hogy már telefonon szóba álljanak vele a brókerek, és kereskedés közben is megbízást adhasson.
Nyikonyuk Balázs az Instagramon szeretett bele a horgolásba, és Youtube-videókból tanult meg
horgolni tizenöt évesen. Az utóbbi két évben az iskola mellett építette fel ezzel foglalkozó vállalkozását,
a Csipcsiripp Kft.-t. A Cápák közöttben tavaly befektetőket is talált a projekthez.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire belejövök.” Nyikonyuk Balázs a netről tanult meg horgolni, és maga készítette plüssök eladásával kezdte vállalkozását. Miután a tanulás mellett kimaxolta az egy hónap alatt elkészíthető plüssök számát, jött az úgynevezett Horgoboxok ötlete. A horgolódobozokban a minta, a fonal, az eszközök és az online tananyag is benne van, vagyis minden, amivel egy lelkes amatőr meghorgolhatja a kiválasztott plüsst.
Balázs úgy látja, egyre többen használják a közösségi médiát ötletszerzésre, vagy másolják le az ott található ötleteket. Talán túl sokan is. Olyanok is belevágnak aztán egy-egy vállalkozásba, akik nem feltétlenül ugyanazzal a szeretettel akarják csinálni, csak a pénzkeresetet látják benne. „Persze, az a vállalkozás lényege, hogy pénzt keress vele, de sok olyan horgolós kisvállalkozás jön létre, ahol a termékek minősége a béka feneke alatt van.” Balázs 2022-ben jó időzítéssel lépett erre a piacra. Azt mondja, az algoritmusok gyakori változása miatt nehezebb dolga lenne a közösségi médiában a követőbázis felépítésével, ha most kezdené.
„Kicsit hadilábon állok a közösségi médiával, mert sosem szerettem szerepelni.” Ugyanakkor azt is hamar megtanulta, hogyan lehet állandó közösségimédia-jelenléttel látványos eredményeket elérni. Fő platformján, a Tiktokon már több mint 74 ezer követője van a Csipcsirippnek. Ismertségét az RTL üzleti showműsora, a Cápák között alapozta meg, onnan végül több pénzzel ment haza, mint amennyiért ment. Balázs fiatal kora mellett ez is elég egyedi a műsor történetében. Kétmillió forintot szeretett volna a Horgoboxokhoz, ötvenszázalékos tulajdonrészt ajánlva, de végül egy-egy millió forintot kapott tíz-tíz százalékért cserébe Balogh Leventétől, Moldován Andrástól, illetve Lakatos Istvántól. Jelenleg utóbbi két cápával működik együtt szorosabban.
Smucig a gyerek Balázs gépésznek tanul, és minden iskolán kívüli idejét a vállalkozásnak szenteli. Ez alapos tervezést igényel, bele kellett tanulnia az utóbbi egy évben. Az elején hirtelen jött ötleteket valósított meg, most már igyekszik előre gondolkozni, a karácsonyi termékeket (ez a főszezon) például már augusztusban kitalálta.
A Csipcsiripp 2024-ben – január végén, a Cápák között-szereplés után bejövő rendelésekkel indultak el élesben – huszonötmillió forintos forgalmat realizált. Karácsonyig, tehát nagyjából tíz hónap alatt körülbelül kétezer, a karácsonyi három hét alatt több mint ezer Horgoboxot adtak el. „Mindent mi csinálunk, tényleg éjjel-nappal csomagoltunk” – mondja Balázs édesapja, Nyikonyuk Péter. A munkában Balázs húszéves bátyja és szülei mellett nagyszülei is részt vettek, a vállalkozás elindítása szülői irányítás mellett zajlott. „De a karácsonyi őrületet egyedül vezényelte le – meséli Péter. – Tényleg, mint egy vállalkozó.”
Balázs osztotta el a feladatokat, hogy ki mit szerezzen be, ki mit csináljon. „Nem kérdeztünk vissza, haladtunk, ahogy mondta.” Ők sok mindent másképp csináltak volna, de többször is bebizonyosodott, hogy sokkal jobban működik úgy a dolog, ahogyan Balázs kigondolta. Balázs karácsonyra nem kevés plusz költséggel díszcsomagolást terveztetett a Horgoboxoknak, amiről Péterék inkább lebeszélték volna, de aztán rengeteg pozitív visszajelzést kaptak a vásárlóktól. A bevételeket visszaforgatják a vállalkozásba, a növekedésbe, de Balázs már többször kapott zsebpénzt a forgalom után. Most az a megállapodása a szüleivel, hogy minden eladott Horgobox után ötszáz forintot kap. „Nem szeretem összevissza költeni a pénzt, inkább félrerakós típus vagyok.”
„Smucig a gyerek” – nevet az édesapa. Balázs gyűjt, félretesz, és meggondolja, mire költ, előtte a szülőkkel is megbeszéli. „Megnézi, hogy mit vesz, minőségi ruhákat, minőségi termékeket keres. Nem lehet terelgetni. Segíteni, erősíteni lehet, de ha valamit nagyon akarnánk, biztosan ellenállna.” Balázs a jövőre is gondol, például, hogy minél többet tesz most félre, később annyival könnyebb lesz a dolga, ha például ingatlant akar venni.
Két négyes Miközben a vállalkozás épül, a tanulás maradt az első, ez soha nem is volt kérdés Balázsnak. „Épp tegnap panaszkodott, hogy két négyese is lesz ebben a félévben” – mondja Péter. Mindig vannak időszakok, amikor az iskola van a középpontban, míg decemberben, a karácsonyi roham előtt a vállalkozás volt a fontos. Ha dolgozat van, nyilván belehúz a tanulásba, de bevallja, hogy nem egyszerű kétfelé is a maximumot nyújtani. „Előfordul, hogy nagyon kivagyok, elfáradok. Mindent megpróbálok megtanulni, de ha aztán nem úgy sikerül a dolgozat, ahogy gondoltam, nem fogok sírva hazajönni, mert én beleadtam, amit tudtam.”
Ha tanulnia kell, a család segít be, de a feladatokat ugyanúgy Balázs osztja ki vagy készíti elő előző nap, és utána minden flottul megy. Csütörtökön és hétfőn postáznak, a tanulás miatt néha előfordul egy-egy nap csúszás. Egyelőre minden munkafolyamat a család kezében van, Balázs szeret személyesen ellenőrizni minden becsomagolt rendelést, és az alapanyag-beszerzés is az ő feladata. Péter viszont azt mondja, a további növekedés érdekében már lassan eljön a bővülés, egy-egy feladat kiszervezésének ideje.
Ő nem említi, de édesapja elárulja, hogy Balázs az iskola diákönkormányzatában is aktív, karácsonykor a tanulás és a vállalkozás mellett cipősdoboz-akciót is szervezett. „Azt, hogy nagyon jól tud szervezni, átlátja a dolgokat, a vállalkozásban is tudja hasznosítani.” A szülőknek korábban volt egy nyomdai cége is – ezt élesztették fel, és ebből lett a Csipcsiripp Kft. –, de már nem főállású vállalkozók. A gyerekek ekkoriban még kicsik voltak, így Péter szerint ez nem annyira lehetett meghatározó abban, hogy Balázs is vállalkozói pályára lépett. De a szabadságot talán látta, és az agya hátsó részébe elraktározhatta.
„Büszke vagyok a kis családomra, mert mindenki önzetlenül segít ebben az egészben” – mondja Balázs. Van, hogy összevesznek, és nem mindenkinek a legjobb a hangulata, de a végén mindig arra jutnak, hogy szeretik csinálni. „Már az életünk része. Nem tudom mit csinálnék, ha nem ezt.”
Kun Anita menedzserasszisztensből lett kétkezi munkás, sajtkészítő. Vállalkozni a 90-es években tanult meg, a közösségi médiában – ahogy ő mondja – „magát produkálni” csak pár éve.
Aki a felívelő ágon éli az életét, annak az a természetes, hogy a gyerekeire még jobb élet vár. A hanyatlás szakaszában az, hogy a szülők éltek teljesebb életet. De mi történik az átmeneti generációval, azaz a mai gyerekekkel és fiatalokkal? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint ők élik majd meg a legtöbb nélkülözést, lemondást vagy szenvedést, és erre bizony fel kell készítenünk őket. Két tonna konzervvel? Mélyalkalmazkodással? Leginkább az emberi kapcsolatok megerősítésével.
Az egyetem nem látta meg a fantáziát Divós Ferenc műszerében, az erdészek pedig eleinte kétkedéssel figyelték a fákat méregető fiatal fizikust. A Fakopp viszont bizonyította, hogy életet menthet, mivel időben diagnosztizálni tudja, ha egy fa beteg, és a város közepén kidőlni készül. Ma már világsiker, a családi cégben pedig megjelent a második generáció.